Az idézett szurkolói dalok nem így szóltak, ez Ballai írói munkásságának a része. Hasonlóan a napokban megjelent Mucha Józsi a falon c. Sinkovics írás is komoly tárgyi tévedést tartalmaz. Azt megértem, hogy ezek az újságírók fiatalabbak annál, hogy bármire is emlékeznének abból a korból, de pont ezért nem kéne minden féle valótlant leírniuk, „történelmet hamisítaniuk”, írják csak azt, amit pontosan tudnak, amin ott voltak, átéltek.
íratlan szabály, s az illem is így kívánja, hogy ha tárgyi tévedésre lelünk egy írásban, akkor azt udvariasan kiigazítjuk! Ebben az esetben a szerző meg s szokta köszönni ezt. De az nem járja, hogy azonnal „pattanunk”, csípőből lövöldözünk, adjuk a bennfentes mindentudót, s közben eszünkbe sem jut a magunk „tudását” közreadni. Ha Te máshogy emlékszel azokra a dalokra – ami lehetséges persze! -, írd le, hogyan, de ne vádolj valótlanságok terjesztésével, sőt történelemhamisítással senkit! Bizony én úgy emlékszem – elütöttem a hatvanat -, hogy azok a dalok „körülbelül” úgy szóltak, ahogy Ballai Attila idézi. Vagy így is szóltak, mivel nyilvánvalóan több variációban is létezhettek, ahogy ez már lenni szokott.
Aztán meg: bizony se Ballai, se Sinkovics nem fiatalok már, mindketten bőven túl vannak az ötvenen, emlékezhetnek hát. Amúgy meg, ha csak arról írhatnánk, amit személyesen is átéltünk, ahol „ott voltunk”, nemcsak – mondjuk – Sárosi Györgyről nem szólhatnánk, de történetírás se létezne!
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.
Az idézett szurkolói dalok nem így szóltak, ez Ballai írói munkásságának a része. Hasonlóan a napokban megjelent Mucha Józsi a falon c. Sinkovics írás is komoly tárgyi tévedést tartalmaz. Azt megértem, hogy ezek az újságírók fiatalabbak annál, hogy bármire is emlékeznének abból a korból, de pont ezért nem kéne minden féle valótlant leírniuk, „történelmet hamisítaniuk”, írják csak azt, amit pontosan tudnak, amin ott voltak, átéltek.
Te kedves „kőszívű ember”!
íratlan szabály, s az illem is így kívánja, hogy ha tárgyi tévedésre lelünk egy írásban, akkor azt udvariasan kiigazítjuk! Ebben az esetben a szerző meg s szokta köszönni ezt. De az nem járja, hogy azonnal „pattanunk”, csípőből lövöldözünk, adjuk a bennfentes mindentudót, s közben eszünkbe sem jut a magunk „tudását” közreadni. Ha Te máshogy emlékszel azokra a dalokra – ami lehetséges persze! -, írd le, hogyan, de ne vádolj valótlanságok terjesztésével, sőt történelemhamisítással senkit! Bizony én úgy emlékszem – elütöttem a hatvanat -, hogy azok a dalok „körülbelül” úgy szóltak, ahogy Ballai Attila idézi. Vagy így is szóltak, mivel nyilvánvalóan több variációban is létezhettek, ahogy ez már lenni szokott.
Aztán meg: bizony se Ballai, se Sinkovics nem fiatalok már, mindketten bőven túl vannak az ötvenen, emlékezhetnek hát. Amúgy meg, ha csak arról írhatnánk, amit személyesen is átéltünk, ahol „ott voltunk”, nemcsak – mondjuk – Sárosi Györgyről nem szólhatnánk, de történetírás se létezne!
Szóval, csak higgadtan és szeretettel!
Tisztelettel: N. Pál József
Ezzel SOHA NEM LEHET BETELNI !
KÖSZÖNJÜK, FLÓRI !!!