Lakat Károly dr.
Lakat Károly, a játékos
Lakat Károly Győrött született 1920.11.27.-én.
A GYAC-ban kezdett focizni, majd Szegedre került, és az ottani egyetemi csapatban, majd a Szeged FC-ben játszott. Kitűnő csapat volt akkor Szegeden. Diplomája megszerzése után jött csak hozzánk.
Igen szívós fedezet, ma úgy mondanánk „védekező középpályás” volt. Jellemző korai Fradi-időszakára, hogy a korábbi, még az akkorinál is „lovagiasabb” futballfelfogást képviselő idősebb játékosok nem nézték ezt a szívósságot jó szemmel. Lázár Gyula pl. így szólt rá egy mérkőzésen, amikor mérkőzésen folyamatosan letámadta az ellenfél labdás emberét: „Na idefigyeljen maga Lakat! Ez úriemberek sportja, eddig mi támadtunk, most ők jönnek.” Tovább olvasom
Dr. Lakat Károly, az edző
És erreföl rögtön azzal kezdem, hogy visszanyúlok egy megválaszolatlan kérdésre: miért csak 13 válogatott mérkőzésen jutott szóhoz? Mikor ő volt a világon az egyetlen játékos, aki sportszerű eszközökkel tudta a valóban félelmetes Puskást semlegesíteni?
Egyszerűen azért, mert FRADISTA volt, és a klubot nem akarta elhagyni. Márpedig Sebes Gusztáv azt a feladatot kapta, hogy a válogatott POLITIKAILAG is megfeleljen az elvárásoknak. Ha valaki az Aranycsapat történetét komolyan meg akarja írni, akkor ezt igencsak figyelembe kell vennie.
De lássuk az edzői pályát, illetve abból is főleg azt, ami a Fradira vonatkozik. Tovább olvasom
Lakat Tanár úr – 100 év történelem
„Az Istenre és családomra gondolva oltom el az éjjeliszekrényemen lévő lámpát, és mielőtt az ágyba bújnék, még egyszer megsimogatom a szobánkban lévő, zöld-fehér zászlót.” Ezeket a meghitt szavakat 1947 júliusának végén vetette papírra útinaplójában Lakat Károly, a Ferencvárosi labdarúgás legendás alakja, aki játékosként és edzőként is maradandót alkotott. Mesteredzőként 1967-ben és 1968-ban nyert bajnoki címet a Fradival. Nem csak zöld-fehérben ért el sikereket, 1964-ben és 1968-ban az olimpiai bajnokságot nyert magyar labdarúgó-válogatott szakvezetője is volt. A kupák, a bajnoki címek és az olimpiai érmek mellett, a diplomákat is gyűjtötte: doktori cím, három tanári diploma és mesteredzői képesítés.
Győrött született 1920. november 27-én. Lakat Károly, a Tanár úr, ma lenne 100 éves. Tovább olvasom
dr. Lakat Károly
Lakat Tanár úr, az FTC játékosa, majd edzője, a magyar irodalom és történelem tanára a rendkívül lelkiismeretes, szorgalmas és sportszerűen küzdő labdarúgók közé tartozott. Ügyesen helyezkedett, jó érzékkel szerelt és szívósan tapadt ellenfeléhez.
Puskás Ferenc egyetlen hazai védőjátékostól sem tartott, csak tőle. Egyszerűen nem boldogult vele.
A védekezés volt az erőssége, de a támadásban is megfelelőt volt képes nyújtani. Alacsony termetének hátrányát csak a levegőben, a fejjátékban érezte. Tovább olvasom
Dr. Lakat Károly emléktáblát avattunk
„Az olyan ember számára, aki gyerekkorától rajongott egy klubért és szinte odanőtt a pályához, a kispadon ülni talán még nehezebb, mint a zöld gyepen harcolni.” – dr. Lakat Károly, a Tanár úr jellemezte ezekkel a szavakkal azokat a nagyszerű éveket, melyeket a Ferencváros kispadján töltött. Szenvedéllyel, tudással, alázattal. De nem csak edzőként, játékosként is legendás alakjává vált labdarúgásunk történetének. Szerkesztőségünk ezért is vállalta fel, hogy abban a házban, ahol 1953 és 1988 között élt, egy emléktábla elhelyezésével tiszteleg a Ferencvárosi labdarúgás legendája előtt. A Tempó, Fradi! Alapítvány, mely keretében működik a klubtörténeti és-statisztikai oldalunk is, kezdetektől fogva dicsőséges múltunk feldolgozását, ápolását tartja legfontosabb feladatának. Az elmúlt években felkutattuk és megkoszorúztuk dr. Sárosi György síremlékét Genovában, a Fradi család támogatásával felújítottuk Toldi Géza síremlékét és idén februárban megrendeztük az I. Novák Dezső utánpótlás emléktornát.
Meghívó
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 22.
AZ OLIMPIÁK EMBERE EGY OLIMPIAI SELEJTEZŐBE BUKOTT BELE…
Az 1902-ben kinevezett Gillemot Ferenc volt az első, a jelenleg regnáló Dárdai Pál az 51. szövetségi kapitánya a magyar labdarúgó válogatottnak.
Volt közöttük építész, rendőrfőnök, olimpiai bajnok, katonatiszt, sportújságíró, magyar-történelem szakos tanár, és világbajnok futballista is.
Ahány kapitány annyi sors, megannyi emberi dráma.
Voltak, akiknek egy meccs jutott, volt, akinek a gárdáját Aranycsapatnak hívták, volt, aki 9:0-s győzelemmel és volt, aki 1-8-as vereség után kényszerült távozni.
Sorozatunkban a magyar futball eddigi úgymond első számú edzői közül azoknak a sorsát, életútját, pályafutását elevenítjük fel, akik valamiért mély nyomot hagytak maguk után a legrangosabb honi kispad históriáskönyvében.
Történetük korrajz és kór-kép is egyben a magyar futball történelméből. Tovább olvasom
A Ferencváros nagy sorozatai II.
Veretlenségi szériák a bajnoki pontvadászatban
Helyünk a kupanap alatt – IX.
Fradi-győzelem a világ legjobbja ellen
1929. június 19.: Rio de Janeiro kikötője önmagában is csodálatos látvány. Az apró öblökkel tarkított kikötőből lélegzetellátó panoráma tárul az utazó elé. Néhány pillanatra mindenki elfelejti az utazás nehézségeit, a hullámok és a bezártság okozta bénultság is tovatűnik, ahogy a szem elé tárul a Riót körbeölelő Corcovado-hegyvonulat egekig magasodó sziklaormai (Rió jelképe, a hegyen tetején magasodó Megváltó Krisztus szobor 1929-ben még nem készült el, de már Párizsban „dolgoztak” rajta – 1931-ben avatták fel). Három hét utazás még akkor is hosszú idő, ha az út végén ilyen gyönyörűség fogadja a fáradt utazót. Motoros csónakok veszik körbe a több emeletes hajót, vigyázzák annak minden „lépését” amíg az a horgony és a feszítő kötelek szorításában végleg megpihen. A fedélzeten már nagy a nyüzsgés, mindenki a csomagjára figyel miközben a szem továbbra is a hegyvonulatot pásztázza. Nagy a zaj, az utasok egymást harsogják felül, de mikor a partról több száz torokból felhangzik a „Hajrá Fradi!”, a fedélzeten több szemből is könnycseppek gördülnek az Atlanti-óceánba. A Ferencváros labdarúgói, magyar csapaként először, megérkeztek Dél-Amerikába.
Bajnoki beharangozó: Idegenben is fölényben a dunaújvárosiak ellen
Ez történt a múltban. Tovább olvasom