Horváth György, a Fradi egykori kapusa, 80 éves!
Horváth György
Horváth György 1929. március 7-én született. Szombathelyen ismerkedett meg a labdarúgó kapus-poszttal. A szombathelyi vasutascsapatban védett, amelyet az 1950-es évek elején – szovjet mintára – Lokomotívnak hívtak. A www.sportmuzeum.hu ezt írja Horváth Györgyről:
„A Szombathelyi Lokomotív kapusa 1952-ben 1 találkozón játszott a válogatott csapatban. Magas termetű, gyors mozgású, bátor kapus volt. Reflexei kitűnően működtek. Hajlamos volt azonban a mutatós védésre, könnyelműsködésre.”
1952. október 12-én, a Megyeri úton, 48 ezer néző előtt védte a nemzeti 11 hálóját, amely érintetlen maradt. Kocsis három, Hidegkúti és Egresi 1-1 góljával 5:0-ra győztek Csehszlovákia ellen. Nem akármilyen összeállítású csapatban védett Horváth György: Horváth – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Egresi, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor.
Gyermekkori vágya volt, hogy a Fradi kapusa legyen, de ez csak negyedszerre, 1957-ben sikerült. 1957. augusztus 3-án a Ruch Chorzow elleni 2:0-s győzelemmel zárult mérkőzésen mutatkozott be a Ferencvárosban. Ebben az évben bonyolították le az Esti Kupát, amelyre a Fradi a tartalékcsapatát nevezte, mivel az első csapat az egyesület leghosszabb külföldi túráján vett részt Ausztráliában. Az Esti Kupában az ún. kis Fradi derekasan helytállt. (Rákosi Gyula is ennek a sorozatnak a keretében érett be.) A többi között kiverték Horváth György korábbi, akkor már Szombathelyi Haladás néven szereplő csapatát. Az 1:0-s győzelemmel végződött találkozón Horváth remekelt, s megérezhette a Fradi-szurkolók szeretetét, a nézők vállán hagyta el a játékteret. A döntő 1957. augusztus 18-án volt, a kis Fradi 2:1-re győzött a válogatottjaival felálló MTK ellen.
Horváth György 1957 és 1962 között összesen 112 mérkőzésen szerepelt a Fradiban, ebből 66 volt bajnoki. A Gulyás Géza utáni és a Géczi István előtti időszakban volt az első számú kapus, bár voltak riválisai, Virág József és Landi Ferenc. 1958-ban tagja volt az MNK-győztes csapatnak, majd – szinte pályafutása zárásaként – az 1962/63. évi bajnokcsapatnak.
A Varga Zolival készült interjúban olvashattuk, hogy a fiatal játékosok az öltözőbe lépve – a nagy korkülönbség miatti tisztelet okán – „Csókolom”-mal köszöntötték Horváth Györgyöt. Csak tartós bizonyítással lehetett kiérdemelni a pertu-ivást. Nem csak a 80. születésnap, hanem az egész – Fradihoz kötődő – életpálya is azt diktálja, hogy a legnagyobb tisztelettel kívánjuk: Isten éltesse Gyuri bácsi, erőben, egészségben!
Balaginho
Egy látványos Horváth védés az Üllői úton:
Boldog születésnapot kívánok nagyapámnak akinek nemrégen tartottuk 80. születésnapját, ahogy nagymamámnak is. Remélem még sokx ünnepelhetem születésnapjukat.Nagyon szeretem a nagyszüleimet és nagyon büszke vagyok arra, hogy a nagyapám ilyen jó és híres focista volt és vérében még mindig az. Sajnálom, hogy én nem láthattam Őt élőben védeni mert ki nem hagytam volna.Remélem az én véremben is benne van a védés mert imádok focizni és a barátaim szerint igen jól védek, amikor csak van időm focizok+lovagolok.
Nagyon köszönöm nagyapám nevében is, hogy kitették!
Isten éltesse Gyuri bácsit ezen a szép kerek évfordulón!