„Bajnokok akarunk lenni!” – riport Détári Lajossal

A nyaralást télre halasztotta, mert olyan futballistákat keresett, akik méltók arra, hogy az általa megálmodott csapat mezét viseljék. A felkészülés csütörtök arról, hogy akiket talált, azokkal bajnok lehet a Fradi. Idénynyitó beszélgetés Détári Lajos szakmai igazgatóval.

  • Hogyan telt a vakáció?

A strandfoci-válogatottat három napra elkí­sértem Rómába, két napig voltam még a Balatonon, és ennyi – mondta Détári Lajos. – A szünet nagy részét azzal töltöttem, hogy a csapat kialakí­tásán fáradoztam. Ez sokkal fontosabb volt, mint a pihenés. Bolond lettem volna a hasamat süttetni, amikor a jövő Fradiját kellett összerakni. Meg kellett találnom azokat a labdarúgókat, akik egyfelől a Ferencvárosba akartak jönni, másfelől megfelelnek az elvárásainknak. Nem mondom, jó lett volna kicsit többet lazí­tani, de majd télen elmegyek nyaralni.

  • Az „őszi” szezonra csütörtök reggel kezdték el a felkészülést. Feltételezem, az előző évinél szebb sikerekben reménykedve.

Hogy a klub hí­rnevéhez méltóan szerepeljünk, ahhoz nyilvánvalóan új csapatszellemnek kell meghonosodnia. Mihamarabb meg kell találnunk a hangadókat, azokat a futballistákat, akik jó irányba lökik meg a tavasszal beragadt szekerünket. Garantálom, ez a Fradi más lesz, mint a múlt idénybeli volt. Akkor az utolsó egy-másfél hónapra szétestünk, ez még egyszer nem fordulhat elő! Kizárólag olyan játékosokra van szükség, akik nem ijednek meg senkitől, akik a falnak is nekimennek, ha a csapat érdeke úgy kí­vánja.

  • Keményen hangzik… Az újonnan érkezettekben kell-e tudatosí­tania, hova kerültek?

Velük ugyanúgy leülök beszélgetni, mint az itt maradt labdarúgókkal. A keret minden tagjának tudnia kell, honnan indulunk és hova tartunk. Itt jegyzem meg, hogy akiket igazoltunk, az én kérésemre jöttek az Üllői útra. Vagyis a felelősség mostantól engem terhel.

  • Cseppnyi kétség sincs önben?

Nincs. Ha gondolja, azt is elmondom, miért.

  • Parancsoljon.

Olyan futballistákat szerződtettünk, akiket más egyesületek is szí­vesen láttak volna soraikban. Örülök, hogy végül minket választottak, ez azt jelzi, hogy ma már ismét rangot jelent a Fradiban futballozni. Vladan Csukics, Alekszandar Alempijevics, Gyömbér Gábor, Böde Dániel vagy éppen Orosz Márk mehetett volna máshová is, őket azonban a büszkeség vezérelte, amikor mellettünk tették le a voksukat. Ebből az is következik, hogy nem a tizenegyedik hely megtartása lebeg a szemük előtt.

  • Hanem?

A klub elnöke, Kubatov Gábor meglátogatott bennünket az első edzés előtt, és azt hangoztatta, hogy nem lehet más célunk, mint a bajnokság megnyerése.

  • Képzelem, mekkorákat nyelt közben…

Semekkorákat. Szakmai szemmel nézve teljes mértékben egyetértek az elnökkel, fel kell nőnünk a Debrecen, Videoton, Győr hármashoz. Az öltöző falára ki is kerül a „Bajnokok akarunk lenni” felirat, hogy naponta szembesüljünk vele, miért is vagyunk itt.

  • Ez inkább álom, mint cél, nemde?

Olykor elenyésző a különbség álom és cél között. Valljuk be, ha Gábor azzal köszöntötte volna a játékosokat, „Örülök, hogy itt vagytok, hajtsunk rá a kilencedik helyre, hajrá, Fradi!”, az kissé furán vette volna ki magát. Ha kishitűek vagyunk, azzal semmire sem megyünk. Korai még messzemenő következtetéseket levonni, de a reggeli felmérőn jó volt látni, hogy akadt olyan játékos, aki szétfutotta a gépet, úgy kellett neki szólni, hogy fejezze már be. Na, ilyen tí­pusú futballistákra van szükségem! Akiben megvan a nyerő mentalitás, az kap szerelést. Akik jöttek, mind ilyenek, csakúgy, mint azok, akik maradtak.

  • És akik elmentek?

Azokat sajnálom. Emberileg semmi probléma sem volt velük, de a teljesí­tményükkel nem tudtak volna hozzájárulni a tőlünk immár elvárható sikerekhez. Ismétlem, az előző bajnokság vége borzalmas volt, lelkileg és fizikailag egyaránt megviselt. Soha többé nem akarok átélni hasonló kí­nokat.

  • Hogy az újabb blamát elkerüljék, hány poszton kell még erősí­teni?

Legfeljebb a balhátvédén, ahol egyelőre csak Sváb Dániel áll rendelkezésemre. Minden más pozí­cióban legalább ketten várnak bevetésre, í­gy akár ki is jelenthetem: kellőképpen megacélosodtunk.

  • Szabics Imrével még bővülhet az állomány?

Nagy szükségünk lenne rá, a pályán és azon kí­vül is vezérré válhatna, de nem hiszem, hogy a nyáron hazatér. Nem titok, szorgalmaztam a szerződtetését, sokat beszéltem vele, ám jelen állás szerint a Ferencváros ajánlata nem versenyképes a Sturm Grazéval vagy az Austria Wienével. Hozzáteszem, van hat támadónk, ha ők nem tudják megoldani a csatárgondjainkat, egy hetediktől hiába várnénk a csodát…

  • Ha meg nem haragszik, én még mindig kételkedem abban, hogy ez a csapat bajnok lehet.

Látja, ezért nem játszik ön a Fradiban.

(Pietsch Tibor, Nemzeti Sport, 2012. június 22.)

4 Vélemény a cikkhez: „Bajnokok akarunk lenni!” – riport Détári Lajossal

  • Bí­zom benned Döme.Hajrá fiúk,mindörökké FERENCVÁROS.

  • Lalolib, azzal zártad az elmúlt idény értékelését, hogy a bajnokság álma „fényévekre” van tőlünk. Én bí­ztam abban – és most mégjobban bí­zom – hogy messze nem olyan távol van. Ez az év szerintem még a csapatépí­tés jegyében telik el – Mészáros József volt egyedül képes arra, hogy az 1962/63-as bajnokságban fél év alatt összerakta a csapatot – de a nemzetközi szereplést elérhetőnek tartom. Hiszen azért nem nemzetközi sztárgárdákkal kell vetélkednünk…

  • Jó lesz emlékeztetőnek.

  • Rákellett néznem a naptárra, mert azt hittem, hogy április 1 van. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories