Volt egyszer egy KK …
A Közép-Európai Kupa (Mitropa Cup) története (1927 – 1940).
A mai klubcsapatok Európa-kupáinak, a Bajnokok Ligájának és Európa Ligának a szülőanyja volt. 1927-ben bonyolították le az első találkozókat.
Az első évben itthonról a Hungária és az Újpest indult el a sorozatban, míg az első döntőt a prágai Sparta és a bécsi Rapid játszotta Prágában.
Az FTC hatszor jutott el a döntőig és kétszer nyerte meg a sorozatot (1928, 1937). A zöld-fehérek a KK 2. legeredményesebb csapata lettek a 13 esztendő alatt (ennek is betudható az IFFHS ranglistáján a Ferencváros előkelő helyezése).
1939-ig bonyolították le a sorozatot nagyjából ugyanabban a formában. A KK utolsó győztese az Újpest csapata volt. 1940-ben közbeszólt a II. világháború, így kis KK lett belőle. A Fradi ismét eljutott a döntőbe, de a mérkőzéseket már nem rendezték meg.
1955-ben megpróbálták újjáéleszteni a sorozatot, átkeresztelték Mitropáról Zentropa-ra, de ekkor már nem tudta felvenni színvonalban az UEFA által életrehívott sorozatokkal. 1992-ben a horvát Borac Banja Luca csapata volt az utolsó győztese a Zentropa sorozatnak. A Fradi 1960-ban, 1962-ben, 1976-ban és utoljára az 1988-as sorozatban indult el.
Hugo Meisl
A húszas évek közepén dr. Fodor Henrik a magyar, osztrák, csehszlovák, német csapatok részére Közép-Európa bajnokság kiírását javasolta. Hugo Meisl úgy változtatta meg az ötletet, hogy a négy ország kupadöntős csapatai a Közép-európai Kupáért játsszanak, oda-vissza alapon, kieséses formában. Az alapkoncepció néhány kérdésben változott ugyan, de egy év múlva kiírták a KK-t!
A FIFA kezdetben ellenezte a közép-európai csapatok szándékát. Csak 1929-ben barátkoztak meg a gondolattal, hogy Közép-Európa futballvezérei tényleg egy életrevaló kupaküzdelmet hoztak létre.
A FIFA bekérte a Közép-Európai Kupa bizottság elnökétől a kupa eddigi eredményeit. Első jele ez annak, hogy a FIFA hivatalosan is elismeri ennek a díjnak nemzetközi jelentőségét és helyt ad a mérkőzések eredményeinek a FIFA hivatalos évkönyvében. Ezzel a ténnyel vonult be igazán a KK a nemzetközi nagy díjak sorába, amire az alapítók most már valóban büszkék lehetnek.
Fodor Henrik
Az első KK kiírásban négy nemzet vett részt: az alapítókon kívül jugoszláv csapatok indulását is elfogadták. Minden nemzet két-két csapattal indulhatott. A mérkőzéseket oda-vissza alapon rendezték. A vetélkedés díja -a Közép-európai Kupa- Svehla cseh miniszterelnök adománya volt. Értékét 25.000 cseh koronában számolták.
1927 júniusában megtörténtek a nevezések. Az egyes országok más-más szempontok alapján nevezték csapataikat. Az osztrákok a bajnok és a kupagyőztes gárdát indították. Magyarországon pünkösdi tornát rendeztek a bajnokság első négy helyezettjének részvételével. Az első kettő szerezte meg a jogot a KK-ban való indulásra. Fonák helyzetet teremtett, hogy a Ferencváros, amely toronymagasan, majdhogynem veretlenül nyerte a bajnokságot, nem indulhatott az első KK-ban, hiszen ezen a bizonyos pünkösdi tornán csak harmadik helyet végzett. Ez azért is kínos sportdiplomáciai melléfogás volt, mert a Ferencváros vezetői is ott szorgoskodtak a KK létrehozásáért tevékenykedők között. Bizony nagy feltűnést keltett, hogy a környező országok bajnokai közül csak a Ferencváros nem indult az első KK-ban.
Amikor véglegesen döntöttek a KK mezőny létszáma felől, kimondták, hogy országonként csak két csapat indulhat. Pedig több csapat részvételével, még nagyobb vonzerőt jelenthetne a kupasorozat. Ez az elgondolás vezette Herzog Edvint, a Sabaria igazgatóját arra, hogy javasolja a KK-ban egy második csoport felállítását. Ebbe a második csoportba az összes egyébként is résztvevő államok ugyancsak két-két csapatot neveznének be. Ennek a „B”-csoportnak a küzdelmei nem kevésbé érdekesek lennének, mint az első „garnitúráé”. E mérkőzések ugyanis szintén a nemzetközi mérkőzések rendszeresítését jelentenék, de azok értékének emelkedésével. Hogy a B-csoport meccseinek különösebb súlyuk legyen a nagy nemzetközi események megvilágításában is, Herzog azt javasolja, hogy a B-csoport győztese jogot nyerjen a jövő évi KK első körcsoportjában való részvételre.
Az érdekes tervet végül elvetették. A velencei kongresszuson már nem volt napirenden, ott a sorsolással foglalkoztak. Velencére azért esett a delegátusok választása, mert július 17-én nagy karnevált rendeztek, és a konferencia mellett ez a látványosság ünneppé avatta a futballszakemberek összejövetelét.
A KK nyitánya alkalmából a Nemzeti Sportban olvastuk:
Nagyszabású, ügyes irányítás mellett grandiózussá alakítható intézmény startol el a mai vasárnapon. Hosszú, fáradságos előkészítő munka után sikerült megszervezni a KK mérkőzéseit és ha az előjelek nem csalnak, ebből a tornából rövidesen Európa legjobbjainak életre-halálra szóló körharca fog kialakulni.
Talán még a jószemű, futballhoz értő cikkíró sem gondolta, hogy jóslata 100 %-os telitalálatnak bizonyul.
Nagy Béla „A régi, dicső KK” c. könyve nem tartalmazta a „kis KK”-nak nevezett, 1940. évi sorozatot. Így ezt természetesen pótoltuk. Számos mozgóképet (a NAVA jóvoltából) és mégtöbb fotót is rendelkezésre bocsájtunk nem csak ferencvárosi játékosokról.
Sorozatunkban Nagy Béla könyvei és a korabeli magyar sportsajtó (Sporthírlap, Nemzeti Sport) mellett a bécsi (Wiener-Sportblatt, Prager Tagblatt), a svájci (Der Sport) és olasz (Gazetta dello Sport) lapokból is merítünk Svájcban élő olvasónk Nagy László segítségével továbbá az IFFHS által összegyűjtött információkat is figyelembe vesszük és korrigáljuk a korábban megjelenteket.
Bevezetőül megjegyzem, hogy a Prager Tagblatt németnyelvű, de prágai, tehát csehországi (csehszlovákiai) újság volt.
Közben eszembe jutottak az utóbbi időben felröppent tervek a „nemzetközi” (belga-holland, középeurópai) bajnokságokra. Ezeket életképtelennek találom, merthogy a FIFA és az UEFA csak az egy általa elismert szövetség által rendezett nemzeti vagy országos bajnokságokat ismeri el. Egy új kupasorozat pedig nem vehetné fel a versenyt az eddigiekkel, hiszen még szegény jobb sorsra érdemes KEK-et is megszüntették… Nem hiszem, hogy az UEFA áldását adná rá..
Csodálatos a sorozat, benne van minden, ami kell, a kis KK-ért kár, hogy nem játszották le a döntőt, lenne még egy európai kupasikerünk. Köszönet mindenkinek.
Nagy Béla érdeme, mi „csak” felfotóztuk és itt-ott kiegészítettük.
Egészségedre 🙂
Urak, most találtam rá erre, igazi érték, részben, utólagos engedelmetekkel, és forrásmegjelöléssel át is veszem. Köszönöm. Máté
Kedves Laci druszí m.
Köszönöm Neked Sví jcbòl, hogy munkí nk (ideérve persze a munkí m is) viszhangra talí lt Ní lad.
Remélem nem fogsz csalòdni.
Figyelem külömben kommentí rjaidat és gratulí lok tí rgyilagos megìtéléseidnek.
Üdvözlet
Nagy Lí szlò, Sví jcbòl
Ritkaság kerül a szemünk elé.
Sok sikert kedves névrokonom.
Laci
Szeretném szerénytelenség nélkül megjegyezni, hogy egy olyan sorozat indult ma útjára, mely -tudomásunk szerint- soha, sehol nem jelent meg ilyen részletességgel, nem dolgozta fel a KK történetét.
Köszönet ezért Nagy László Svájcban élő olvasónknak, aki már több mint száz, cikket és képet juttatott el szerkesztőségünkbe. Óriási segítség, hiszen ezen anyagok a korabeli osztrák, olasz és svájci újságok cikkeinek fordítása, melyek azonnal felkeltették szerkesztőtársunk Horváth Károly érdeklődését, akinek tervei között szerepelt a „Múltidéző” részben, a Fradi KK menetelésének külön részt szentelni.
Közös munkájuk első része indult el a mai első résszel.
Mivel mi mindannyian hobbiból készítjük ezt az oldalt, és nem igazán jellemző ránk a saját munkák „fényezése”, de akik ismernek, azok tudják, hogy vannak fokozataim azért ezekre az esetekre. Az egyik a „jó”, a másik ennek jelzős szerkezete ;). Most ez utóbbi dukál.
DE! Ma nem csak szerkesztőként írtam ezeket a sorokat, ma olvasó is voltam, aki már nagyon várta a sorozat indulását.
KÖSZÖNÖM(-JÜK)!