Emlékezetes Fradimeccseim 17., avagy mi békít meg egy sógort
„CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK.”
1974. augusztus 31. Fiunk még anyámékkal nyaralt, s feleségemmel úgy döntöttünk, hogy kimegyünk a Fradi meccsére.
Akkoriban ez még ilyen egyszerű volt… Megérkezni már kevésbé, mert a metró akkoriban csak a Nagyvárad térig járt, tehát át kellett szállni. De nem volt semmi probléma.
Szép számmal várakoztak a pénztár előtt. Én azt számolgattam, hogy mikor kerülünk sorra, míg feleségem nézelődött. Aztán egyszerre felkiáltott.
– Né, a Boti!
Legfiatalabb öccse jóval előttünk állt a sorban.
(És most megint egy kis „családügyi” kitérőt kell tennem, mert így válik érthetővé a dolog. Feleségem népes rokonságából és ismeretségéből voltak, aki örültek házasságunknak, voltak, akik nem. Ha egy szinglinek elkönyvelt valaki váratlanul házasságot köt, az mindig felkavarja az állóvizet. Botond sógorom – hogy úgy mondjam – tartózkodó volt ez esetben. Szegény éppen eleget szenvedett az életben. Kötött egy rossz házasságot, egyetlen fia tizenéves korában – ahogyan azt eufemisztikus körülírással mondják: tragikus körülmények között – meghalt. Feleségétől elvált, de szétköltözni nem volt módjuk. Élete egyetlen értelmét a FRADI jelentette, annak szereplése meghatározta egész hangulatát. Ha valaki Fradista volt, az szemében csak jó ember lehetett. Ezen különcnek is nevezhető magatartásáról még lesz szó a további részekben is.)
Szóval nejem odarohant az öccséhez, hogy vegye meg a mi jegyünket is. Botond rám nézett, és felderülten szólt:
– Szóval te is Fradista vagy?
És minden el volt intézve.
1974. augusztus 31., FTC-Csepel SC 3:1 (1:1) Üllői út, 20 000 néző.
1705. bajnoki, összesítésben „jelenlegi ismereteink szerint” 3524., (a Csepel ellen 68. bajnoki, összesítésben a 77.) mérkőzés.
[Jelenlegi ismereteink szerint, mert elfeledett mérkőzések adatai napjainkban is kerülnek elő…]
FTC (WM rendszerben írva): Géczi – Martos, Bálint, Vépi – Juhász, Mucha – Pusztai, Nyilasi T. (Takács L.), Branikovits (Szabó F. II), Kelemen G., Máté J. I.
G: Nyilasi T., Kelemen G., Pusztai.
Természetesen Mucha inkább beállós volt, és váratlanul Kelemen volt hátravonva a középpályára. A Népsport ugyan 4-2-2-2-ben írta az összeállítást, de szegény Pusztai Laci és Branikovits valójában csatárt játszottak.
És még egy érdekesség: A Csepel edzője Thomann Antal volt…
Nyitányként a pártolótagság nevében ajándékokat adtak át a három korábban visszavonult játékosnak: Albertnek, Rákosinak és Nováknak. Én magam bizakodva vártam a mérkőzés kezdetét, hiszen számomra jó kabala volt a Csepel elleni kezdés.
Neki is rontott a csapat a Csepelnek, ám kellemetlen közjáték zavarta meg a játékot: Branikovitsot le kellett cserélni sérülés miatt, amikor a merészen kivetődő Lévayval ütközött.
Aztán jött a hidegzuhany. a 31. percben Szurgent lőtt védhetetlenül Géczi hálójába. (Emlékezetem szerint védőink „elaludtak”.)
A mieink rohamoztak, ám hátul kinyíltak. Hamarosan Bálint kockáztatott, a nyakánál fogva látványosan lerántott Szurgentet, de csak sima szabadrúgás lett belőle… Három perc múlva aztán Szabó átadását Nyilasi értékesítette, így nagyjából helyreállt a világ rendje a szünetre.
A második félidőt mi kezdtük jobban. Az 53. percben Pusztai Kelemen elé fejelte a labdát, aki a hálóba lőtt, ezzel megfordítva a meccset. A csepeliek lest reklamáltak, de hiába.
A 60. percben tizenegyeshez jutottunk, mert a kifutó Lévay elsöpörte Mátét. Ma piros lap is járna hozzá. Ám Bálint lövését, majd Nyilasi ismétlését is védte Lévay… Hogy mi hangzott el a környékünkön, szó szerint szerencsére már nem emlékszem, de Bálint minden volt, csak „méltóságos úr” nem. [A II. Világháború előtt a bárókat a „méltóságos úr” megszólítás illette meg.]
A 65. percben a Csepel is megúszott egy kiállítást, amikor Máté után rúgott Popovics. Aztán a 83. percben bebiztosítottuk a győzelmünket: Máté lövése Lévayról kipattant, s a berobbanó Pusztai két méterről a hálóba lőtt.
így végülis elégedetten távozhattunk, mondván „Nyitánynak nem is volt rossz.”
A Népsport szerint „a hazaiak végeredményben biztosan, megérdemelten szerezték meg a győzelmet.” Az osztályzatok szerint Nyilasi, Juhász és Szabó kaptak hetest, Vépi ötöst, a többiek hatost.
Ezzel elkezdődött második meccsrejárási időszakom.
– YSE –
https://tshost.hu/tag/emlekezetes-fradimeccseim
Kedves Jòzsef
Köszönöm, hogy figyelemmel olvastad hozzí szòlí somat. Az ùtbamutatí st is köszönöm.
Megint bebizonyul, hogy milyen magas szinvonalon van ez a „Fradi-oldal”. A Fradiròl mindent meg lehet talí lni. A mindenhez az YSE-féle cikkek is hozzí tartoznak.
Hí t a YSE-Emlékezetes Fradimeccseim igazí n pompí s és kincstí r !! 😛 Mí r elôre örülök az olvasí snak.
Tisztelt YSE
Errôl a mí sodik meccsrejí rí si idôszakí ròl kellemes emlékei lehetnek.
Tí rgyilagos, közvetlen és humoros beszí molí sa miatt mí r most örülnék a folytatí sra.
Mikor kezdôdött az ön elsô meccsrejí rí si korszaka ? Volt megszakìtí s a két korszak közt és fôleg, mi ví ltozott az akkori szurkolòk hozzí í lí sukon a sikerek- és kudarcokhoz.
Benyomí som, hogy egy kicsit többet megengedhettek a sìpbìròk akkoriban.
Erdekes a megjegyzése (a sògorí val kapcsolatban) : „…Ha valaki Fradista Volt az szí mí ra csak jò ember lehetett…” Ez az ô magatartí sa („különc”) vajon csak az övé Volt, vagy megosztotta még mí sokkal is ?
Kedves László!
Örülök, hogy tetszik Emlékezetes… sorozatom. 1954-től, első látott Fradimeccsemtől írom meg benne emlékeimet, a korábbiak itt vannak a Honlapon, csak be kell írni a keresőbe, hogy Emlékezetes. A második időszak bevezetését nemrég tettem fel.
Való igaz, hogy a sípmestereket bizonyos mértékig visszafogja a sok Tv-közvetítés, videófelvétel és egyebek. De nem túlzottan.
Tisztelt YSE
Köszönöm Ví laszí t. Utí nna fogok jí rni az elsô meccsrejí rí si idôszak adatainak.
Milyen cìmszô alatt keressem ? Az 1954-tôl elesô korszak nagyon is érdekel. Egyrészt a szerencsétlen Fradi-csapat sorsa, mí srészt az kényszereligazolt jí tékosok és a csonka csapat sorsa miatt.
Nagy érdekelne, hiszen az Ön hozzí szòlí sai, amelyeket nagy figyelemmel kisérem, mindig tí rgyilagosak és személyisek. Mindkettô egymí st nem zrjí k ki.
Köszönöm Fí radozí sí t
Kedves YSE!
Milyenek a véletlenek! Nekem is ez a mérkőzés az első, amikor, – szülők nélkül(!), friss gimnazistaként, egyedül kimehettem a Fradi meccsre. Nekem is szép emlék.
üdv, Boogie
Mint sorozatom első epizódjában megírtam, én elsős gimnazistaként először 1954-ben voltam Fradimeccsen.