EBEDLI-től – KVASZTA-ig
Kertész Géza
Játékos korában Kertész IV néven említették, noha csak névrokona volt az MTK-s Kertész testvéreknek. Ő maga sosem játszott a Hungária úti nagycsapatban, első osztályú játékos pályafutása két csapat közt oszlik meg: a BTC-ben szerepelt 1911-től 1919-ig, majd 1924-25-ben, közben pedig az FTC-ben. Az előző csapatából került be egyetlenegyszer a nagyválogatottba (1914. május 5., Bécs, 0:2 Wagner-serleg-mérkőzésen), az utóbbiban tizenkilenc bajnoki meccsen nyolc gólt szerzett az 1920/21-es idényben. Tovább olvasom
Kárpáti Márton
Egykoron ifjúsági bajnokságot nyert, majd ifi-válogatott fedezetünk a francia, majd a német túrán szerepelt az első csapatban 1958-ban. Tovább olvasom
Hermann András
A Hermann és Gödi néven is szerepelt csatár az 1928/29 évi ezüstérmes csapatban egyetlen bajnoki találkozón, Kohut helyén lépett pályára a Somogy ellen és két gólt is szerzett. Tovább olvasom
Kecskó Pál
A VVK győzelem után New Yorkban túrázott a csapat, így a soros Magyar Kupa mérkőzésre a Zalaegerszegi Építők ellen a tartalékcsapatát játszatta a Ferencváros.
Kecskó Pál a védelem bal oldalán játszotta egyetlen ferencvárosi díjmérkőzését. Tovább olvasom
Keviczky Rezső
(fotó: Sándor Mihály gyűjteményéből)
Egykori csatárunk, fedezetünk másfél évet szerepelt az első csapatban.
Az amatőr korszak utolsó ferencvárosi bajnokcsapatában két mérkőzésen lépett pályára és egyszer volt eredményes. A VAC elleni gólja egyben a búcsút is jelentette számára. Tovább olvasom
Hrutka János: 50
Az ifiből került a felnőtt csapathoz a védő.
1993 augusztusában, 19 évesen mutatkozott be a Ferencváros első csapatában.
Egy rövid 1994-es Hungária körúti kitérő után tért vissza a Fradiba. Tagja a Ferencváros Bajnokok Ligája csoportkörébe jutott csapatának valamint az 1996. évi olimpiai selejtezőkön pályára lépett olimpiai válogatottnak.
Kétszeres magyar bajnokként, kétszeres kupa-, és szuperkupa győztesként szerződött 1997-ben a Kaiserslauternhez, ahol tagja a német bajnoki címet nyerő csapatnak. Tovább olvasom
Kovács Elemér
Technikás, a hátvéd- és fedezetsorban egyaránt hasznos labdarúgónak bizonyult. Megbízható, szorgalmas játékával a legjobbak között is helytállt.
Először 1913. februárjában került közelebbi kapcsolatba az FTC-vel, pontosabban a klub játékosával, Bródy Sándorral. Tovább olvasom
Friedmanszky Zoltán
Ormosbányán indult, ezt követően a Tatai Postás, a Kiskunfélegyházi Vasas voltak pályafutásának kezdeti állomásai. 1953-ban felvették a Testnevelési Főiskolára, majd egy év múlva az FTC-be került. A fiatal testnevelő tanár gólkirályként mutatkozott be az NB I-ben, így tagja lett az 1958. évi világbajnoki keretnek. A legmunkabíróbb labdarúgók közé tartozott, aki minden helyzetből veszélyesen és jól lőtt. A nagyválogatottba mégsem tették be, „csak” B válogatottságig jutott. 1963-ban megbetegedett, 1964-ben visszatért, azonban kénytelen volt fiatalon befejezni pályafutását. 1978 és 1980 között a Ferencváros vezetőedzőjeként dolgozott. Tovább olvasom
Kispéter Mihály
Magas termetű, kitűnő fizikumú labdarúgó volt. Nagyszerűen fejelt és rúgott — főleg bal lábbal. Helyezkedése és szerelési készsége mintaszerűnek bizonyult. Hosszú lábaival rengeteg elérhetetlennek vélt átadást csípett el ellenfelei elől. Lelkesedésben és sportszerűségben példát mutatott társainak. Képességei és kitűnő átlagteljesítménye, megbízhatósága alapján többször is helye lett volna a legjobb tizenegyben. A mellőzés azonban nem csökkentette akaraterejét.
Illy Antal
1946 őszén érkezett az Üllői útra az OTE III. ker. MADISZ csapatától.
Szűk másféléves pályafutása alatt egyszer játszott zöld-fehérben a balszélső. A sérült Sinkát kellett pótolnia a Vasas elleni 2:2-es bajnoki meccsen. Tovább olvasom