EBEDLI-től – KVASZTA-ig
Frivalszky Jenő
Ifi-bajnokságot nyert kapusunk 1965-ben és 1966-ban egy-egy Magyar Kupa mérkőzésen őrizte az FTC kapuját. Tovább olvasom
Martin Klein: 34
Cseh védőnk szülővárosában, Brnóban sajátította el a labdarúgás alapjait.
Tizenhat évesen a Sparta Praha-nál kezdte profi pályafutását, de csak elvétve lépett pályára. A cseh utánpótlás válogatottakban azonban folyamatosan játéklehetőséget kapott. Tovább olvasom
Erős Gábor: 38
Győrben mutatkozott be az élvonalban, majd megfordult Kispesten és Pécsett is.
Rutinos játékosként, közel száz élvonalbeli meccsel a háta mögött igazolt az Üllői útra 2005 nyarán. Tovább olvasom
Kövesdi József
Tíz hetes ferencvárosi pályafutása alatt két győztes bajnokin lépett pályára két idényben. Az egyikben aranyérmet, a másikban ezüstérmet ünnepelhetett a csapat jobboldalán, hol fedezetként, hol szélsőként bevetett játékos. Tovább olvasom
Frenák György
Az egykori balszélső az ex-ferencvárosi játékos, leendő Fradi-edző Berkessy Elemér trenírozta Szegedi VSE csapatában mutatkozott be az élvonalban 1943 őszén. Tovább olvasom
Grosics Gyula
Grosics Gyula (1926. február 4., Dorog – 2014. június 13., Budapest) a Dorogi AC (1939-47) MATEOSZ ill. a Teherfuvar (1947-50: az év játékosa: 1949/50), a Bp. Honvéd (1950-56), majd a Tatabányai Bányász (1956-63) kapusaként 390 NB I-es mérkőzésen lépett pályára. 1947 és 1962 között 86 alkalommal őrizte a válogatott csapat hálóját. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett, továbbá az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. A Bp. Honvéd „Halhatatlan tag”-ja. Tovább olvasom
Fritsch László
Egyetlen mérkőzését a Tildy serleg döntőjében játszotta a jobbszélső 1946 nyarán. Tovább olvasom
Kucsera István
1908 és 1910 között bő két évet szerepelt zöld-fehérben. Pályafutását a hátvédsorban kezdte Rumbold párjaként, végül azonban minden csapatrészben megfordult.
Kétszer volt bajnokcsapat tagja ahol 27 bajnoki találkozón lépett pályára és hatszor volt eredményes. Tovább olvasom
Kővágó Ferenc
Egykori csatárunk egyik Nagy Bélához írt levelében így emlékezett pályafutásáról:
– 1900-ban Budapesten, a Franzstadtban születtem. 1917-ben kerültem be az ifi II. majd az Ifi I-be. 1919-20-ban barátaim invitálására az MTE csapatába igazoltam át. 1921-ben (szerk: 1919 decemberében) visszatértem a Fradiba, s hosszabb ideig a felnőtt második csapatban szerepeltem. Később néhány mérkőzésre betettek az első csapatba is, s ezt emlékezetem szerint gólokkal háláltam meg. A Fradi spanyolországi túráját azonban Klement intéző egyszer kijelentette, hogy ezentúl csak művelt, érettségizett játékosok játszhatnak az FTC-ben. Ennek a kijelentésnek már másnap éreztem a komolyságát. A madridi mérkőzés után kineveztek sérültnek, s bizony nagyon elkeseredtem. Amikor hazajöttünk a túráról, nem is szóltam a vezetőségnek sérelmemről, de az Üllői úti pálya felé sem néztem többet. Igaz, nem is hívtak…
Kiss György: 43
Szülővárosában, Nyíregyházán lett élvonalbeli játékos 1998 őszén. Egy idénnyel később már Dunaújvárosban szerepelt. A bajnokságot nyert csapat alapemberének mondhatta magát Egervári Sándor csapatában. Három és fél szezont húzott le a Duna partján.
Miután a dunaújvárosi futball a végnapjait élte a bal oldali védőjátékos is a távozás gondolatával foglalkozott. Hívta korábbi mestere a Hungária körútra, de 2003 januárjában a Fradiba igazolt csapattársával, Zováth Jánossal együtt. Az öltözőben több ismerős arc is fogadta, hiszen ekkor már zöld-fehérben rúgta a labdát Tököli Attila és Marek Penksa is.