1912.IV.11. FTC – Bishop Auckland 0:1

PH-19120411

A csapatok összeállí­tásai a húsvéti mérkőzéseken:

Bishop Auckland: Clough—Roe, Rudd—Ansell, Montgomery, Robinson (kapitány)—Dobson, Hopper, Kirby, Biley, Pigg. Tartalék: Hedley (fedezet), Blincour (fedezet, hátvéd), Ludford (balszélső), Philipson (fedezet), Fleming (csatár, fedezet).

FTC: Ungár—Rumbold, Payer—Weinber, Bródy (kapitány), Blum—Weisz, Pataky, Koródy, Schlosser, Borbás dr. Tartalék: Medgyessy, Szeitler, Varga, Geiser.

(Sportvilág, 1912. április 6.)

1912. április 11., 17:00, Üllői út, FTC – Bishop Auckland 0:1 (0:1)
vezette: Schubert M. Ferenc (MUE)
nézőszám: 6 – 8 000
FTC: Ungár — Rumbold, Payer — Weinber, Bródy, Blum — Szeitler, Pataky, Koródy, Schlosser, Borbás dr.
Bishop Auckland: Clough — Rudd, Roe — Hedley, Montgomery, Robinson — Dolson, Hopper, Kirby, Riley, Pigg
Gól: Kirby (10.)

Tegnap találkozott másodí­zben bajnokcsapatunk a Bishop Aucland legénységével s ez alkalommal is, a hétfői eredménynyel teljesen azonos, minimális goaldifferenciáju vereséget szenvedett. A revans tehát nem sikerült, bár a FTK nem szolgált rá a vereségre. A szerencsétlen véletlenből kapott goaltól eltekintve, a játék úgyszólván két egyenlő erejű csapat küzdelmét nyújtotta. Sőt ez alkalommal is a FTK volt a többet támadó fél, de úgy látszik, szerencséje teljesen elhagyta. A zöld-fehér csatársor, bár indiszponálva játszott, sok jó lövést küldött az angol kapu felé, de goalt elérni nem sikerült. A közvetlen vereség Ungár terhére irható, akinek oly sokszor helytelení­tett kifutása juttatta az angolokat goaljukhoz. A fedezetsor elég jól végezte munkáját, csupán a csatársor nem tudta a jól előkészí­tett támadásokat befejezni. Különösen Borbásnak volt rossz napja. Koródy izgatottan játszott s goallövő tudománya, úgy látszik, elhagyta. Schlosser és Pataky agilisan dolgoztak, Szeitler pedig a kapott kevés labdát jól továbbí­totta. Az angoloknál ezúttal is kitünően játszott a kapus, Clough, úgyszintén Rudd, Pigg s Hopper. Alább adjuk a mérkőzés részletes lefolyását.

Bishop-Auckland—FTK 1:0. (1:0.) Az Üllői-uti pályán 7—8 ezer főnyi közönség előtt folyt le e revans jellegű mérkőzés. A FTK Weisz helyén Szeitlert szerepeltette. Az angolok összeállí­tása a következő volt: Clough—Rudd, Roc—Hedley, Montgomery, Robinson—Dobson, Hopper, Kirby, Riley, Pigg.

A választásnál ez alkalommal is a FTK-nak kedvez a szerencse, ők játszanak széllel. Kezdés után csakhamar támadólag lépnek fel s Szeitler centerét Kóródy lövi. Röviddel utána Borbás beadását Pataky lövi, de szép lövése a kapu felett süví­t el. Utána Schlosser lövése veszélyezteti az angol kaput. Kóródy lövését a kapus fogja. Majd a FTK kornert ér el. Szeitler szépen rúgott labdáját azonban Weinber a kapu fölé lövi. A FTK állandóan támad s mégis az ő hálójukban akad meg a 10-ik percben a labda. Ugyanis Riley hosszan szökteti Kirby-t, aki elöl Rumbold kifogástalanul a kirohanó Ungárnak továbbí­tja hátra a labdát. Ungár azonban futtában elhibázza a labdát s Kirby kiszökve, azt az üres goalba lövi. E meg nem érdemelt goal után a FTK erősen támad s Weinber fejese, majd Kóródy lövése foglalkoztatja az angol kapust. Közben Pigg lerohan, de labdáját Rumbold fogja s a mezőnybe továbbí­tja. Schlosser szökteti Borbást, akinek centerét Pataky élesen lövi, de a kapus ment. A FTK rövid időközökben három eredménytelen kornert rug. A FTK támadásával ér véget a félidő.

Szünet után is a FTK támad, bár most már szél ellen játszik. Úgy 10 percnyi játék után az angolok veszik át a támadás szerepét. Közben Schlosser, Roce által elhibázott labdával üresen kiszökik, de a kirohanó kapus ezúttal is ment. Közvetlenül utána kornert rug a FTK, de Kóródy kapu fölé fejel. Változatos játék következik ezután, melyben a FTK a többet támadó fél. A félidő második fele a közönség számára élvezhetetlenné vált, részint a beállott sötétség, részint pedig a mindkét részen való gyakori hibázások miatt. A FTK bármennyire erőlködött is, nem tudott kiegyenlí­teni s a mérkőzés úgyszólván teljes sötétségben ér véget.

Kornerarány 7:0 a FTK javára.

Biró: Schubert M. F. (MUE).

(Pesti Napló, 1912. április 12.)

Bishop Auckland — Ferencvárosi Torna Club 1:0 (1:0).

Ismét az angolok győztek!

Körülbelül 6000 ember volt szemtanúja a két csapat revanche-küzdelmének, melyből újra az angolok kerültek ki győztesen, ugyanolyan goalaránynyal, mint husvét hétfőjén. Hogy a football szerencsejáték, az közismert tény; igy csütörtökön is a szerencse s nem a jobb játék döntötte el a mérkőzés sorsát. Főleg azok a játékosok küzdöttek érthetetlen indiszpozicióval, akik mindenképen csillogtatni akarták tudásukat. Vonatkozik ez kiváltképen a válogatott csapatba kiszemelt két játékosra, Bródira és Korodyra. Bródinak a hosszas pihenő nagyon megártott, teljesen formán kí­vül van, nemcsak hogy a csatársort nem tudta támogatni, de a védelemben sem volt nagy hasznára csapatának. Korody pedig annyit akart csinálni, hogy végeredményében semmit sem csinált. Nemcsak hogy a labda le- és kiadásai nem pontosak, de a goallövéssel is hadilábon állt. Rossz előjelek ezek a magyar-német válogatott mérkőzésre. Az FTC szépen, de a szokott lelkesedés nélkül játszott. Lehangolta egy pár játékosának egészen primitiv játéka. Borbásnak egyetlenegy akciója sem sikerült. Elősegí­tette a Iehangoltságot az első félidő első negyedórájában bekapott úgynevezett potya goal is. Hogy mégis egypár játékos, köztük Payer, Pataky és Schlosser, mindvégig a legjobb tudásukat adták a küzdelembe, csak dicséretükre válik.

Maga a mérkőzés lefolyása a következő: Az angolok kezdenek szél ellen, de csakhamar az ő térfelükbe terelődik át a játék s a 10-ik percben Pataky ügyesen szökteti Szeitlert, kinek gyönyörű beadását azonban Korody, bár nagyon kedvező helyzete van, mégis kiaknázatlanul hagyja. A 14-ik percben az angolok balösszekötője mesésen szökteti a centert, de Rumbold még eléri s a kifutó Ungárnak akarja hátratolni a labdát, de rosszul adja hátra, úgy, hogy a középcsatárhoz kerül a labda, ki az üres kapu elé kerülve, megszerzi csapatának a vezető, egyúttal a győzelmet jelentő goalt. Az FTC most állandó fölénybe kerül. A 20-ik percben Korody 6 méterről biztosnak látszó goalt hibáz. Egymásután két kornert ér el az FTC, de az angol védelem mindent ment. Az angolok balszélsőjük révén néha-néha támadnak, de Payer ment s hatalmas rúgása ismét az angolok térfelébe tereli a játékot. Ismét két kornert ér el az FTC, de goalt nem. A 40. percben Schlosser Patakyhoz tolja a labdát, de lövését az angol kapus gyönyörűen menti. A félidő végén az angolok szép összjátékkal felnyomulnak s balösszekötőjük támadásával végződik a félidő.

A második félidőben sem igen változik a játék képe. Az FTC Schlosser révén veszélyesen támad. A 20-ik percben Schlosser három embert kicselezve, már lőni akar, mikor lefogják, de még volt annyi ideje, hogy Borbáshoz tolja a labdát, akinek centerezését azonban Korody ismét elhibázza. A 30-ik percben Weinber éles lövését csak kornerre tudja védeni a kapus. Az angolok is kiszabadulnak s centerük már-már goalt ér el, de Payer az utolsó pillanatban kornerre ment. Rumbold hosszú rúgása ismét felszabadí­tja a védelmet. Korodyt szöktetik, de goalt elérni nem tud. A 35. percben Schlosser kicselezve az ellenfél védelmét, egyedül fut a kapu felé a labdával, de a kapus rávetessél gyönyörűen ment. Ismét korner és Schlosser fejese hajszálnyira megy a kapu fölött. A következő percben Weinber fejesét csak korner árán tudja menteni a kapus. Az FTC támadásával, teljes sötétségben fejeződik be a játék.

Biró Schubert M. F. volt.

(Pesti Hí­rlap, 1912. április 12.)

(…) Egyebekben a Bishop Auckland egy igen tisztességes attrakció. Teljes köszönettel kell érte adóznunk a Ferencváros becsületes munkájának. A szelí­d szőke kis angol gyerekek megmutatták nekünk megint, hogy milyen az amatőr; mert mi már ocsmányul kezdünk elprofisodni; még a járásunk is olyan nehézkes kezd már lenni.

Valami nevetni való volt az, hogy a half hogyan eleresztette Borbást, a félelmetes futót 2—3 méterrel és milyen nevetve fogta le, mint a macska az egeret. Jelezték vele, hogy a magyar gyorsaság még sok tanulni valót tartogat. Aztán igen megszí­vlelni való volt az, hogy testi erő nélkül, amit nem is tudtak volna beleadni, mert csupa apró, vézna emberke volt a sok szöszke legény, szóval, hogy testi erő nélkül is milyen nagy fölényt lehet ügyességgel elérni. Bizony-bizony a mezőnyjátékban félklasszissal jobbak voltak a két legjobb magyar csapatnál. Helyezkedésük brilliáns, stoppjuk, kapcsolásuk ideális és könnyed. Ezt a könnyedséget, ami a futásban, de meg a rúgásban is folyvást mutatkozott, kellene a nehézkessé váló magyar football sportnak megszí­vlelnie. Az angol csak labdára ment, frissen, mint a zerge. A magyar ezzel szemben mindig olyan nehézkesen ment bele a dologba, hogy látszott: félerővel állandóan a remplire készül s tempót vészit vele.

Kacagni való volt, hogy mennyivel hirtelenebbül tudtak fordulni, mint a mieink.

A legnagyobb sikerüket azonban a két bekkjük érte el, akikhez fogható magyar földön nincsen. Energikusak voltak (jobban, mint a mieink) durvaság nélkül, mert gyorsabbak voltak s a helyezkedő érzékük ideális .

Egyben volt fölénnyel a magyar virtus s ez is valami: taktikában. A taktikai észszerüséget nem egyszer mi produkáltuk tökéletesebben. A mi játékunk agyafúrtságához képest az angolok taktikája átlátszóbb volt és naiv. Ennek, meg a nagy tempó bí­rásnak, na meg az angol csatárok kapu előtti bizonytalanságának köszönhetjük azt a szép eredményt, amit elérni tudtunk. Ne felejtsük azonban el, hogy a MTK győzelme maga is angol eredetű.

Az FTC-ről meg kell állapitanunk, hogy még mindig nem fitt. Sí­nyli a téli bűnöket, intő jelül, hogy a természet törvényeivel büntetlenül visszaélni nem lehet.

Április 11-én. Bishop Auckland—FTC 1:0

(Nemzeti Sport, 1912. április 14.)

Ugyancsak több tudósí­tásban számolnak be az angol lapok az angol csapatoknak magyarországi szerepléséről. Ezek közül a a „Sportsman” tudósí­tása a második FTC—Bishop Auckland mérkőzésről a következő:

„Bishop Aucklandnak ismét sikerült a FTC-t egy goallal 0 ellen megverni. Az egyetlen goalt Kirby rúgta. A Ferencvárosiak a játék egész folyama alatt többet támadtak és a vendégek csakis kiváló védelmüknek köszönhetik, amelyben különösen Rudd és Clough remekeltek, hogy ép bőrrel szabadultak meg.”

(Sportvilág, 1912. április 22.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories