Lakat Károly dr.: ITÁLIAI JEGYZETEK 13.


A Milan örök bölcsőjénél

Rizzoli úr hí­res könyvkiadó és mellesleg az AC Milan elnökségi tagja volt. Az 1950-es évek végién ő találta ki a „Milanello” ötletét. Mindent ide akart telepí­teni, csak az irodát hagyta volna bent a városban.

Mivel kezdjem el ennek a helynek bemutatását?

E területhez a hátteret a 4000 m feletti Monte Rosa látképe adja. Néhány közelebbi adat: a terület nagysága 114 000 m2 (külön erdővel, egy kis mezeizésre!), a mesterséges tó ví­zmennyisége 6000 m3, ezzel locsolják a parkot, a virágágyakat és a négy pályát, amelyek közül három szabályos méretű (különböző füves talajjal) és a negyedik föld pálya, a fiataloknak, télre. Ezenkí­vül 75 ágyas szálloda, 20 főnyi személyzettel, irodák, orvosi rendelők, klubszobák és külön öltözők fiataloknak és öregeknek. „Milanello” létesí­tményei közé tartoznak még: két teniszpálya, két tornaterem (az egyiknek nincs oldala, csak teteje). Az uszoda most épül…

Itt ebben a festői ideális környezetben készülnek a Milan labdarúgói péntektől és többször visszajönnek vasárnap is a mérkőzés után. De nem ezért hí­res „Milanello”.

Ez a tábor az egyesület örök bölcsője, itt nevelődik az utánpótlás. Mert való igaz, hogy a profi klubok adják, veszik a játékosokat, de a legjobb befektetés itt is a saját nevelésű utánpótlás.

Jelenleg 23 fiatal él itt és készül arra, hogy futballista legyen. Reggel autóbusz viszi őket Vareséba, Galaretéba, Milánóba, iskolába. Délben jönnek vissza, négy-öt edzés van minden héten, és külön egyéni foglalkozás, szakosí­tott képzés.

Dicsekedve emlí­tik, hogy itt kezdte edzői pályafutását Liedholm és a „nagy” Kubala is ide küldte fiát tanulni. Rövid névsor a futball eme alma matériának végzős diákjairól: Prati, Zignonoli, Villa, Vecchi, Belli, Maldera, Scala, Lopetti, Salvadore, Trapattoni, Radice — és lehetne még folytatni a sort…

PZ_UCF_1_01_0011-13_RoccoTermészetesen edzéslátogatásra érkeztünk. A látottakról nem tudok semmi érdekeset leí­rni, legfeljebb dicsérhetem a hangulatot, és a gyakorlatozás tempóját. Utána azonban érdekes beszélgetést folytattam Roccóval, a Milan világhí­rű szakvezetőjével. Én voltam a vendég, í­gy én is kezdtem:

— Tudom, hogy az edzők nem szí­vesen árulnak el műhelytitkokat, de miután téged nem úgy ismernek, mint aki titkolódzók, mond el a heti „menüt”, amit a Milán konyháján főzöl — „a la Rocco”.

— Nincs ebben semmi titok! Nem is azért vannak a zárt edzések nálunk is! De — melyik szí­nház hí­v vendégeket az „olvasópróbára”? Kinek mi köze hozzá, csak az előadás legyen jó! Az elkerülhetetlen kritika — szurkolók előtt — bátortalanná teszi a játékost, szégyenérzete támad. No, meg — a szurkolókat is ki kell éheztetni! Ha egész héten ingyen látja a csapatot, miért fizessen vasárnap?

A heti „menü”

Hétfő: akik nem játszottak, edzenek: 40 perc gimnasztika, futás, 40 perc játék. A többiek szabadok, hétfő a játékosoké!

Kedd: a klubban 10 órakor „kiértékelés”. Ha győzünk hosszú, ha vesztünk — rövid. (Kinek van ilyenkor kedve értekezni?) Utána edzés: 40 perc (ezt láttad!) fürdő, gyúrás.

Szerda: edzés délelőtt, 80-90 perces. Ebből 40 perc labdás edzés. 30 perc „kondicionálás”, 20 egyéni foglalkozás.

Csütörtök: „Mindent labdával!” — a jelszó. Labdás bemelegí­tés, egyéni-, páros-, csoportos technikai gyakorlatok, labdajátékok 25 percig: majd 45 perces kétkapuzás van. Ez a „taktikai” előkészület gyakorlati része — vasárnapra. Utána 15 perc egyéni foglalkozás; 11-es, szöglet-, szabadrúgások gyakorlása, „bumlizás”.

Péntek: a „gyorsasági” edzés napja, összesen 60—70 percig tart, már edzőtáborban: 20 perc cica körben, 20 perc atlétikai mozgás, 20 perc játék.

Szombat: legtöbbnek nincs edzés, csak a „nehezek” mozognak, vagy akik hét közben kihagytak edzést. Nagy séta, filmvetí­tés, pszichikai felkészülés.

— Hát ez van — egyszer egy kicsit több, egyszer egy kicsit kevesebb! — tárja szét karjait, mint aki őszintén mindent „bevallott”.

— És nálatok? Olvastam, mondták, tudom, több az edzés Legalább is időben több! Persze mindenhol különböző körülmények vannak. A mi országunk egy ország három változatban!!! Nápolyban dögmeleg van, Firenzében sár, Vicenzában esik a hó, vagy fagyos a talaj. Nagyok a távolságok, esetleg 1000 km-t kell utazni. A Cagliari minden második héten repül. Más a szokás, más a szituáció, más a konyha …

És most egy kis szünetet tart: — Azután nálunk sok a válogatott játékos és ilyen kupa, olyan kupa, különféle „búcsújátékok” (mert a profik nagyon összetartanak!).

De a végére hagytam: a jó tanulók a világon mindenütt kevesebbet tanulnak — és az én játékosaim most „eminens” diákok!

Boldog ember, boldog edző

Az A-ligában működő edzők nestora Rocco. Kérdés nélkül mondja: ő a hosszútávú edzősködés hí­ve. „Kapásból” sorolja edzői pályafutásának főbb állomásait: 9 év Padova, 4 év Triest, 4 év Torino, 3 Trevizo és 7 év AC Milan. Itt, két részletben.

— Nálunk gyakori az edzőváltozás — legyint. — Nem is kényszerből, szakmai okokból. Sok helyen kell a látványosság, az új „primadonna”! Évente cserélik az edzőket. Én amondó vagyok, legalább 3 év kell ahhoz, hogy egy edző a keze nyomát egy csapaton hagyja!

Ezután egy kicsit messzire néz, felemeli poharát és először velem, majd Maldinivel koccint, í­zlelgetve issza az egri bikavért.

— Ez igen! Ennek van tüze, zamata, van benne fantázia! Mert a jó bortól szárnyal a gondolat! Két hónap múlva 60 éves leszek, ez az utolsó évem, júniusban leteszem a lantot. Hazamegyek Triesztbe, és a szőlőhegyen fogok visszaemlékezni , a mailandi szép napokra. De — szépen akarok búcsúzni! — mondja csupa melegséggel.

Ekkor magamban elhatároztam: ha „sima” búcsú lesz, egy üveget, de ha újabb csillag kerül a Milan piros-fekete lobogójára (ahány csillag, annyi bajnokság!), akkor három bikavért küldök a jóságos öregnek… 

(Folytatjuk)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories