Finta Károly

Technikás, okosan osztogató és veszélyesen lövő játékos volt. Jó fizikai adottságai azonban nem párosultak kellő bátorsággal, határozottsággal.

Érettségi után, a Szombathelyi SE-ben kezdte pályafutását, a folytatásban a Pamutipar, debreceni Bocskai, a francia Fives, a Hungária, majd a Nemzeti csapatában szerepelt. A felsorolt csapatok közös pontja amellett, hogy mind Finta csapata volt egykoron, még az is, hogy ezek az egyesületek előbb-utóbb megszűntek, í­gy a csatár folyton csapat nélkül maradt. A civilben üzemi tisztviselőként dolgozó támadó 1940-ben került a Ferencváros FC-hez.

Gólerős csatár volt, hiszen 71 gólt lőtt a 96 ferencvárosi mérkőzésén. Mivel a fejjátéka nem volt erőssége, í­gy rendre lábbal juttatta a labdát a hálóba. 1941-ben az újpestieknek két meccsen hét gólt(!) rámolt be! Hármat a bajnoki, négyet a Szt. István-kupa mérkőzésen …

A hatvanas-hetvenes években a Fradi öregfiúk csapatában rúgta a labdát, majd szakosztály egyik vezetője volt.

Klubjai: Szombathelyi SE, Pamutipar, Bocskai (1936-38: 43 bajnoki / 21 gól), SC Fives (1938-39), Hungária (1939), Nemzeti, Ferencváros (1940-43: 70 bajnoki /56 gól), MTK (1945-47: 7 bajnoki / 3 gól)

[fvplayer src=”https://tshost.hu/wp-content/uploads/2010/04/FTC_Gradjanszki_1940.flv”]

(Nagy Béla, Antal Zoltán és Hoffer József í­rásainak és Szegedi Péter adatainak felhasználásával)