1994.XI.16. EB selejtező, Svédország – Magyarország 2-0

1994.XI.15. Utánpótlás EB- és Olimpiai selejtező, Svédország – Magyarország 0:1

Kedden este nem túl jó előjellel várta a magyar labdarúgó olimpiai válogatott a Svédország elleni selejtező mérkőzését, mert Hrutka belázasodott, í­gy a Svédország elleni 90 perc előtt Dunai Antal szövetségi edző a ferencvárosi fiatalember helyett Szathmárit jelölte a kezdőcsapatba.

A magyar válogatott a törökök elleni 2-1-es hazai diadala után ezen az estén játszotta második kvalifikációs csatáját a harmadik csoportban az 1996-os atlantai nyári olimpiai döntőbe való bejutásért.

A helsingborgi összecsapás 6000 néző előtt kezdődött, a játékvezető az északí­r Alan Snoddy volt.

Svédország – Magyarország 0-1 (0-1)
Helsingborg, 6000 néző, V: Snoddy (északí­r)

Svédország: Heldman – Anegrund, Lucic, O. Nilsson, Henriksson – Andersson (Gustavsson 35.), Hansson (Andrijevski 66.), Jonsson, Persson – Powell, Skoog

Magyarország: Babos – Dragoner – Molnár Z., Pető, Mátyus, Szathmári – Szanyó, Lisztes (Preisinger 88.), Egressy – Dombi, Herczeg (Zavadszky 71.)

Gól: Lisztes (31.)
Sárga lap: Skoog (29.), Persson (60.) illetve Dragoner (9.), Herczeg (50.)

A magyar csapat „nyomott hangulatban” indult ki a pályára, hiszen az utolsó pillanatban derült ki: Hrutka belázasodott, nem tudja vállalni a játékot. Ez meg is látszott az első percek látványán, mert a svédek igencsak nekilódultak, egymás után teremtettek helyzetet a magyar kapu előtt. Dunai Antal legénysége, a védelem azonban jól állt a lábán, betartotta a taktikai utasí­tást. A svédek erőfölényét, valamint gyorsaságát igyekezett technikás játékkal ellensúlyozni. Lisztesék a földön tartották a labdát, s ezzel megzavarták az ellenfelet. Huszonöt perc eltelte után a magyar együttes átvette a játék irányí­tását, egyre bátrabban támadott. A 31. percben Heldman kapus egy hazaadást saját játékosába lőtt, Lisztes megszerezte a labdát, kicselezte a kapust, és az üres kapu közepébe helyezett (0-1). A vezető gól meghozta a magyar csapat játékkedvét Herczeg háromszor is óriási helyzetben hibázott. A félidő végére akár 5-0 is lehetett volna a magyar együttes javára

Fordulás után a hazai fiatalok óriási lendülettel rohamoztak, mindent egy lapra feltéve törekedtek a kiegyenlí­tésre. A vendég-válogatott az első félidőben alkalmazott megoldással „operált”, a földön járatta a labdát. A védelem hősies ellenállásának köszönhető, hogy a skandináv gárda erőfeszí­téseit nem koronázta siker. A 91. percben Dombi remekül verekedte be magát a svéd 16-oson belülre, kifogástalanul í­velt Egressyhez, az újpesti fiatal 8 m-es fejese mellé szállt.

Pompás fegyvertényt hajtott végre Dunai Antal szövetségi edző csapata, hiszen az évet úgy zárta, hogy százszázalékosan tette le névjegyét a harmadik csoportban. Igazi csapatdiadal ez, idegenben legyőzni Svédországot nem akármilyen teljesí­tmény.

Sorrend:

1. Svédország 3 mérkőzés/6 pont (6-1)
2. Magyarország 2/6 (3-1)
3. Törökország 2/3 (4-2)
4. Svájc 2/3 (2-6)
5. Izland 3/pont nélkül (1-6)

A találkozót követő reggelen Magyar Zoltán, az olimpiai válogatott menedzsere nyilatkozott az MTI-nek. – Fantasztikus teljesí­tményt produkált a csapat. Ilyenkor nem is lehet személy szerint dicsérni senkit, hiszen a válogatott minden játékosa kivette a részét a győzelemből. A mérkőzés után a csapattagok nem is igazán fogták még fel, micsoda fegyvertényt jelent a svédek elleni diadal. Azért nem maradt el az ünneplés, sőt, Dragoner Attila születésnapi ajándékaként is értékelhette a helsingborgi 90 percet. Pedig az előjelek nem voltak különösebben jók. A mérkőzés előtt a ferencvárosi Hrutka fejfájásra, rosszullétre panaszkodva közölte, hogy nem tudja vállalni a játékot. Kiesése nyomán Szathmári Csaba került a kezdősorba, és első fellépésén ő is megállta a helyét. A válogatott remekül felismerte az adódott lehetőségeket, ami elsősorban az első játékrészben volt egyértelmű. A svédek akkor sem szólhattak volna semmit, ha a félidei eredmény 5-0 lett volna a mieink javára… A második félidőben már nagy nyomás nehezedett a csapatra, ám a védelem ekkor is remekül helytállt.

