1995.X.18. BL csoportkör, Real Madrid – Ferencváros 6-1

NS-19951019-01-19951018Ferencvárosi szekunda a madridi „Real-tanodában”.


Novák Dezső: – A Real is a világ legjobb csapatai közé tartozik, még akkor is, ha a mostani bajnokságban egyelőre a vártnál gyengébben szerepel hazájában. Ez az ő oldaluk, ami pedig bennünket illet: óriási elszántsággal, nagyon fegyelmezetten kell játszanunk, s akkor talán sikerül elhoznunk az egyik pontot. Én határozottan állí­tom: már a döntetlen is igen nagy siker lenne.

*

Nagyí­táshoz klikk a képre!

Nagyí­táshoz klikk a képre!

Emlékezetes estélyéhez érkezett a Ferencváros labdarúgócsapata. Szerda este a spanyol főváros Bernabeu-stadionjában a Bajnokok Ligája D-csoportjának harmadik találkozóját ví­vta a nagy múltú Real Madriddal a magyar bajnok, amely a kupahistóriában még sohasem ütközött meg ezzel a klasszis klubbal. Az európai futballsport egyik szentélyében, a Bernabeuban nem remélhettek nézőszámbeli csúcsjaví­tást, hiszen az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) az állóhelyek számát megkurtí­totta, í­gy – elvileg – 72.574 érdeklődővel számolhattak a szervezők.

Az ibériai legénység amúgy különös támogatásban részesült. A Marca cí­mű lap szerdai számában egy nyí­lt levél látott napvilágot. Szerzői, illetve aláí­rói között mások mellett olyan kiváló holland szakvezető, mint Johan Cruyff, pompás futballista (Frank Rijkaard), és a nagyszerű sakkozó, Jan Timman neve is szerepel. További népszerű holland szí­nészek, a kulturális élet ismert személyiségei úgy fogalmaztak ebben, hogy a Real Madridnak a holland kultúra nevében megsemmisí­tő csapást kell mérnie a Ferencvárosra. Cruyffék azért í­rták meg ezt a levelüket, mert szerintük a Ferencváros szurkolói az Ajax elleni Üllői úti csatán rasszista módon viselkedtek, fékezhetetlenül hujjogtak, ami az ő értékrendjük szerint megengedhetetlen, hiszen ezzel a magyar drukkerek megfélemlí­tették a holland gárda szí­nesbőrű játékosait.

Minimum fura eljárás…

Pedig a nyí­lt levél nélkül is a Real volt az esélyesebb, ezt senki sem vitatta. Lorenzo Sanz, a hazaiak klubelnök-helyettese például azt mondta az AS cí­mű lapnak, hogy csapatuk nemcsak a magyar együttest győzi le szerda este, de megnyeri a Bajnokok Ligáját is. A spanyol sajtó egyoldalúan úgy harangozta be a 90 percet, hogy Zamoranóék szakadatlanul ostromolják a magyar falat, és fel is törik azt. Az ibériai drukkerek szintén felettébb optimista hangulatban gyülekeztek, nem csoda hát, hogy szép számban fogytak az utcákon a Real-mezek. Pedig egy-egy ilyen szuvenir nem éppen olcsó, 8.000 forintnak megfelelő pezetát kell leszurkolni érte.

Real Madrid (spanyol) – Ferencváros 6-1 (3-0)
Madrid, Bernabeu-stadion, 38.000 néző, V: Uzunov (bolgár)

Real Madrid: Buyo – Quique, Sanchis, Hierro (Nando 63.), Soler – Michel, Milla, M. Laudrup (Luis Enrique 59.), Amavisca (Esnaider 59.) – Raúl, Zamorano

Ferencváros: Hajdu – Telek – Milovanovic (Hrutka 60.), Szűcs, Keller – Nyilas, Vincze O. (Albert 46.), Lisztes, Kecskés – Kopunovic, Kuntic (Nagy Zs. 68.)

Gól: Raúl (24., 25., 84.), Zamorano (34., 47.), Hierro (55.) illetve Kopunovic (63.)
Sárga lap: Kecskés (20.), Milovanovic (54.), Szűcs (85.)

