Fantasztikus ilyen emlékekről olvasni, hajdani hőseinkről … köszönet érte! Elég kritikus volt az akkori sportsajtó … pedig mégis csak egy kvázi BL-döntőt játszottunk! Ahogy a tudósítás is kezdődik, a tét, hogy ki a kontinentális Európa legjobb csapata! Akkori hőseink produkcióját nem a maiakkal kell összehasonlítani -százszor elmondom az ifjabbaknak-, hanem a maguk korának többi csapatáéval … más kérdés, hogy akkor úgy lehetett valaki akár csak III. osztályú játékos, hogy egész gyerekkorában napi 6-8 órát focizott rongy- vagy gumilabdával, tenyérnyi grundon … azaz: a mai edzésmódszerek és felszerelések mellett valószínűleg AKKORI klasszisaink MA IS klasszisok lennének … magasan volt a mérce … ld: ’38-as (és ’54-es) VB-döntő utáni csalódás … Ha jól „fordítom le”, ’35-ben a Fradi – Sparta kb. egy mai Real – Bayern döntőnek felelhetett meg … az biztos, hogy mindkét csapatot az AKKORI Európa 5-10 legnagyobb klubja között tartották számon …
Jò olykor lí tni, hogy egy elég messze visszanyulò foci-eseményt mai szemmel is lehet nézni.
Hozzí szòlí sodban egyrészt az akkori Kornak akkori szemmel valò nézését emlìted. Aztí n a mai „ifjabbakat” az akkoriakkal hasonlìtod össze. A mai edzésmòd valòjí ban annyival rosszabb lenne ma, mint a mùltban többet (6-8 òrí t) edzettek volna ezelôtt ?
Talí n az akkori fiataloknak „csak” a Sport Volt az a menedékük sají t koruk elviselhetetlen és meg nem magyarí zhatò tökéletlenségeibôl, hogy — nem törôdve a jelennel, csakis a tehetség tökéletesìtésn fí radozí sí n — a jövôre bîztí k, hogy mi és ki lesz belôlük.
Milyen befolyí sal lehetett az egyesült í llamoknak „minden lehetséges” (filmhôsök stb) jelszava ?
A tí nyérmosòbòl lett miliomos képzete talí n a mùlt fiataljaiban inkí bb meg Volt, mivel csakis sají t magukra szí mìthattak.
Lehet, hogy igazad van, hogy ma a fiatalabb korosztí lynak talí n inkí bb kivesznek minden göröngyöt és követ az ùtjí bòl, ne hogy megbotlon. Lehet abban is igazad van, hogy az akkori klasszisok még most is klasszisok lennének.
Ha nézem a Fradi U19 és U21-es neveltjeit, mégis van belôlük, akkor is, mikor mí r azt hisszük, hogy kivérzik az FTC.
ítmeneti korszakot élünk ?
Szerintem most jò kézben vannak azok is (Doll mester), akiknek pont a sají t í tmeneti korszakuk (U…-felnôtt csapat) jelenti a legnagyobb problémí t.
Kedves László, nyilván, ma az edzésmódszerek 100-szor fejlettebbek, persze, hogy ma egy Sárosi dr-t az AKKORI kondíciójával „megennének” … azt mondtam, hogy az akkori srácok évtizedeken át saját maguk szórakozására, klub nélkül fociztak napi 6-8 órákat … a franzstadti, kőbányai, kispesti, újpesti, angyalföldi., szentlőrinci stb. proligyereknek EZ volt a szórakozás, esetleg néhány havonta 1-1 mozi … magyarul, mire egyikük-másikuk komolyabb klubba került, FUTBALLOZNI már nem kellett megtanítani őket … a labdával MINDENT tudtak … kondícióban, taktikában lehetett fejleszteni … ma meg válogatott szinten beadást, lőtt passzt, szögletrúgást stb. kell tanítani … Erre mondom, hogy ha Sárosiék, Lázárék, Toldiék, Gyetvaiék stb. az AKKORI alapokkal a MAI edzésmódszerek szerint (nem a mai magyar, hanem a mai holland, német, spanyol stb. edzésmódszerek szerint) készülnének fel, ma IS világszerte ismert SZUPERKLASSZISOK lennének, és Magyarországon egyetlen gyerek sem akarna CR vagy Messi lenni, mert úgy, mint a 60-as évekig, itt lenne nálunk is tucatnyi világklasszis zsonglőr … gyerekkoromban a többség Albert vagy „vargazoli” akart lenni, de a Dózsa, Vasas, Honvéd-drukker haveroknak is akadt példakép bőven (Bene, Göröcs, Fazekas, Farkas, Mészöly, Tichy, Kocsis L. stb.) … a lényeg: évtizedeken át Magyarországon még a 3-4. osztályba is teljesen képzett, a labdával bánni tudó, a labdát „oda rúgom, ahova akarom”-játékosok kerültek fel … ez tört el 30-40 éve … a németek., hollandok, belgák, svájciak stb. tudtak váltani (grund helyett képzés), mi nem … a magyar klubok csak várják az „ügyes” kis kölyköket … egy akadémista edz napi 1-1,5 órát … ennek töredékében találkozik a labdával … Sárosiék, Puskásék éveken át napi 6-8-10 órán át fociztak, dekáztak, célba lőttek, egyérintőztek, fejelőversenyt rendeztek stb. és UTÁNA lettek igazolt játékosok …
Most mí r jobban értem azt, amit valòszìnûleg mondani akartí l a hozzí szòlí sodal.
Lenne egy kérdésem, mivel Te ùgy lí tom a Magyar edzésmòdszert sokkal jobban ismered mint én.
Mivel különbözik az, mondjuk példí ul a német edzésmòdszertôl (Itt persze Doll mòdszerét szeretném megismerni jobban, ezt összehasonlìtví n a magyaral).
Mi lenne — szerinted — az a fejlôdés és irí nyzat, melyel a Magyar labdarùgí s (nem csak, de fôleg a Fradira gondolok) el tudní nyerni a régi méltòsí gí t ?
Lehet, hogy Te mí r ezzel a témí val kapcsolatban, halmoztad mí r a betûket.
Benyomí som, ahogy emlìtettem a kezdetben, hogy Te — mint edzô vagy „beavatott” értesz a dolgokhoz.
Ezért érdekes lenne szí momra az „Insider”-véleményed.
Kedves László, abszolút „outsider” vagyok… csak szurkoló, csak rajongó … akitől, ha 30-40 éve megkérdezték volna, hogy feláldozza-e az életét a Fradiért, gondolkodás nélkül igent mondott volna … ma már csak a gyermekeimért … esetleg a Hazámért, ha FELTÉTLENÜL az én életem kell a boldogságához … nem értek az edzői szakmához, csak évtizedek óta látom, amit látok … talán G.B. Shaw mondta: „Nem tudok tojást tojni, de el tudom dönteni, hogy a rántotta finom, vagy nem?” … Értjük mi egymást … látjuk, hogy évtizedeken át világszerte megbecsült „márka” volt a Ferencváros neve, mindenütt vagy rettegték, vagy tisztelték, mint ahogy az MTK-t, az Újpestet, a Honvédot, a Vasast is … nekik is volt 1-1 nagy korszakuk … nekünk meg kb. 70 év, amikor 5 kontinensen elismert név volt a FERENCVÁROS … ennyi … a ’75-ös KEK-döntő után 20 évvel még BL-16 -papíron Európa legjobb 12 csapatában voltunk!- … azóta? 3 év NB II Vecsésen, Bőcsön, Tuzséron … az NB I-ben pedig szenvedés Pápán, Pakson, Kecskeméten … egy Fradista -és egy hozzám hasonló korú MAGYAR szurkoló- NEM EHHEZ szokott!!! Mondjam azt, hogy láttam, amikor ’66-ban majdnem kifütyülték a válogatottat, mert 5-0-s félidő után „csak” 6-0-ra vertük Dániát, holott 12-0 is lehetett volna … ’77-ben a magyar-görög 3-0 és magyar-bolív 6-0 VB-selejtezők második félideje tömény füttykoncert volt … hál’Istennek, mindkétszer rúgunk a végén 1-1 gólt, különben lefütyülte volna a közönség a GYŐZTES(!!!) magyar csapatot a pályáról … más volt a mérce …
Konkrétan: Fogalmam sincs … azért fizetünk szakembereket … de önmagához képest még egy belga, egy svájci, egy osztrák futball is sokat lépett előre … a magyar futball tele van önelégült emberrel, akik szerint MI tudunk mindent, a „külföldiek” sem jobbak … látnék már 1 (csak egy!!!) magyar edzőt, akit komoly csapathoz hívnak … tudod, kedves László, a ’70-es-’80-as években a kuwaiti, emirátusok-béli stb. bajnokságok tele voltak magyar edzőkkel … ma már ODA SEM kellenek! Ennyi a történet … azért, csak azért is: HAJRÁ FRADI!!! A temetésemen a Fradi-induló is szólni fog … megrendeltem!
Egy nemzetnek, mely egyszer a történelemben egy bizonyos Nagysí gal bìrt és a sportban (labdarùgí sban) egyarí nt még 50 (? vagy több) évvel ezelôtt sikert sikert utí n halmozott, az valòjí ban nagyon nehezen birkòzik meg a jelen kudarcakkal.
Pedig az 1970-es évek elején a Magyar csapatok nem is voltak olyan rosszak. Bí r egy Argentiní t vagy Olaszorszí got nem gyûrték volna le, de becsületesen harcoltak.
Aztí n jöttek az 1980-as évek és valòjí ban mi történt ott nem tudom, de aztí n megkezdôdött a hanyatlí s.
Minek tulajdonìtani ? Ha ezt tudní nk, akkor legalí bb megtudní nk keresni az ellenszerét.
A Chelsea-meccs nekem megmutatta, hogy a Fradi megint oda került, ahol el kezdte az 1900-as évek elején: Az angoloktòl (vagyis a németektôl) kell tanulni.
A mùlt dicsôsége persze még mindig eggyes fejekben van. De, ha bí tran és merészen beismerjük, hogy igenis, vannak dolgok amihez mí r nem értünk, akkor megvan a remény, hogy egyszer majdcsak méltò lesz a Magyar labdarùgí s megint egykori hirnevéhez.
Csak a régi focistí k nem kelnek ki a sìrjukbòl, hogy kiharcoljí k a gyôzelmet, mint ezt Szent Lí szlò megtette a tatí r (vagy Török ?)-korben.
„A közönség az angol szakembert megilletô tisztelettel fogadta több téves itélkezését”.
Elnézést kérek, nem értem egészen.
Lehet nem irònia-mentes ez a mondat. Akkor megértettem.
Különben a cikk nagyon szépen visszatükrözi a parí zs hangulatot és harcot.
Persze csodí latos a filmes-hìrmondò is.
A filmzene érdekes: Elôször a Radetzky-indulòt jí tszottí k, aztí n meg a „Jazz”-kor két hìres szí mí t. (Black Bottom az eggyike a mí sik bí r ismerôs, de nem jut eszembe). A Black bottom (fekete fenék) persze passzol valahogy a vìzben ugrò fiatalokhoz, melyeknek ez a testrészük fog legutoljí ra a vìzbe kerülni.
A Radetzkyt meg a Jazz-et felví ltja a cigí nyzenekar.
De milyen zenét jí tszottak az FTC-Sparta meccs zenésìtése közt ?
Laci, tényleg fantasztikusak ezek a régi tudósítások! Néha mosolyog az ember -hiába, változik a nyelv-, de sokkal többet elárulnak a meccs hangulatából, mint egy mai tudósítás … szinte percenként beszámoltak a közönség hangulat-változásáról is … tényleg csodálatos! Az angol bíró … nos, nehogy már egy „ellenséges” csapatot segítsen a GB-vel szövetséges csehekkel szemben … nem csalt, „csak” nem adott meg egy gólt és egy11-est … azért ez el is döntötte a kupa sorsát … 4-0-lal vagy 4-1-gyel más lett volna kimenni Prágába … kedves L-né Lázár Gabriella, ha olvassa: tud valamit arról, hogy Édesapja miért nem játszott? Alapból -1 gól a Fradinak itthon, a Tanár Úr nélkül … mint a Barca egy döntőben Iniesta nélkül …
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.
Fantasztikus ilyen emlékekről olvasni, hajdani hőseinkről … köszönet érte! Elég kritikus volt az akkori sportsajtó … pedig mégis csak egy kvázi BL-döntőt játszottunk! Ahogy a tudósítás is kezdődik, a tét, hogy ki a kontinentális Európa legjobb csapata! Akkori hőseink produkcióját nem a maiakkal kell összehasonlítani -százszor elmondom az ifjabbaknak-, hanem a maguk korának többi csapatáéval … más kérdés, hogy akkor úgy lehetett valaki akár csak III. osztályú játékos, hogy egész gyerekkorában napi 6-8 órát focizott rongy- vagy gumilabdával, tenyérnyi grundon … azaz: a mai edzésmódszerek és felszerelések mellett valószínűleg AKKORI klasszisaink MA IS klasszisok lennének … magasan volt a mérce … ld: ’38-as (és ’54-es) VB-döntő utáni csalódás … Ha jól „fordítom le”, ’35-ben a Fradi – Sparta kb. egy mai Real – Bayern döntőnek felelhetett meg … az biztos, hogy mindkét csapatot az AKKORI Európa 5-10 legnagyobb klubja között tartották számon …
Szia lacimadí r (drusza)
Jò olykor lí tni, hogy egy elég messze visszanyulò foci-eseményt mai szemmel is lehet nézni.
Hozzí szòlí sodban egyrészt az akkori Kornak akkori szemmel valò nézését emlìted. Aztí n a mai „ifjabbakat” az akkoriakkal hasonlìtod össze. A mai edzésmòd valòjí ban annyival rosszabb lenne ma, mint a mùltban többet (6-8 òrí t) edzettek volna ezelôtt ?
Talí n az akkori fiataloknak „csak” a Sport Volt az a menedékük sají t koruk elviselhetetlen és meg nem magyarí zhatò tökéletlenségeibôl, hogy — nem törôdve a jelennel, csakis a tehetség tökéletesìtésn fí radozí sí n — a jövôre bîztí k, hogy mi és ki lesz belôlük.
Milyen befolyí sal lehetett az egyesült í llamoknak „minden lehetséges” (filmhôsök stb) jelszava ?
A tí nyérmosòbòl lett miliomos képzete talí n a mùlt fiataljaiban inkí bb meg Volt, mivel csakis sají t magukra szí mìthattak.
Lehet, hogy igazad van, hogy ma a fiatalabb korosztí lynak talí n inkí bb kivesznek minden göröngyöt és követ az ùtjí bòl, ne hogy megbotlon. Lehet abban is igazad van, hogy az akkori klasszisok még most is klasszisok lennének.
Ha nézem a Fradi U19 és U21-es neveltjeit, mégis van belôlük, akkor is, mikor mí r azt hisszük, hogy kivérzik az FTC.
ítmeneti korszakot élünk ?
Szerintem most jò kézben vannak azok is (Doll mester), akiknek pont a sají t í tmeneti korszakuk (U…-felnôtt csapat) jelenti a legnagyobb problémí t.
Kedves László, nyilván, ma az edzésmódszerek 100-szor fejlettebbek, persze, hogy ma egy Sárosi dr-t az AKKORI kondíciójával „megennének” … azt mondtam, hogy az akkori srácok évtizedeken át saját maguk szórakozására, klub nélkül fociztak napi 6-8 órákat … a franzstadti, kőbányai, kispesti, újpesti, angyalföldi., szentlőrinci stb. proligyereknek EZ volt a szórakozás, esetleg néhány havonta 1-1 mozi … magyarul, mire egyikük-másikuk komolyabb klubba került, FUTBALLOZNI már nem kellett megtanítani őket … a labdával MINDENT tudtak … kondícióban, taktikában lehetett fejleszteni … ma meg válogatott szinten beadást, lőtt passzt, szögletrúgást stb. kell tanítani … Erre mondom, hogy ha Sárosiék, Lázárék, Toldiék, Gyetvaiék stb. az AKKORI alapokkal a MAI edzésmódszerek szerint (nem a mai magyar, hanem a mai holland, német, spanyol stb. edzésmódszerek szerint) készülnének fel, ma IS világszerte ismert SZUPERKLASSZISOK lennének, és Magyarországon egyetlen gyerek sem akarna CR vagy Messi lenni, mert úgy, mint a 60-as évekig, itt lenne nálunk is tucatnyi világklasszis zsonglőr … gyerekkoromban a többség Albert vagy „vargazoli” akart lenni, de a Dózsa, Vasas, Honvéd-drukker haveroknak is akadt példakép bőven (Bene, Göröcs, Fazekas, Farkas, Mészöly, Tichy, Kocsis L. stb.) … a lényeg: évtizedeken át Magyarországon még a 3-4. osztályba is teljesen képzett, a labdával bánni tudó, a labdát „oda rúgom, ahova akarom”-játékosok kerültek fel … ez tört el 30-40 éve … a németek., hollandok, belgák, svájciak stb. tudtak váltani (grund helyett képzés), mi nem … a magyar klubok csak várják az „ügyes” kis kölyköket … egy akadémista edz napi 1-1,5 órát … ennek töredékében találkozik a labdával … Sárosiék, Puskásék éveken át napi 6-8-10 órán át fociztak, dekáztak, célba lőttek, egyérintőztek, fejelőversenyt rendeztek stb. és UTÁNA lettek igazolt játékosok …
Kedves lacimadí r
Most mí r jobban értem azt, amit valòszìnûleg mondani akartí l a hozzí szòlí sodal.
Lenne egy kérdésem, mivel Te ùgy lí tom a Magyar edzésmòdszert sokkal jobban ismered mint én.
Mivel különbözik az, mondjuk példí ul a német edzésmòdszertôl (Itt persze Doll mòdszerét szeretném megismerni jobban, ezt összehasonlìtví n a magyaral).
Mi lenne — szerinted — az a fejlôdés és irí nyzat, melyel a Magyar labdarùgí s (nem csak, de fôleg a Fradira gondolok) el tudní nyerni a régi méltòsí gí t ?
Lehet, hogy Te mí r ezzel a témí val kapcsolatban, halmoztad mí r a betûket.
Benyomí som, ahogy emlìtettem a kezdetben, hogy Te — mint edzô vagy „beavatott” értesz a dolgokhoz.
Ezért érdekes lenne szí momra az „Insider”-véleményed.
Kedves László, abszolút „outsider” vagyok… csak szurkoló, csak rajongó … akitől, ha 30-40 éve megkérdezték volna, hogy feláldozza-e az életét a Fradiért, gondolkodás nélkül igent mondott volna … ma már csak a gyermekeimért … esetleg a Hazámért, ha FELTÉTLENÜL az én életem kell a boldogságához … nem értek az edzői szakmához, csak évtizedek óta látom, amit látok … talán G.B. Shaw mondta: „Nem tudok tojást tojni, de el tudom dönteni, hogy a rántotta finom, vagy nem?” … Értjük mi egymást … látjuk, hogy évtizedeken át világszerte megbecsült „márka” volt a Ferencváros neve, mindenütt vagy rettegték, vagy tisztelték, mint ahogy az MTK-t, az Újpestet, a Honvédot, a Vasast is … nekik is volt 1-1 nagy korszakuk … nekünk meg kb. 70 év, amikor 5 kontinensen elismert név volt a FERENCVÁROS … ennyi … a ’75-ös KEK-döntő után 20 évvel még BL-16 -papíron Európa legjobb 12 csapatában voltunk!- … azóta? 3 év NB II Vecsésen, Bőcsön, Tuzséron … az NB I-ben pedig szenvedés Pápán, Pakson, Kecskeméten … egy Fradista -és egy hozzám hasonló korú MAGYAR szurkoló- NEM EHHEZ szokott!!! Mondjam azt, hogy láttam, amikor ’66-ban majdnem kifütyülték a válogatottat, mert 5-0-s félidő után „csak” 6-0-ra vertük Dániát, holott 12-0 is lehetett volna … ’77-ben a magyar-görög 3-0 és magyar-bolív 6-0 VB-selejtezők második félideje tömény füttykoncert volt … hál’Istennek, mindkétszer rúgunk a végén 1-1 gólt, különben lefütyülte volna a közönség a GYŐZTES(!!!) magyar csapatot a pályáról … más volt a mérce …
Konkrétan: Fogalmam sincs … azért fizetünk szakembereket … de önmagához képest még egy belga, egy svájci, egy osztrák futball is sokat lépett előre … a magyar futball tele van önelégült emberrel, akik szerint MI tudunk mindent, a „külföldiek” sem jobbak … látnék már 1 (csak egy!!!) magyar edzőt, akit komoly csapathoz hívnak … tudod, kedves László, a ’70-es-’80-as években a kuwaiti, emirátusok-béli stb. bajnokságok tele voltak magyar edzőkkel … ma már ODA SEM kellenek! Ennyi a történet … azért, csak azért is: HAJRÁ FRADI!!! A temetésemen a Fradi-induló is szólni fog … megrendeltem!
Kedves lacimadí r
Köszönöm ví laszodat.
Egy nemzetnek, mely egyszer a történelemben egy bizonyos Nagysí gal bìrt és a sportban (labdarùgí sban) egyarí nt még 50 (? vagy több) évvel ezelôtt sikert sikert utí n halmozott, az valòjí ban nagyon nehezen birkòzik meg a jelen kudarcakkal.
Pedig az 1970-es évek elején a Magyar csapatok nem is voltak olyan rosszak. Bí r egy Argentiní t vagy Olaszorszí got nem gyûrték volna le, de becsületesen harcoltak.
Aztí n jöttek az 1980-as évek és valòjí ban mi történt ott nem tudom, de aztí n megkezdôdött a hanyatlí s.
Minek tulajdonìtani ? Ha ezt tudní nk, akkor legalí bb megtudní nk keresni az ellenszerét.
A Chelsea-meccs nekem megmutatta, hogy a Fradi megint oda került, ahol el kezdte az 1900-as évek elején: Az angoloktòl (vagyis a németektôl) kell tanulni.
A mùlt dicsôsége persze még mindig eggyes fejekben van. De, ha bí tran és merészen beismerjük, hogy igenis, vannak dolgok amihez mí r nem értünk, akkor megvan a remény, hogy egyszer majdcsak méltò lesz a Magyar labdarùgí s megint egykori hirnevéhez.
Csak a régi focistí k nem kelnek ki a sìrjukbòl, hogy kiharcoljí k a gyôzelmet, mint ezt Szent Lí szlò megtette a tatí r (vagy Török ?)-korben.
„A közönség az angol szakembert megilletô tisztelettel fogadta több téves itélkezését”.
Elnézést kérek, nem értem egészen.
Lehet nem irònia-mentes ez a mondat. Akkor megértettem.
Különben a cikk nagyon szépen visszatükrözi a parí zs hangulatot és harcot.
Persze csodí latos a filmes-hìrmondò is.
A filmzene érdekes: Elôször a Radetzky-indulòt jí tszottí k, aztí n meg a „Jazz”-kor két hìres szí mí t. (Black Bottom az eggyike a mí sik bí r ismerôs, de nem jut eszembe). A Black bottom (fekete fenék) persze passzol valahogy a vìzben ugrò fiatalokhoz, melyeknek ez a testrészük fog legutoljí ra a vìzbe kerülni.
A Radetzkyt meg a Jazz-et felví ltja a cigí nyzenekar.
De milyen zenét jí tszottak az FTC-Sparta meccs zenésìtése közt ?
Laci, tényleg fantasztikusak ezek a régi tudósítások! Néha mosolyog az ember -hiába, változik a nyelv-, de sokkal többet elárulnak a meccs hangulatából, mint egy mai tudósítás … szinte percenként beszámoltak a közönség hangulat-változásáról is … tényleg csodálatos! Az angol bíró … nos, nehogy már egy „ellenséges” csapatot segítsen a GB-vel szövetséges csehekkel szemben … nem csalt, „csak” nem adott meg egy gólt és egy11-est … azért ez el is döntötte a kupa sorsát … 4-0-lal vagy 4-1-gyel más lett volna kimenni Prágába … kedves L-né Lázár Gabriella, ha olvassa: tud valamit arról, hogy Édesapja miért nem játszott? Alapból -1 gól a Fradinak itthon, a Tanár Úr nélkül … mint a Barca egy döntőben Iniesta nélkül …