1991.VI.18. MK Döntő, Ferencváros – Váci Izzó 1-0

Azzal a tudattal kezdeni egy muzeális lapszemlét, hogy eleve elfogult az ember, nem éppen szerencsés, hiszen előrevetí­ti, hogy kizárólagosan a jóra és a szépre fogunk emlékezni. Egyik oldalról természetes is, hiszen egy Ferencvárossal foglalkozó oldaltól számon kérni az elfogultságot balgaság lenne, de ha ehhez hozzájön, hogy az 1991-es, magyar kupát nyert csapat kispadján Nyilasi Tibor ült, aki számomra egyet jelent a Fradizmusommal, valamint a rendszerváltás első éveiben voltunk mely mindannyiunk életét gyökeresen megváltoztatta, úgy, ezek együttesen már talán túl is lépnek az elfogultság küszöbén.

Ha leí­rom azt a dátumot, hogy 1990. 08.18., akkor valószí­nűleg sok Fradi szurkoló rávágja, hogy akkor a fiúk öt gombócot nyomtak le a lilák torkán. Plusz még azt is, hogy ez volt Nyilasi Tibi első tétmérkőzése, amikor a Fradi kispadján ült. Bár utána a bajnokságban voltak váratlan vereségek, melyek következtében a Bp. Honvéd mögött a második helyett szereztük meg, de a magyar kupában 1991 júniusára sikerült a döntőig eljutni.

A kupát eldöntő gól ...

A kupát eldöntő gól …

1991 természetesen a rendszerváltás miatt a beivódott a gondolatainkba, még akkor is, ha az eltelt közel húsz év alatt számtalan csalódás és keserűség váltotta fel azt a fajta euforikus hangulatot, ami az akkori éveket jelentette. A világ is forrt 1991-ben: januárban a koalí­ciós erők elindí­tották Kuvait felszabadí­tása érdekében az Irak elleni hadműveletüket, mely az Öböl-háború néven került a történelemkönyvek lapjaira. A villámoffenzí­va alig tartott tovább egy hónapnál és a koalí­ciós erők „kiütéses” győzelmével ért végett, igaz, a teljes hadműveletet nem fejezték be, mert megálltak Bagdad előtt és meghagyták Szaddám Huszeint Irak élén. Márciusban megölik Radzsiv Ghandhi-t és feloszlassák a Varsói Szerződést. 1991-ben Európára is rátör a borzalom, kitör a délszláv belháború (augusztus 26.-án esik el Vukovár városa). Személyes emlékem, amit soha nem felejtek el, hogy azokban a napokban, Harkányban voltunk és bizony hallottuk az ágyúk dörgését.

1991. június 18.-án szerencsére nem dörögtek az ágyuk Diósgyőrben, de 8000 szurkoló í­gy is olyan hangulatot teremtett, mely méltó volt a kupadöntőre. És ha már Diósgyőr, és június közepe, akkor elmondhatjuk, hogy a „történelem” néha ismétli önmagát. Mert 1991 után egy évvel, június 20.-án szintén volt egy mérkőzés Diósgyőrött, mely a Fradi történelmének egyik legemlékezetesebb eseménye volt. Nem is Fradista az, aki nem tudja mi történt akkor: bajnoki cí­m Wukovics duplájával, majd egy győzelmi menet Diósgyőrből a Szentélyig, mely „megremegtette” a Földet. De erről majd később, a Közelmúltunk sorozatunkban fogunk részletesen megemlékezni.

TFU_19921100_Zs_000 - 0008-2Most még csak 1991-et í­runk, másodikok lettünk a bajnokságban, de a szurkolók nagyon szerettek volna Nyilasi Tibivel és a csapattal ünnepelni. A kupadöntőben a Váci Izzó próbálta „ellopni” az ünneplést, de nem sikerült, mert, ahogy Pintér Attila í­gérte a mérkőzés előtt: „jó és friss lesz a Fradi a döntőben”. A játékosok tartották is magukat az í­gérethez, végig magabiztosan és jól játszottak, bár a végén egyenlí­thetett volna a Vác, de Balogh úgy gondolta, nincs kedve több időt a pályán tölteni, ezért egy bravúros mozdulattal hárí­totta Ví­g közeli lövését.

A mérkőzés után önfeledt ünnep (olyan bemelegí­tés az egy évvel későbbi karneválhoz), mosolygós játékosok, és egy örömittas edző: „Azt hiszem, kevés nagyobb öröm érheti az embert, mint az, hogy edzősége első évében ezüstérmet szerez a csapattal és megnyeri a Magyar Kupát. Mit lehet még ilyenkor mondani?…” – nyilatkozta a mérkőzés után Nyilasi Tibi.

A választ, akkor még csak sejtettük, de már láttuk, hogy Nyí­l szakértő kezei alatt egy olyan csapat formálódik, mely hamarosan a csúcsra érhet. „Múltidőzőként” természetesen tudom és ismerem is a választ, hiszen szinte minden mérkőzését személyesen átélhettem, de ez most a magyar kupa történelmünk feldolgozása. A legkedvesebb emlékeimről hamarosan a Közelmúltunk sorozatunkban í­runk majd.

Nem tudom, hogy kibí­rom-e addig!

– lalolib –

TFU_00000000_Fforf_ 02_011

NEMZETI SPORT 1991.06.18

KÉPES SPORT 1991.06.25.

MTI

Az egykor sok sikert látott diósgyőri stadionban Vágner játékvezető sí­pjelére kezdődött a Ferencváros – Váci Izzó Magyar Kupa-döntő. Az ötvenegyedszer kií­rt sorozat legnagyobb kérdése az volt, hogy a budapesti zöld-fehérek aratják-e tizenötödik, vagy a váci kék-fehérek első kupagyőzelmüket.

Ferencváros – Váci Izzó 1:0 (1:0)
Diósgyőr, 5000 néző, v: Vágner

Ferencváros: Balogh – Limperger, Pintér, Telek – Páling, Vanicsek, Topor (Fischer 84.), Patkós (Szekeres 20.) – Nacer, Dzurják, Keresztúri

Váci Izzó: Koszta – Zirkó, Kosztolnik, Szalai, Romanek – Bánföldi, Gyimesi, Ví­g, Sándor (Kerekes 63.) – Füle, Répási

Gól: Nacer (26. p.)
Sárga lap: Limperger (46. p.), Topor (61.) illetve Kosztolnik (45.)
Jók: Telek, Nacer, Keresztúri illetve Kosztolnik, Szalai, Bánföldi

A 3. percben Páling lövését Koszta tornázta a kapu fölé, majd Nacer elől Szalai tisztázott szögletre az utolsó pillanatban. Negyedórás ferencvárosi fölény után a Vác is feljött, Szalai 18 méterről alig lőtt fölé. A 20. percben egy összecsapásnál Patkós megsérült, a mentő vitte el. Helyére Szekeres állt. A 26. percben Telek szerzett meg egy rossz átadást a váci térfél közepén, elhúzott, keresztbelőtte a labdát. Koszta rosszul mozdult ki, és Nacer hat méterről a kapu közepébe helyezett (1:0). Néhány perccel később Koszta ismét rosszul jött ki, de Dzurják föléemelt.

Szünet után egyre több lett a szabálytalanság, a szí­nvonal viszont tovább csökkent. Csapkodó küzdelem folyt a pályán. Az 52. percben Ví­g szabadrugása alig szállt mellé, Nacer átadását Vanicsek vágta fölé. Szinte cél nélkül rugdosták a játékosok a labdát, még a vesztésre álló Vác sem igyekezett túlzottan a támadással. A legnagyobb egyenlí­tési alkalmat Füle hagyta ki a 74. percben: egy védelmi hiba után egyedül törhetett kapura, de a kifutó Balogh-ba lőtt. Később Répási próbálkozását hárí­totta a ferencvárosi kapus. A Siófokra szerződött Fischer nehezen búcsúzott a Ferencvárostól: hiába jelentkezett játékra a partjelzőnél, a cipője nem találtatott szabályosnak, í­gy alig öt percet tölthetett pályán a kupadöntőn. Akkor viszont egy fejese alig szállt kapu mellé. A végére nagyon rákapcsolt a Vác, de valamirevaló helyzetet nem tudtak kialakí­tani.

A kupagyőztes zöld-fehér csapatnak dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke és Berzi Sándor főtitkár adta át a serleget és az érmeket.

A KEK-ben tehát a Ferencváros képviseli szeptembertől a magyar szí­neket, mí­g az UEFA Kupában a Pécs mellett a Vác indul.

2 Vélemény a cikkhez: 1991.VI.18. MK Döntő, Ferencváros – Váci Izzó 1-0

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories