piros lap (emberhátrány)
1991.V.11. Videoton-Waltham – Ferencváros 1-1
Mivel az egyre bővülő adattárunkból a legtöbb esetben nem nehéz az aktuális bajnoki meccsünkhöz muzeálist találni, így általában a végső döntést egy „impulzus” adja, mely lehet egy játékos remeklése, de lehet egy elcsípett mondat is mely olyan utalást tartalmaz a jelenhez, mely érdekessé teheti a visszatekintést. Amikor keresgéltem a hétvégi Videoton elleni hangoláshoz egy olyan mondatba „futottam bele” 1991-ből, mely több érdekességet is rejtett magába.
„Minden együtt volt, hogy jó mérkőzést láthassunk Székesfehérvárott. Jó idő, majdnem telt ház és elvileg két jó csapat. Ősszel még meglepetés lett volna, ha a Videoton megszorongatja a Fradit, de mostanra a Fradi – második helye ellenére -, gyengélkedik, a Vidi pedig szépen felkúszott a táblázat végéről a középmezőnybe, és sorban hozza az eredményeket.”
Sokáig úgy tűnt, hogy a Ferencváros végig bírja a nagy nyomást, aztán fokozatosan elfogyott a csapat ereje, főleg idegekkel nem bírták a játékosok. Mi tagadás, mintha a walesi játékvezető is a magyarok ellen fújt volna. Talán azért, hogy így hozza helyre első félidőben hozott, majd megváltoztatott ítéletét…? A zöld-fehérek, akik szinte végig csak a védekezéssel törődtek, végül örülhetnek, hogy megúszták három góllal, s szerencse, hogy csak két játékosát állította ki Cooper…
