1903.III.8. Műegyetemi FC – FTC 1:3 (edzőmérkőzés)

Ferenczvárosi Torna-Club 3:1 győz a Műegyetemi Football-Club felett.

Labdarúgás. Vasárnap délután a margitszigeti pályán a Ferencvárosi Torna-Klub és a Műegyetemi Football-Klub mérkőzik. Az I. csapatok előtt délután két órakor a II. csapatok fognak mérkőzni.

(Budapesti Hí­rlap, 1903. március 7.)

Ferenczvárosi Torna Club – Műegyetemi Footbal Club. Mult vasárnap állott szemben a két csapat a margitszigeti sporttelep pályáján a következő összeállí­tásban:

F. T. C.: Oláh—Berán, Manglitz—Gorszky, Kolhanek, Bródy—Braun, Novotny. Pokorny, Kovács, Borbás.
M. F. C.: Újvári—Reiner, Durand— Friedrich, Lichtmann, Nirnsee—Fischer, Bartl, Aschner, Niessner, Halász.

1903. március 8., 16:00, Margitsziget, Műegyetemi FC – FTC 1:3 (0:2)
vezette: Kiss Gyula (33 FC)
Műegyetemi FC: Ujvári – Reiner, Durand – Friedrich, Lichtmann, Nirnsee – Fischer, Bartl, Aschner, Niessner, Halász
FTC: Oláh – Berán, Manglitz – Gorszky, Kolhanek, Bródy – Braun, Novotny, Pokorny, Kovács, Borbás
Gól: Halász (80.) illetve Kolhanek (30.), Novotny (32.), Pokorny vagy Bródy (87.)
Kiállí­tva: Bródy (50. – 5 percre)
Jók: Ujvári, Reiner, Niessner, Fischer illetve Gorszky, Kolhanek, Bródy, Novotny, Pokorny, Kovács

A biró füty jelzésére megindul a játék, mely teljesen a Műegyetem mezején folyik. Egy-egy szép lerohanását a Műegyetemnek a két hátvéd teljesen elhárí­tja. A játék 30-ik perczében Berén leadja a labdát Kolhaneknek, ki védhetlenül küldi azt a kapuba. Felállás után Novotny gyorsan lefut és egy szép lövéssel két perczre az első goal után megszerzi a másodikat. A Műegyetem minden erejét megfeszí­ti, de nem tud áttörni a Ferenczváros védelmén s igy a félidő 2:0 a Ferenczváros javára.

A második félidő kezdetével Ferenczváros erélyesen támad, de Újvári egymásután hárí­tja el Pokorny és Braun lövéseit. 5 perczczel a kezdés után a biró Bródyt kisebb szabálytalanság miatt kiállí­tja. A Műegyetem most már többször lép fel támadólag, de minden siker nélkül. Csakhamar Pokornyhoz kerül a labda, ki be is lövi a kapuba, de a biró offside miatt nem adja meg. A Műegyetemiek kezdenek erősen dolgozni a fedezetek gyorsabbak lesznek és Halász jobb szélső csatár 10 perczczel a játék vége előtt szép lerohanással megszerzi az első és utolsó goalt. Ezen fölbuzdulva, a Műegyetemiek rendkí­vül heves, sokszor durvaságba menő játékot űznek, de ennek sincs eredménye, ellenben Pokomy 3 perczczel a befejezés előtt megszerzi csapatának a harmadik goalt.

A mérkőzés mindvégig érdekes volt, csak az a kár, hogy a M. F. C. egyik hátvédje erőszakoskodásával többször maga ellen zúdí­totta a közönség ellenszenvét. A Műegyetemnél feltétlen dicséretet érdemel kapusuk Újvári. A hátvédek közül Reiner és a csatárok közül Niessner és Fischer voltak a legjobbak. A ferenczvárosi csapatban különösen a fedezetek kiváló játéka érdemel emlí­tést. Folyton föntartották az összeköttetést a csatársorral, lelkesen dolgoztak és egyéni játékuk is magas fokon állt. A hátvédek hatalmas rúgásaikkal domináltak a pályán. A csatársorban, melynek összjátéka igen jó volt, Novotny, Pokorny és Borbás tűntek ki.

Biró: Kiss Gyula (33. F. C.) volt és pártatlan bí­ráskodásával kitűnően megállta helyét.

Az első csapatok mérkőzését a II. csapatoké előzte meg, mely szintén a Ferencvárosiak javára dőlt el 4:0 eredménynyel.

(Nemzeti Sport, 1903. március 15.)

Hosszabb idő után először találkozott ismét múlt vasárnap a M. F. C. a Ferenczvárosi Torna-Clubbal.

Az idény egyik legérdekfeszí­tőbb matchének í­gérkezett ezen két kiváló és teljesen egyenrangú csapat találkozása. »De ember tervez — Isten végez«, a legszebb reményeket tönkre tette az idő, mert megnyí­ltak az ég csatornái, az eső teljesen felmosta a különben is sikamlós margitszigeti pályát és í­gy precziz kombinácziókról, reális eredményről szó sem lehetett.

A játék lefolyása következő volt: Ferenczváros kezdi, de Dolly, a Műegyetem balszélsője megszerzi a labdát és biztos helyről lő a ferenczvárosi kapura, de a meglehetős durván játszó ferenczvárosi backok fellökik. A játék most élvezetessé válik, hol az egyik, hol a másik kaput veszélyeztetik az ellenfelek csatárai.

Félidő 2:0 a Ferenczvárosiak javára, mi a kapus szerencsétlenségének tudható be, ki kétszer is elcsúszott, midőn a guruló labda után nyúlt.

A második félidő is az elsőnek képét mutatta, csak azzal a különbséggel, hogy a Ferenczvárosiak testi erejüket még jobban latba vetették, hogy a szerzett előnyt megtartsák, úgy hogy a biró kénytelen volt Bródyt (mint rendesen) kiállí­tani, még pedig — s ez egy újí­tás a bí­ráskodás terén — 5 perczre.

Mindennek daczára Niessner a 18. perczben gyors iramban oly erősen lövi a labdát a Ferenczvárosiak kapujába, hogy az a belső goalfáról visszapattanva csaknem a pálya közepéig visszagurul. A Műegyetem további támadásai meghiúsulnak a Ferenczváros erős védelmén. Végre Bródy a hatalmába kerí­tett labdával befut és megszerzi csapatának a 3-ik goalt

Előzőleg a II. csapatok mérkőztek, hol 4:0 ellen szintén a Ferenczváros győzött.

Biró mindkét mérkőzésnél Kiss Gyula volt.

A Műegyetemiek ezen veresége mindenkit meglepett. Tekintettel azoknak külföldi csapatokkal szemben elért szép eredményeire remélhetjük, hogy még e hó folyamán a belgák csapatával szemben a hazai vereséget (a mennyiben ily beszámí­thatlan talajon vereségről szó lehet) egy szép nemzetközi játékkal fogják kiköszörülni.

(Sport-Világ, 1903. március 15.)