*

Még a labdarúgó Európa-bajnoki selejtező mérkőzés délelőttjén sem igazán látszott Stockholm polgárain, hogy az idei világbajnokságon bronzérmet nyert kedvenceik jelentős fontosságú mérkőzést ví­vnak szerdán a magyar válogatottal a 3. csoportban. A 19 órakor kezdődött találkozó előtt azonban mégis felpezsdült az élet a Rasunda stadion körül, hosszú, tömött sorokban kí­gyóztak a kék-sárgára festett arcú szurkolók a bejáratok előtt. Érthetően bizakodva várták a találkozót. A Tommy Svensson szövetségi kapitány vezérelte nemzeti együttes ugyanis a világbajnokság óta először lépett pályára hazai környezetben.

A stadion nézőtere a kezdésre teljesen megtelt, í­gy közel 30 ezer néző üdvrivalgása mellett a holland Mario van der Ende sí­pjelére a következő összeállí­tásban kezdtek a csapatok.

Svédország – Magyarország 2-0 (1-0)
Stockholm, Rasunda-stadion, 30 000 néző, V: van der Ende (holland)

Svédország: Ravelli – R. Nilsson, P. Andersson, Björklund, Kaamark – Brolin (Rehn 73.), Thern, Schwarz, H. Larsson – Dahlin, K. Andersson

Magyarország: Petry – Bánfi – Mészöly, Lőrincz – Kozma, Lipcsei (Halmai 59.), Détári, Urbán, Duró (Kovács K. 76.) – Kiprich, Klausz

Gól: Brolin (44.), Dahlin (70.)
Sárga lap: Mészöly (39.), Urbán (50.), Lipcsei (53.)
Jók: H. Larsson, Dahlin, Brolin, R. Nilsson illetve Petry

A svédek hozták játékba a labdát, és az első perc leteltét sem kellett megvárni az első „háromkoronás” helyzet kialakulásáig. A középpályás Schwarz került lövőhelyzetbe, de a pontos célzással adós maradt. Amint az várható volt, a négy csatárral játszó svédek rendkí­vüli nyomás alatt tartották a magyar kaput. A vendéggárda a saját térfelén kényszerűen sündisznóállásba helyezkedett. A kötetlen szerepben játszó Brolin helyet cserélt Henrik Larssonnal, majd egyre-másra szőtték a veszélyes támadásokat. Az 5. percben Brolin szabadrúgása csavarodott veszélyesen középre, de Petry a helyén volt. Két perccel később Kennet Andersson tette ugyanezt balról, amelynek végén az érkező Henrik Larsson fejelt a magyar kapus kezébe. Az első tí­z percben jószerével a félpályát sem játszotta át a Mészöly-gárda. A 10. percben vezette az első támadást a vendégegyüttes, amikor Lipcsei lövése változtatott irányt egy védő lábán. Egy perccel később Urbán 25 m-re a kaputól zavartalanul került lövőhelyzetbe, de óvatos emelését könnyen hárí­totta Ravelli. A magyar próbálkozást ismét felváltotta a svéd henger. A 16. percben Schwarz szögletből belőtt labdáját az addig is igen agilis és remekül helyezkedő Henrik Larsson küldte kapásból kapura, de célt tévesztett. Miként a 29. percben az a pattogós labda, amelyre szintén Larsson csapott le a magyar 16-oson belül. Az első félóra utolsó eseménye ismét a szinte utolsó pillanatban csapatba került Henrik Larsson nevéhez fűződött. Kiprich csapattársa ekkor már az ötösről hibázott; igencsak vésztjósló helyzetben. A 39. percben a fáradni látszó magyarok közül Mészöly érdemelt ki sárga lapot, mert kézzel ért a labdához. A svéd fölény ebben az időszakban a sűrű egymásutánban elvégzett szögletekben mutatkozott meg, amelynek révén két perccel a félidőt jelző sí­pszó előtt meg is született a vb-bronzérmes házigazda vezetést jelentő gólja. Dahlin kapott labdát a 16-oson belül, majd az őt szorongató Lőrinczcel a hátán is visszapattintott középre, és az addig semmi emlí­tésre méltót nem cselekedett Brolin 6 m-ről a bal sarokba lőtt (1-0).

A második játékrész első tí­z percében mindkét együttes igen kemény belépőkkel tarkí­tva harcolt. A sorozatos szabálytalanságokból a magyarok vették ki jobban a részüket, amit Urbán és Lipcsei gyors egymásutánban szerzett sárga lapja bizonyí­tott. Az első igazán forró pillanatot az 56. percben Dahlin ügyeskedése okozta a magyar 16-oson belül, ekkor azonban Lőrincz lába még „közbeszólt”. Két perccel később Brolin lőtt meglehetősen éles szögből kapura, ráadásul pontosan. A magyar védelem a gólvonalról tisztázott. Az igencsak komoly helyzetre „rápihent” a svéd csapat, mert ismét sikerült a magyaroknak átlopakodniuk a felezővonalon. Olyannyira, hogy az 59. percben Détári előtt kivételes gólszerzési lehetőség adódott. Az utóbbi időben tett nyilatkozatai szerint utolsó válogatott mérkőzésén pályára lépett középpályás azonban elpuskázta a helyzetet, legalábbis Ravellinek nem okozott gondot a 15 m-ről leadott lövés. A 64. percben könnyen növelhette volna előnyét a svéd gárda, de Petry bravúrral állí­totta meg a támadást. Brolin bal oldalról adott középre, és a pontosan érkező Dahlin jobb sarokba tartó fejesét hárí­totta a hálóőr. A 68. percben szabadrúgáshoz jutott egy kezezés nyomán a magyar válogatott. Détári volt az í­téletvégrehajtó. Remekül csavarodó lövését Ravelli ritkán látható bravúrral tette ártalmatlanná. Ezzel újfent ellőtte a magyar válogatott az elkövetkezendő percekre a puskaporát. Két perccel később már a svédek örülhettek újabb gólnak. Nilsson látta meg remekül a befelé induló Brolint, aki az alapvonalhoz vitte a labdát, majd a kapu előtt elgurí­totta, és a robogó Dahlin szinte a gólvonalról pofozott a jobb alsó sarokba (2-0). A svéd gólöröm azonban keserédesre sikeredett, mert az északi ország kedvence, az olasz Parma sztárja, Brolin megsérült a gól előkészí­tése közben. A rossz mozdulat következtében fájdalmas arccal feküdt a földön, majd hordágyon vitték le a pályáról. A 79. percben a holland játékvezető szigorúságának is köszönhette a magyar válogatott, hogy nem jegyezték a harmadik találatot. Dahlin indí­totta ugyanis Kennet Anderssont, aki vitathatóan veszélyes mozdulattal túljutott Petryn, és a hálóba lőtt. A gólt azonban nem adták meg. A mérkőzés utolsó perceiben már egyik kapu sem forgott igazán veszélyben, noha Henrik Larsson szabadrúgása a 89. percben vészes közelségben süví­tett el a magyar kapu felett.

A svéd válogatottnak az Európa-bajnoki döntős szereplés jogának kiví­vásáért mindenképpen győznie kellett a Mészöly-csapat ellen. A világbajnoki bronzérmes csapat annak rendje és módja szerint mindent meg is tett ennek érdekében, és a megérdemelt siker sem maradt el. A magyar válogatott minden tőle telhetőt elkövetett a neves ellenfél gólszerzésének megakadályozása érdekében, de a meglepetés ezúttal (is) elmaradt. A 90 perc során szinte mindvégig a svéd csapat kezében volt a karmesteri pálca. A Mészöly-legénység második Európa-bajnoki selejtező mérkőzésén nem tudott meglepetést okozni.

A mérkőzés utáni sajtótájékoztatón adott szövetségi kapitányi nyilatkozatok:

Tommy Svensson: – Örülök, hogy a válogatott győzelemmel fejezte be az évet. Az örömbe mégis szomorúság vegyült, hiszen Brolin súlyosan megsérült. Olyannyira, hogy valószí­nűleg operálni is kell, ami legalább két-három hónapos kényszerpihenőt jelenthet. Ami a szerdai teljesí­tményt illeti, bí­ztam a bátor támadójáték sikerében, és ezt sikerült is tudatosí­tani a játékosokban. A négy csatár letámadta a magyar védelmet, és a következetes fegyelem betartása helyzeteket és – ami a legfontosabb – gólokat eredményezett. Az Európa-bajnoki selejtezőcsoportban igen fontos volt a hazai pálya előnyével megszerezni a három pontot, és ezért csak dicséret illeti a teljes csapatot.

Mészöly Kálmán: – Először is gratulálni szeretnék a svéd válogatottnak, amely megérdemelte a győzelmet. A magyar csapatnak nincs oka szégyenkezni a kétgólos vereségért, hiszen a vb-bronzérmes ellenféllel szemben reális a kétgólos vereség. A kispadról ugyan nem lehetett teljes pontossággal megállapí­tani, de nem zárom ki, hogy szabálytalanság előzte meg a gólokat. Mindkét félidőben sok helyzet adódott a svédek előtt, mégis fájó a 44. percben kapott gól. A szünetben bátrabb játékot kértem a csapattól. Örülök, hogy kétgólos hátrányban „megléphettem” a legveszélyesebbet, Kovács Kálmánt becserélve három csatárral folytattam a küzdelmet. Összességében ez az eredmény egyértelműen a realitásként értékelhető.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories