ABDI-tól – DZURJÁK-IG
Csekő Miklós
(fotó: Sándor Mihály gyűjteményéből)
Az 1957-es ausztrál túra idején fiataljaink léptek pályára az Esti Kupa sorozatban.
Korábban ifjúsági bajnokságot nyert csatárunk ekkor szerepelt két találkozón. Tovább olvasom
Bubcsó Norbert: 50
Egykori középpályásunk 1991 és 1993, majd 1994 és 1995 között 7 tétmérkőzésen lépett pályára zöld-fehérben.
Egy-egy kupagyőztes (1993/94) és bajnokcsapat (1994/95) tagjának is mondhatja magát. Tovább olvasom
Hungler Imre
A harmadik Hungler-fiú az 1923/24-es idényben egy bajnoki mérkőzésen öltötte magára a zöld-fehér mezt. Tovább olvasom
Bánki József: 60
A KSI, a Ferencváros, a Ganz MÁVAG, a svájci SC Kriens és a Veszprém FC középpályása. Nyolcszoros ifjúsági-, négyszeres utánpótlás- és ötszörös olimpiai-válogatott. A Fradi népszerű Dodi-ja az „A” válogatottban a kispadig jutott.
Közel tíz éven át szerepelt a Fradi „egyben”. A ’80-as évek meghatározó ferencvárosi játékosa, az évtized Üllői úti futballkirálya. Tovább olvasom
Balogh Tamás: 55
1979-ben a serdülő IV-ben kezdte a kenulapátot labdára cserélő, a későbbiekben a válogatottságig jutó egykori ferencvárosi hálóőr.
1988 februárjában mutatkozott be az első csapat kapujában, de a következő három évben Józsa mögött csak néhány barátságos találkozón kapott lehetőséget.
Aztán 1991 tavaszán a Baja elleni kupamérkőzésen már az Ő nevével kezdődött a csapat összeállítása. Az Újpest ellen végre az élvonalban is őrizhette a kaput. Az 1-0-s zöld-fehér sikerrel végződött találkozón, az újonc még csak gólt sem kapott, sőt a következő öt tétmeccsén is „lehúzta a rolót”, így övé lett az „1”-es mez. Tovább olvasom
Beke Imre
A csatár összesen 10 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 8 gólt lőtt! Ez is kevés volt azonban ahhoz, hogy ha Gyetvai egészséges volt, akkor kiszorítsa őt a kezdőcsapatból…
Az amatőr FTC-ben azonban sokszor játszott és sok gólt szerzett. 1943 nyarán a Kolozsvári AC csapatába igazolt. Tovább olvasom
Csabai József: 90
Csabai és Novák
„Sátoraljaújhelyi vagyok, ott születtem, ott is játszottam az NB II-es csapatban. Érettségi után felkerültem Budapestre, és elvégeztem a Testnevelési Főiskolát 1955-ben. Utána a Ferencvároshoz kerültem. Sajnos pályafutásom rövid volt. Az 1956-os idényben játszottam, ugyanebben az évben hagytam el az országot.” Tovább olvasom
Dzurják József: 60
Ikladon és Jászberényben tanulta a foci mesterségét, a Lehel színeiben lett felnőtt labdarúgó. Alig volt húsz éves, amikor Békéscsabára került, majd jött a katonaság és a kötelező klubváltás (Honvéd Szabó Lajos SE).
Leszerelés után a Diósgyőr játékosa lett. 1984. március 3-án a Fradi ellen mutatkozott be az élvonalban, ’84 tavaszán tíz mérkőzésen kétszer talált a kapuba. Az idény végén csapata az utolsó helyen végzett, és kiesett az NB II-be. Csöpi azonban maradt Diósgyőrben és a következő két bajnoki idényben 53-szor vette be az ellenfelek kapuját, ezzel mindkétszer gólkirály lett a második vonalban.
1986 nyarán Dalnoki Jenő hozta az Üllői útra nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy hosszú idő után végre legyen egy góllövő csatára (a Nyilasi-Szokolai duó távozása után évekig hadilábon álltak csatáraink a gólszerzéssel). Tovább olvasom
Bús Iván: 55
Egykori ifi-válogatott védőnk 1985 nyarán igazolt az Üllői útra a Nyíregyháza Spartacus csapatától.
Dalnoki Jenő edzősége idején lépett először pályára a nagycsapatban. Sorra kapott szerepet a felkészülési találkozókon, de csak 1987 tavaszán mutatkozott be az első osztályban a Népstadionban, az Újpest ellen. Tovább olvasom
Blum Zoltán
1906-ban, az FTC-ben gyermekként kezdett és öt év múlva már bekerült az első csapatba. A zöld-fehérek csupa szív labdarúgója korának legkiválóbb balfedezete volt. Kulturált játékfelfogás, nagyszerű helyezkedés, kitűnő fejjáték és szinte páratlan küzdőszellem jellemezte tevékenységét a pályán. Hiányosságai: csak bal lábbal rúgott kifogástalanul és a pontos passzolás sem tartozott erősségei közé. Olyan mérkőzéseken bizonyult a mezőny legjobbjának, amelyen társainak többsége — feladta a küzdelmet. Közel két évtizeden át küzdött az egyesület színeiért. Példaképe volt az odaadó, lelkes labdarúgónak, akiben megvolt a magas fokú tudás és technikai érettség. Sovány alakjában páratlan munkabírás lakozott, fáradhatatlanul küzdött. Blum a Fradi és a futball szerelmese volt. Tovább olvasom