1957.VII.13. Austria Wien – Ferencváros 1:3

FFA_0080-2„Vajon sikerül-e? Gondolnak-e ránk otthon? — Ilyen gyötrő gondolatok közepette ültem le a kispadra a tartalékjátékosokkal együtt. Nem szólunk egymáshoz, Csak a szemekből kivillanó elszántság árulja el, hogy egyet gondolunk, egyet akarunk: Győzni!

A zöld-fehér fiúk a kezdeti idegeskedés után hamar megnyugszanak. Lábról-lábra vándorol a labda. Úgy, ahogy az a nagy könyvben van. A lila-fehérek megzavarodnak. Most fiúk. Most kell őket meglepni. Mintha hallaná a tanácsot Fenyvesi. A 10. percben Kertész szélsebesen lerohan a szélen. Elhagyta már Swobodát. Befelé kanyarodik, lő! Nem! Átadja a túlsó oldalon berohanó „kis fekete ördögnek” és Tüske nem hibázik. Bravó Tomi! Bravó, Tüske! Így kell ezt csinálni. Óriási tapsorkán jutalmazza a szép akciót. A zöld-fehér fiúk boldogan ölelgetve egymást vonulnak a kezdéshez. S ezalatt az eredményhirdető táblán megjelenik: Ferencváros—Austria 1:0.

No, ez már mindjárt jobban fest! A fiúk továbbra is kezükben tartják az irányí­tást. Nagyszerű az összjáték. Élvezet nézni a szellemes adogatást. A 20. percben járunk, amikor a lila-fehérek váratlanul egyenlí­tenek. Ilyenkor bizony a fradisták rendszerint megzavarodnak. De most mégsem! Magabiztosan adogatnak, majd egyszercsak Fenyvesi megugrik, nyomban meredek előreadást kap Orosztól, és Ondreischka már csak a hálóból kotorja ki a labdát. Ismét vezetünk, 2:1! Most már nincs megállás. Az újabb gól szárnyakat ad a fiúknak. Most éppen Kertész fut a jobbszélen. Egyedül tör a kapu felé! Elhagyja a teljes osztrák védelmet! Még 20 méter, még 15, még … De mi történt? Kertész combjához kap, leáll, s a labdát a bécsi kapus kényelmesen felszedi. Ezt se gondolta volna! Kertész fájdalmas arccal biceg le a pályáról. A szokásos — mondja keserűen. Mit lehet tenni? Jöjjön a csapat jolly-jokere, Láng Karcsi! Sok idő azonban már nincs, félidő.

Izzadtan, de egy cseppet sem fáradtan vonul a csapat az öltözőbe. Kertész sérülése komoly. Nem játszhat a második félidőben. — Fiúk! Ezt is el kell viselni! Most még elszántabban kell játszani! És a fiúk nem í­gérgetnek. Az elszántság azonban kiviláglik a szemekből: itt ma győznünk kell! A kissé megilletődött Friedmanszky helyett Borsos fut ki a második félidőben. A játék még jobb, mint az előbb. Vilezsál egyre másra küldi támadásba Fenyvesit. Borsos és Orosz ördöngös cselei összezavarják a lila-fehér védelmet. Láng nagyszerűen széthúzza a mezőnyt. No és hátul? Mátrai és Dalnoki a most feljavult Ombódival sziklaszilárdan állja Baumgartnerék próbálkozásait. A 75. percben végleg eldől a mérkőzés: Láng okos passzát Orosz elegánsan lövi az osztrák kapuba és ezzel 3:1! Az utolsó negyedórában a ragyogó erőben lévő zöld-fehér fiúk szinte összetörik az Austriát. Iskolajáték folyik a pályán! Odahaza talán már a fáklyákat is meggyújtanák. De itt csak az elismerés tapsa adja a játékhoz a kí­sérőzenét. És amikor Harrison játékvezető a mérkőzés végét jelzi, a ferencvárosi fiúk boldogan ölelkeznek össze. Legyőztük a nagy riválist!”

(Csanádi Árpád)

NS-19570714-03-19570713

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories