Nem volt túlságosan magas színvonalú az Üllői úti találkozó. A ferencvárosiak többet birtokolták a labdát, elsősorban annak köszönhetik győzelmüket, hogy mindvégig jobban bíztak a sikerben.
Az első félidőben eléggé lanyha iramú, izgalommentes játékot láthatott a közönség. Fordulás után a zöld-fehérek tizenegyesből elért gólját követően nagyobb sebességre kapcsolt a két csapat. Keményebb lett a játék, miközben a bíró többször is fölöslegesen osztogatta a sárga lapokat, s ez nem tett jót sem a játéknak, sem a két csapatnak. Végül is a minden tekintetben jobb veszprémiek az utolsó húsz percben nyújtott gólratörőbb – igaz, ekkor a ferencvárosiak csak tíz emberrel játszottak – játékukkal rászolgáltak a győzelemre.
Kemény küzdelemnek indult, de könnyed hazai győzelemmel zárult az örökrangadó, amelyen a Ferencváros ismét csúcsformában szerepelt, ugyanezt azonban nem lehet elmondani az MTK VM-ről.
Összességében a vendégcsapat megérdemelten győzött a közepes színvonalat hozó mérkőzésen, mert a fővárosiak kezdetben félvállról vették ellenfelüket, ám mire felocsúdtak, már képtelenek voltak újítani. Az FTC a villámrajtot követően látványos formahanyatláson ment keresztül egy hét alatt.
Ezen a mérkőzésen csak a Ferencvárosnak volt félnivalója, hiszen legalább döntetlent kellett elérnie a bronzérem kiharcolásához. Mivel a pécsiek nem tudtak kellő különbséggel győzni otthonukban, a zöld-fehérek a dobogó harmadik fokára léphettek és fokozta örömüket, hogy Dzurják József személyében közülük került ki a 88. NB I-es bajnokság gólkirálya. Egyik csapat sem érdemelt győzelmet, a Vasas az első, a Ferencváros pedig a második félidőben játszott veszélyesebben.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.