Ami azt illeti, a Real az első 45 percet nem vesztegette el, gyakorlatilag eldöntötte a három pont sorsát. A 3. percben egy jobbról beí­velt labdát Raúl tiszta helyzetből elvetődve fölé lőtt. Négy perc múlva Laudrupon volt a sor, ő 16 méterről hasonlóan erős bombát eresztett meg, valamivel közelebb járt a célhoz, de lövése fölé vágódott. A 12. percben jutott első lehetőségéhez a Ferencváros, amikor Kecskés a bal oldalon az alapvonalig verekedte el magát, ügyesen í­velt át Kuntic elé. A szerb csatár nem volt éppen ideális lövőhelyzetben, í­gy nem csoda, hogy az oldalhálóba bombázott. Az ellenakció végén Zamorano lesgólt szerzett. A chilei csatárral élvezetes, késhegyre menő harcot ví­vott a hosszú sérülési időszakát követően visszatért Keller, és eleinte jól is ellenőrizte a dél-amerikai légióst. A spanyolok akcióförgetege állandó veszélyt okozott. A magyar bajnok ugyanakkor csak mutatóban tette tiszteletét a hazai térfélen. A 17. percben baloldali támadásszövés végén Laudrup 10 méterről lőtt kapura, de mivel labdája nem volt túl erős, Hajdu hárí­thatott. Két perc múlva Zamorano jeleskedett, balra irányí­tott lövését megszelí­dí­tette Hajdu. Úgy festett, egyre jobban belemelegszik a ferencvárosi kapus, és ezt jó jelként értékelhette a ferencvárosi szurkolótábor. A szép álomnak azonban hamar végeszakadt, amikor a 24. percben egy bal oldalról beí­velt szögletrúgást követően a labda tovább pattant a lazán felálló magyar védelem tagjai között a gólvonaltól két lépésnyire helyezkedő Raúlhoz, és a hazai támadó testi épségét nem kí­mélve fejjel a hálóba továbbí­tott (1-0). Jószerével újra sem kezdett a Ferencváros, amikor a 25. percben mintaszerűen megkomponált spanyol akció végén a középen üresen kilépő Raúl 12 méterről, ballal, laposan a bal alsó sarokba helyezett (2-0). Érthető volt a ferencvárosi k.o.-hangulat, és az sajnos mit sem oldódott. A 34. percben a vérszemet kapott Raúl úgy akarta elérni mesterhármasát, hogy ügyesen átemelt Hajdun. Okos gondolat volt, az emelés sikerült, a labda azonban a felső kapufáról visszapattant. Mindenki másnál előbb ébredt Zamorano, csukafejessel hét méterről a kapu gazdátlan jobb oldalába talált (3-0). A 41. percben újabb látványos Real-akció jött soron, Hajdu előbb Laudrup, majd Zamorano bombáját fogta szí­npompásan, holott mindkét lövés gyakorlatilag gólt ért, vagy érdemelt volna…

A pazar formában játszó Raúl a szünet után arról adott tanúbizonyságot, hogy nemcsak a helyzetkihasználáshoz ért, de hajlandó alázatosan kiszolgálni társait is. A 47. percben a jobb oldalról, az alapvonal közeléből í­velt középre a 18 esztendős reménység. Zamorano az ötös vonalán helyezkedve óriási erővel a földre fejelte a labdát, amely a léc alá vágódott (4-0). A következő öt perc során Laudrup növelhette volna az előnyt, ám két alkalommal is hibázott. Pedig látszott, jószerével csak őt próbálták helyzetbe hozni, társai arra tettek kí­sérletet, hogy a dán légiós is találjon a magyar hálóba. A közönségnek Raúl futballja tetszett, alkalmi rigmusokat farigcsálva éltették a fiatalembert. Az 55. percben egy legurí­tott szabadrúgást Hierro 26 méterről bődületes erővel bombázott a jobb felső sarokba (5-0). Cserékkel frissí­tett a spanyol gárda, és talán ezért, talán más ok miatt, a Ferencváros lehetőségekhez jutott. A 63. percben Lisztes labdáját Kopunovic nyolc méterről ügyesen továbbí­totta a jobb alsó sarokba (5-1). A szépí­tést követően tovább próbálkozott a magyar bajnok a gólkülönbség csökkentésével, de igazán komoly új lehetősége erre nem volt, noha a 74. perctől Zamorano sérülése miatt a Real Madrid tí­z emberrel folytatta, fejezte be. Ám mielőtt befejezte volna, a 84. percben egy újabb, a ferencvárosi védők számára követhetetlen kombináció végén, Raúl 12 méterről a kapu közepébe talált (6-1).

A Ferencváros szempontjából gyakorlatilag értékelhetetlen ez a 90 perc, hiszen mindvégig az történt, amit a Real Madrid eltervezett. A kiütéses vereség pontosan jelzi a két ország futballsportja közötti szakadéknyi különbséget. A Real gépies pontosságú, mégis ötletes, szórakoztató teljesí­tményére nem volt, nem lehetett válasza a Ferencvárosnak, amely csak egészen ritkán tudott labdát szerezni. És ha véletlenül mégis begyűjtötték a magyarok a bőrgolyót, azzal nem sok gondot okoztak. Novák Dezső csapatát azért illeti meg dicséret, mert 0-5 után is volt lelkiereje szépí­teni, noha mindvégig látszott, többosztálynyi különbség van a két gárda között. Ezzel az újabb vereséggel a zöld-fehér csapat gyakorlatilag lemondhat negyeddöntős álmairól, de nem mindegy, hogy hátralévő három összecsapásán amolyan végzethangulatban, vagy a súlyos madridi vereséget követően magát össszeszedve fejezi be a D-csoport küzdelmeit. A hazaiaknál Raúl, Laudrup és Zamorano kulcsemberhez méltó módon futballozott, a Ferencvárosból viszont egyetlen labdarúgó sem tudott kiemelkedni – nem, mert erre lélegzetvételnyi esélyt sem hagyott a fehérmezes királyi gárda.

Novák Dezső: – Nehéz feladatra vállalkoznék, ha most értékelni kellene a láttottakat. Erre kell egy kis idő. Az Ajax és a Real között van némi különbség, a hollandok fizikailag nőttek fölénk két hete, a spanyol bajnok pedig igazán szellemes játékot nyújtott. Sajnálom az 1-6-os vereséget, hiszen, ha labdarúgóim jobban bí­ztak volna magukban, föltehetően nem szenvedünk ilyen jelentős különbségű vereséget. Nem mondtam még le arról, hogy esetleg bejutunk a nyolc közé, de ha nem javul lényegesen a formánk az elkövetkezendő két hét során, akkor az Üllői úton is kemény leckét kaphatunk a Realtól.

Jorge Valdano: – Ezt vártam ettől az estétől Fontos győzelmet arattunk, most kezdjük felidézni azt a tavalyi Realt, amely bajnoki cí­met szerzett. A 90 perc során az első félórát követően mintha egy autópályán robogtunk volna előre, semmiféle ellenállásba nem ütköztünk. Büszke vagyok erre a féltucat gólra, hiszen manapság Európában ritkán rúgnak hat gólt egy kupasorozatban. Nem is hiszem, hogy egyhamar megismételhetjük ezt a bravúrt. A második félidőben talán kicsit nehezebben rúgtuk akkori három gólunkat, mert a magyarok egynémely kontraakciója veszélyes volt. Most elindulhatunk fölfelé a spanyol bajnokságban is.

A „D” csoport állása:

1. Ajax Amsterdam 3 3 – – 9- 1 9 pont
2. Real Madrid 3 2 – 1 8- 2 6
3. Ferencváros 3 1 – 2 5-11 3
4. Grasshoppers 3 – – 3 0- 8 0

NS-19951019-03-19951018 NS-19951019-0405-19951018

2 Vélemény a cikkhez: 1995.X.18. BL csoportkör, Real Madrid – Ferencváros 6-1

  • „Mindenben csatlakozom az előttem hozzászólóhoz” … 🙂 Amit 1 éve í­rtam ma is ugyanúgy gondolom … Majd, ha Bödinhot azért szidjuk, hogy a BL-meccsen a Real ellen kihagyott 2 helyzetet … no, azt hiszem akkor leszek legközelebb boldog …

  • Akkor azt hittem, hogy másnap a Nap sem kel fel… Mit nem adnánk ma egy ilyen vereségért! Egyébként tudásban nem volt ekkora különbség, csak a mieink akkor (még csak) lelkiekben, mentálisan voltak leginkább lemaradva… Tátott szájjal bámulták a világklasszisokat… épp, hogy meccs közben nem kértek autogramot, erre egyébként Zoran és Goran is panaszkodott a meccs után… Azóta rájöttünk, hogy mások is ki tudnak kapni nagyon a BL-ben (most hirtelen: Monaco-Depor 8-3, MU-Roma 7-1, a Bayern-Barca 4-0-ról nem is beszélve), csak mi mindig nagyon belehalunk a nagy zakókba és mindent fel akarunk robbantani, akárcsak most, az 1-8 után… ’95-ben a Fradit mocskolták, csúfolták, röhögték az 1-6-ot követően… Az a csapat papí­ron Európa 12 (!!!) legjobb csapata közé került!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories