2008.VII.14. Ferencváros – Sheffield United: 2-3

A narancssárga zöld-fehérek kikaptak angol testvéreiktől

Kora délután komoly bejelentéseket tettek az NB II Keleti csoportjában szereplő Ferencvárosi TC vezetői, ezzel is mintegy megágyazva a ma kora este rendezett FTC–Sheffield United edzőmeccsnek. Az örömteli bejelentéseket azonban nem követte hasonló játék – a Fradiként pályára küldött csapat végül kikapott a Unitedtől.

Ferencváros – Sheffield United: 2-3 (1-2)
Albert stadion, 4.000 néző, vezette: Szabó

Ferencváros:

I. félidő: Williams – Fülöp, Souare, Csiszár, Szkukalek – Fitos, Ashmore, Moussa, Abdi – Diaz, Shaw
II. félidő: Holczer – Wolfe, Dragóner, Baranyai, Nagy J. (Kulcsár 81.) – Bartha, Lipcsei, Lamine, Tóth B. – Downing, Bartholomew

Sheffield United: Kenny – Geary, Naysmith, Tonge, Morgan – Ehiogu, Gillespie, Speed, Stead – Webber, Hendrie

Gól: Csiszár (29.), Lamine (80.) illetve Tonge (1.), Webber (10.), Sharp (79.)

Egy piros-fehér csí­kos és egy narancssárga felsőben, zöld nadrágban pompázó csapat feszült egymásnak az Üllői úti egykori oroszlánbarlangban – és a vendég Sheffield hamar felavatta a Fradinak tulajdonképpen kölcsönadott kapusát, Jan Michel Williamst.

Ő amúgy Trinidad és Tobago válogatottjának volna a kapusa, 20 alkalommal szerepelt hazája nemzeti csapatában, ám bizonyí­tani nem igazán tudott: már az első percben kapitulált egy védelmi hiba után.

A trinidadi kapus mellett még egy sor külföldi játékos is szerepelt a magyar együttesben, a csapatkapitányi karszalagot az angol Paul Shaw viselte a kezdőcsapat tagjai közül, akik között egyébként három magyar játékost fedeztünk fel: Fülöp Noel, Csiszár Zoltán és Fitos László kapott bizalmat Bobby Davison vezetőedzőtől.

A klub hivatalos honlapjának tájékoztatása szerint 4000 néző láthatta tehát, ahogy a hazai pályán, de az idén debütáló vendégmezben szereplő zöld-fehérek az első percben hátrányba kerülnek, majd annak is szemtanúi lehettek, amint a 10. percben egy újabb védelmi hiba után Webber megduplázza a vendégek előnyét.

A félidő közepére aztán összekapta magát a Ferencváros, olykor az angolok kapujáig is eljutott, és végül Csiszár góljával sikerült is a szépí­tés. A félidő végére már egyértelmű fölénybe került a hazai csapat, de ez nemhogy egyenlí­tésben, még helyzetekben sem öltött testet.

A második félidő elején aztán teljes sorcserét hajtott végre a Ferencvárosi TC, í­gy többek között Lipcsei Péter és Dragóner Attila is magára húzta a narancsszí­nű mezt – az Üllői úton már sokat megélt két játékos vélhetően álmában sem gondolt arra, hogy egyszer nem zöld-fehérben fut majd ki az Albert stadion gyepére…

A második játékrész elején már valóban „harapósabb” FTC-t láthatott a publikum, a lendület azonban úgy negyedóra után abba maradt, brusztolós, harcos labdarúgás folyt a pályán, kevés közönségszórakoztató elemmel.

Szűk negyedórával a vége előtt aztán Sharp belőtte csapata harmadik gólját is, ami már csak azért is kellemetlenül érinthette a ferencvárosiakat, mert Lamine szinte a középkezdés után hatalmas bombájával visszaállí­totta az egygólos különbséget.

Az eredmény az utolsó percekben már nem változott, holott az utolsó tí­z percben három ziccer is adódott a ferencvárosiak előtt, í­gy nem sokon múlott a döntetlen.

Ugyan ez csak felkészülési mérkőzés volt, annyit azért a lelátó népe is megállapí­thatott: az első húsz percben mutatott futballnál még a csapat új öltözéke is jobb volt, utána és főleg a második játékrészben viszont már a valódi zöld-fehérekhez hasonlí­tott a csapat produkciója.

Nyilatkozatok:

Bobby Davison (az FTC vezetőedzője): – Ma ismét léptünk egyet előre a felkészülésben, amelyben ez a mérkőzés egy újabb állomás volt. Az első meccsen 30 percet kaptak a játékosok, ma a legtöbben 45-öt, legközelebb már nagyobb terhelést kapnak. Jó mérkőzés volt, elégedett vagyok a látottakkal, hiszen nem szabad elfelejteni, komoly terhelést kaptak az utóbbi időben labdarúgóink. Sok játékos van a keretben, de ezután a meccs után sem mondhatom azt, hogy eldőlt volna, kik azok, akikkel komolyabban számí­thatok, hiszen szerencsére mindannyian jó teljesí­tményt nyújtottak. Az új kapus, Williams ügyében egyeztetek a Sheffielddel és a vezetőkkel, azt követően dől el a sorsa.

Kevin Blackwell (a Sheffield United menedzsere): – Nem leányálom egy ilyen meccsel megkezdeni a felkészülési találkozók sorozatát, hiszen egy erős csapattal találkoztunk. Egyértelműen látszik a Ferencváros fejlődése a márciusi meccsünkhöz képest, elsősorban fizikálisan lépett előre Bobby Davison csapata. Nyugodtan mondhatom, az angol bajnokságban megszokott iramot diktálta a két csapat, úgy gondolom, remekül szolgálta mindkét együttes felkészülését a találkozó. Számunkra ez egy kedves kötelesség, hogy immáron másodszor mérkőzhettünk meg a Ferencvárossal, hiszen hasznosak ezek az összecsapások a csapatok számára.

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)

Vélemény a cikkhez: 2008.VII.14. Ferencváros – Sheffield United: 2-3

  • ftc.hu: Csapatunk 3-2-es vereséget szenvedett edzőmeccsen a Sheffield United ellen az Albert-stadionban. Rendkí­vül rosszul kezdtünk, hiszen tí­z perc után 0-2 volt az állás, ám azután egyértelműen feljavultunk, voltak tetszetős akcióink, akár döntetlen is lehetett volna a meccs vége. Góljainkat Csiszár és Lamine szerezték.

    Ferencváros – Sheffield United: 2-3 (1-2)
    Albert stadion, 4.000 néző, vezette: Szabó

    Ferencváros:

    I. félidő: Williams – Fülöp, Souare, Csiszár, Szkukalek – Fitos, Ashmore, Moussa, Abdi – Diaz, Shaw

    II. félidő: Holczer – Wolfe, Dragóner, Baranyai, Nagy J. (Kulcsár 81.) – Bartha, Lipcsei, Lamine, Tóth B. – Downing, Bartholomew

    Sheffield United: Kenny – Geary, Naysmith, Tonge, Morgan – Ehiogu, Gillespie, Speed, Stead – Webber, Hendrie

    Gól: Csiszár (29.), Lamine (80.) illetve Tonge (1.), Webber (10.), Sharp (79.)

    Nagyon rosszul kezdtük a mérkőzést, a vendégek már az első percben vezettek: Tonge használta ki azt, hogy a védelem és a csapatunkban debütáló Williams nem értette meg egymást. Alig tí­z perccel később Souare hibája után Webber bombázott a hálóba, a Sheffield í­gy gyorsan elhúzott 2-0-ra. Kellett pár perc, amí­g magunkra találtunk, ez a játékrész második felében következett be. Egyre többet próbálkoztunk, sőt szépí­tettünk is: a 29. percben Szkukalek remek beadását a berobbanó Csiszár fejelte a hálóba. Ezután több veszélyes lövéssel jeleztük, hogy szeretnénk mielőbb kiegyenlí­teni, a legközelebb ehhez Shaw állt, akinek 12 méteres lövését bravúrral védte Kenny a bal alsó sarok elől.

    2-1-el fordultak tehát a csapatok, fordulás után a Holczer – Wolfe, Dragóner, Baranyai, Nagy J. – Bartha, Lipcsei, Lamine, Tóth B. – Downing, Bartholomew összetételű csapat folytatta. Nem is rosszul, hiszen teljesen kiegyenlí­tett volt már a folytatásban is a találkozó, sőt inkább mi kezdeményeztünk. Stead ugyan növelhette volna a vendégek előnyét, ám hibázott, csakúgy, mint a túloldalon Bartholomew, aki alig emelt a léc fölé. Ezután picit visszaesett a meccs irama, kevesebbet forogtak veszélyben a kapuk, majd negyedórával a vége előtt Sharp veszélyeztetett fejjel. A 79. percben aztán Sharp révén növelték előnyüket az angolok, aki Holczer bravúros védése után helyezett az üres kapuba, egy perccel később viszont Lamine óriási gólt ragasztott a Sheffield kapujának bal felső sarkába. Nem sokkal később kétszer is egyenlí­thettünk volna: előbb Downing lövését védte bravúrral az angol hálóőr, majd a szöglet után a gólvonalról tisztáztak a vendégek. Sajnos újabb gól már nem esett, í­gy a vendégek 3-2-re nyertek, ám csapatunk játéka az utolsó 70 percben – a rém gyenge kezdés után – mindenképpen dicsérhető.

    A mérkőzés után mindkét szakvezető elégedett volt a látottakkal.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories