Kutasi Károly

kutasi-karoly-3

Remek évjárat volt az 1925–26-os az FTC ifjúsági csapatának történetében, a gárda ugyanis bajnoki címet nyert, méghozzá olyan labdarúgókkal a soraiban, mint Lyka Antal, Lyka Rezső, Száger Mihály, Kiss Gábor (később NB I-es játékos, majd élvonalbeli és szövetségi edző), Kalmár Jenő vagy Kubala Károly. 1926 nyarán – azaz a profizmus bevezetésekor – a Ferencváros több fiatalt szerződtetett ebből a gárdából, többek között Kubalát is.

„Így kellett cselekednünk, mert különben elvitték volna tőlünk ezeket a fiúkat!” – mondogatták a vezetők.

Kubala tehát immár mint fizetett játékos volt tagja a zöld-fehér klubnak, de egyelőre csak edzőmeccseken védett a Ferencváros első csapatában, hivatalos mérkőzéseken nem. 1927 tavaszán viszont már azokon sem, a Fradi ugyanis kölcsönadta az Ékszerészeknek, csakúgy, mint pár hónappal korábban Szágert, valamint Kalmárt, az ifjúsági bajnokcsapat legfénylőbb csillagát – és hamarosan a két Lyka is elkerült a IX. kerületből.

Kubala Károly 1928 nyaráig védett az Ékszerészeknél, onnantól 1931 közepéig az alig pár éve alakult kaposvári profi egyesületben, a ’28-ban élvonalbeli újonc Somogy FC-ben szerepelt. Ahol az első két évben történetesen egy ferencvárosi ikon, Blum Zoltán irányította a szakmai munkát, miközben időnként ő maga is bőrszegecses cipőt húzott.

Mivel azonban csak kölcsönszerződésről volt szó, a Fradi – ha szüksége volt rá – ezen időszak alatt többször visszarendelte kapusát, igaz, továbbra sem dobta be a mély vízbe…

Az 1931–32-es idény nagy változást hozott Kubala életében: Kutasi néven futballozott immár, és végleg visszakerülvén Kaposvárról, rendszeres játéklehetőséghez jutott a Ferencváros B-ben.

Aztán hamarosan újabb lépcsőfokot ugrott, hiszen Blum Zoltán – két évvel az után, hogy elfoglalta a Ferencváros kispadját – újfent számított rá, így 1932 őszétől már Kutasi Károly is tagja volt az első csapat keretének.

1937-ig Háda József tartalékjaként 34 tétmérkőzésen őrizte a Ferencváros  kapuját.

Az 1933/34 évi bajnok- illetve az egy évvel későbbi kupagyőztes csapatban egy-egy mérkőzésen lépett pályára.

A legtöbbet az 1935/36 évi bronzérmes és az 1936/37-es ezüstérmes csapatokban szerepelt, mindkét idényben 14-14 alkalommal kezdődött a nyurga „Leó” nevével a csapat összeállí­tása.

Visszavonulása után az öregfiúknál is büszkén viselte a Fradi mezt.

80. születésnapja után széngázmérgezés következtében hunyt el.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories