1906.V.27. FTC – Southampton 0:3

sv-19060520-19060522-19060527

A Southampton Budapesten (május 24.) A Chelsea mérkőzései után a Southampton kezdte el szenzácziós mérkőzéseinek sorozatát a Budapesti Torna Clubbal. A mérkőzés — melynek részletes leirására még visszatérünk — 1:0 eredménynyel Southampton javára végződött. Az angol csapat, mely még ezelőtt három évvel 14:0 eredménynyel végzett a B. T. C -al, ma csak erős küzdelem után tudta legyőzni a szimpatikus magyar csapatot. Csapataink játéktudásának fényes haladásáról tett tanúságot a mindvégig izgalmas match, mely a legfairebb és legelegánsabb modorban folyt le nagyszámú lelkes nézőközönség jelenlétében. A Southampton csapata a következő összeállí­tásban játszott: Burrowns — Eastman, Glover — Clark, Bowden, Greenhalgh — Everett, Hopkins, Glen, Jeffnes, Moumher.

A Southampton legközelebb f. hó 27-én délután fél 6 órakor mérkőzik a Ferenczvárosi Torna Clubbal a millenáris versenypályán és junius hó 1-én a Magyar Athletikai Clubbal a margitszigeti sporttelepen.

(Sport-Világ, 1906. május 27.)

E heti mérkőzések. A serlegmérkőzések lezajlása után a közönség figyelme az angol mérkőzések felé fordul, amelyek egyre érdekesebbek is lesznek. E héten a Southampton szép játékában kétszer gyönyörködhetünk. Május 27-én, vasárnap a Csömöri-uti pályán a FTC. ellen és június 1-én, pénteken a Margitszigeten a MAC. ellen. A Southampton csapata: Burrovvs – Eastman, Glover – Clark, Bowden, Greenghagl – Evrs, Hopkins, Glen, Jeffris, Mouncher.

(Nemzeti Sport, 1906. május 27.)

1906. május 27., 17:30, Millenáris, FTC – Southampton 0:3 (0:2)
vezette: Pobuda Tivadar (MAFC.)
nézőszám: 2 000
FTC: Dobronyi — Manglitz, Rumbold — Gorszky, Bródy, Deutsch — Braun I., Weisz, Braun II., Pákay, Schlotzer
Southampton: J. Burrows — J. Eastham, H. Glover — W. Clarke, J. Bowden, S. Greenhalgh — G. Evereth. A. Hoskins, A. Glen, F. Jeffries, T. Mouncher
Gól: Jeffries (18.), Glen (39.), Hoskins (75.)

A Southampton FC. Budapesten.

A Chelsea vendégszereplése után fokozott érdeklődéssel néztek sportköreink e nagyhirü professzionatus csapat mérkőzései elé, amelyek azonban nem elégí­tették ki a várakozást, mert az egészen újjászervezett csapat, különösen az első mérkőzéseken, jóval kevesebbet nyújtott, mint legutóbbi vendégszereplése alatt, különösen a csatársor volt gyenge s éppen ebben van a gyenge eredmények magyarázata. Lapunk zártakor még hátra van e csapatnak két mérkőzése, tehát jellemzésére csak azok lezajlása után térünk ki. Ezúttal csak arra mutatunk rá, hogy a csapat stí­lusa mérkőzésről mérkőzésre javult.

Az ellene játszott hazai csapatok közül — mint már múltkor jeleztük — a Budapesti Torna Club eredménye szenzáció számba mehet, bár az 1:0-ás gólarány reálisnak nem tekinthető, amelyre azonban a csapat kitűnő védelme mégis méltón büszke.

A Ferencvárosi Torna Club, mely a Chelsea ellen oly szépen játszott, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert várakozáson alul gyengén játszott. Manglitznak rossz napja volt, Deutsch boszantóan rosszul helyezkedett s folyton a centerben járt Braun II. és Pákay pedig igen sok alkalmat rontottak el. Dobronyi sem volt jobb, mint máskor. Némi javulást csak Schlosser mutatott.

A mérkőzéseket — melyekről alább számolunk be — nagy közönség látogatta.

— Vasárnap, május 21-én a Csömöri-uti pályán. —

Southampton — FTC. 3:0.

Southampton (piros-fehér): J. Burrows — J. Eastham, H. Glover — W. Clarke, J. Bowden, S. Greenhalgh — G. Evereth. A. Hoskins, A. Glen (kap.), F. Jeffries, T. Mouncher
FTC.: Dobronyi — Manglitz, Rumbold — Gorszky, Bródy, Deutsch — Braun I., Weisz, Braun II., Pákay, Schlotzer.

Nagy várakozás mellett indul a mérkőzés. A széllel és nappal hátban FTC. kezdetben középütt tartja a játékot, de hamar a magyar kapu elé telepszik az angol csatársor s veszélyes lövések esnek. A védelem azonban sikeresen ment. A jobboldal szép játékával fölnyomul a magyar csatársor és Weisz lövését Burrows csak korner árán mentheti a 15. percben. FTC. rövid ostroma után Glen—Jeffries szépen fölnyomulnak s mig Rumbold habozik, Jeffries szépen helyezett gólt lő, amit Dobronyi nem jól vár a 18-ik percben. Négy kornert lőnek az angolok, majd egy szép gólt, amit azonban a biró nem ad meg. A további támadások közben a 39-ik percben Dobronyi Glen süví­tő lövését a kapuba ejti. Félidő 2:0.

A második félidőt a FTC. támadása vezeti be; csakhamar azonban védekezésre szorul s több lövés a kapuja fájáról pattan le. A 10. percben azonban FTC. mégis uj erőre kap s pár percig erősen támadja az ellenkaput, melyre több lövés is esik. Több kiváló alkalom is van a góllövésre, amit azonban középütt nem tudnak kihasználni. Az angolok ellentámadása Hoskins révén szerzi meg a harmadik gólt a 30. percben. Ezentúl a magyarok támadnak. A 37-ik percben nagy kavarodás támad az angol kapu előtt, melyből kifolyólag a biró büntetőrugással sújtja az angolokat, akik ez ellen tiltakoznak. Végül is a 11-est a magyarok a kapu fölé lövik az angolok kacagása közben. Ezután érdektelenül középütt folyik a játék, melyet Pobuda Tivadar (MAFC.) vezetett

(Nemzeti Sport, 1906. június 3.)

A Southampton matchei.

A magyar sportpublikumot egy angol csapat játéka csak akkor elégí­ti ki, ha az a magyar csapatokat egy tuczat goallal veri. Ha a magyar csapat nem lát félisteneket az angol professzionátus játékosokban s annak goalzáporát nemcsak elhárí­tja, hanem azt erélyes védelemre kényszerí­ti, akkor a publikumnak nem a magyar csapat javulása imponál, hanem az angol csapat játékát kicsinyli le. Ezt láttuk a Chelsea F. C.-nál, mely első csapatával jött a kontinensre; ezt tapasztaltuk a Southamptonnál, mely ugyan nem a két év előtt itt szerepelt összeállitásban, de mégis kiváló qualitásu játékosokból való csapattal szerepelt Budapesten.

A kontinentális football-sport ní­vója az utolsó években — a mióta angol csapatok bejárták Európa nevesebb sport-metropolisait — óriásit haladt s az angol egyesületek is alaposan csalódtak, midőn azt hitték, hogy akármilyen csapattal fölényes diadalt aratnak a kontinentális csapatok felett. Be kell látniok, hogy alaposan csalódtak s oly arányú győzelmeket, mint 2—3 év előtt arattak — manapság teljes első csapatukkal sem képesek elérni, sőt sokszor teljes tudásukat kell latbavetniök, hogy vereséget ne szenvedjenek. Megtaní­totta őket első sorban a Slavia, melynek fenomenális eredményei a Newcastle United, a Southampton és legutóbb a Celtic ellenében szenzáczió számba mennek. Igaz ugyan, hogy a Slavia ez idő szerint külön klasszist képvisel s egy ranggal kiválóbb csapatainknál, de a mostani fejlődés arányát tekintetbe véve, biztosra vesszük, hogy a mi csapataink is egy-két év múlva elérik azt a ní­vót, melyen ma a Slavia áll s aratja világhí­rű győzelmeit. Csapataink védelme már most oly kiváló, vagy talán még jobb a Slaviánál, csak a támadás marad messze a hires cseh csapat csatársora mögött. Hogy a magyar védelem mily kiválót tud produkálni, annak fényes bizonyí­tékát szolgáltatta a Chelsea és a Southampton ellen szerepelt B. T. C., M. A. C. és F. T. C. védelme. (…)

A Ferenczvárosi Torna-Club védelméről ugyanazzal az elismeréssel emlékezhetünk meg, mint a B. T. C.-éról, a kapust kivévén, aki egy-két bravúros mentésen kí­vül sokat hibázott s főleg a hátvédek briliáns játékának köszönhető, hogy a csapat súlyosabb vereséget nem szenvedett. Manglitz, de főleg a folyton fejlődő Rumbold mesteri védelmet produkáltak. Ez utóbbi ma már a legjobb magyar hátvédek közé tartozik. A fedezetsor is dicséretet érdemel s leginkább Dongó tűnt fel fáradhatlan és hasznos játékával; kitűnő partnerei Bródy és Gorszky csak rutinban voltak nálánál jobbak. A csatársornak csak a szárnya, Braun I. és Schlosser elégí­tett ki. Braun ezidőszerint legkiválóbb jobbszélső csatárunk. Cselezései és középreadásai pompásak voltak és sok gondot okoztak az angol védelemnek. A középső csatárok fejvesztett, kapkodó játékukkal sokat rontottak s nem egy kedvező alkalmat szalasztottak el.

Ami a Southampton játékát illeti, ha nem is érte el azt a magas ní­vót, melyet a két év előtt itt járt csapat produkált, némely irányban kielégí­tett, más tekintetben pedig sok kí­vánni valót hagyott maga után. Kielégí­tett fair játékával és mesteri labdatechnikájával, melyben a fedezetsor tagjai brillí­roztak, de nem elégí­tett ki összjátéka és lövőképességevei. A Chelsea F. C. csapatának összjátéka bizony sokkal különb volt s jobban imponált, mint a világhí­rű Southampton-é, mely csapaton meglátszott, hogy tagjai még nem szokták meg teljesen egymás játékát. A csatárok többet lőttek a goalra, mint a Chelsea-é, de rosszabbul s különösen a centercsatár s a jobbszélső sok goalt hibáztak el. A csapat inkább magas passzokkal dolgozik s feltűnően sokat fejelnek játékosai, a hátvédek fejelései olyanok voltak, mintha a labdát rúgták volna. A hátvédek voltak különben a csapat legkiválóbb játékosai. A kapuvédnek kevés dolga volt. de azt pompásan teljesí­tette.

A résztvevő csapatokon kí­vül a bí­rókkal is foglalkoznunk kell. Az első Southampton-matchen szerepelt Gabrovitz minden irányban jóvátette azon hibákat, melyeket a Chelsea—M. A. C matchen nyakra-főre elkövetett. Meglátszott működésén, hogy ezúttal a játékosok befolyásától menten igyekezett biráskodni s szigorúságával a kedélyeket féken tartani. A F. T. C.-matchen szerepelt Pobudában a határozatlanság az ügyefogyottsággal párosult. Részrehajlást nem lehet róla feltételezni, mert nem egyszer a F.T.C. rovására követett el kikaczagni való baklövéseket.

A matchekről a következő részletes tudósí­tásaink szólnak:

II. nap, május 27.

Southampton—F. T. C. 3:0.

A mérkőzés a nagy hőség folytán nem folyt le abban a gyors iramban, melyet a F. T. C.-tól megszoktunk. Az első perczek általában a bizonytalan játék jellegében folytak le és sem a F. T. C.-nál, sem pedig a Southamptonnál nem láttunk komolyabb játékot kialakulni. Az angolok inkább rushekre dolgoznak, de minden komolyabb törekvést meghiúsí­t a két hátvéd és az eleinte nagy merészséggel működő kapuvéd játéka. Közben a F. T. C. csatársora is összeszedi magát és a jobbszélen vezetett támadás perczeken át erős védekezésre készteti a Southamptont, úgy, hogy az első korner az ő terhűkre esett. Az erős támadás után a F. T. C csapatának tömörsége meglazult s ezt a Southampton csatársora a 19. p.-ben arra használta fel, hogy az 1. goalt lője. A játék igen változatos és élvezetes jellegű; Southampton magas klasszisu egyéni játékot produkál s jó ideig inkább a mezőnyben mutatja be tudását. A második goal a 38. perczben esett; a távolról lőtt labda a kapus kezéből beperdül a goalba. Félidő 2:0.

A második félidőben a Southampton még nagyobb fölénynyel játszik, de a sokszor biztosnak látszó goalokat a közép- és jobbszélső csatár eltéveszti. A F. T. C.-nek is volt egy igen kedvező alkalma, mikor a bí­ró büntető rúgást í­tél meg a Southampton terhére. A labdát azonban a F. T. C. jóval a kapu fölé lőtte, nagy hahotájára a publikumnak. A match vége felé a játék kezdett fair jellegéből veszteni, a miben része volt Pobuda biró elnézésének is. A Southampton a félidő; egyetlen goalját a 29. perczben érte el a centercsatár védhetlen lövése révén.

(Sport-Világ, 1906. június 3.)

(…) A machet kb. 2000 főnyi nézőközönség szemlélte végig.

(Pesti Napló, 1906. május 28.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories