Nemzetközi kupa
A KK története – 1940: A „kis” KK
A háborús viszonyok miatt a KK-t a régi alapon nem lehetett kiírni. Mivel nemzetközi kupáért is szerettek volna játszani, a KK vezetősége hozzájárult ahhoz, hogy a küzdelmeket „Kis KK” néven megrendezzék. A KK-bizottság erre egy serleget fel is ajánlott. Ugyan nem az eredeti KK-ért, de annak szabályai szerint kezdték meg vetélkedésüket a magyar, a román és a jugoszláv csapatok. Magyarországot, a három nagy klub, a Ferencváros, a Hungária és az Újpest képviselte. Tovább olvasom
A KK története – 1939: Újpest – Fradi házidöntő
Sokáig kérdéses volt, hogy ebben az évben megrendezik-e a KK-t? A svájciak, románok és természetesen az osztrákok távollétében ekkor csak négy nemzet nyolc csapata indult. Magyarországot a Ferencváros és az Újpest képviselte. Tovább olvasom
A KK története – 1938: A Slavia sikere
Ausztria, Németország részeként megszűnt önálló államnak lenni, így nem indulhatott a KK-ban. Felmerült a kérdés, hogy ki kerüljön be helyettük a KK mezőnyébe. Végül úgy döntöttek, hogy Csehszlovákia, Olaszország és Magyarország a bajnokság első négy helyezettjét indítja, míg Jugoszlávia és Románia két-két legjobb csapatával szerepel a KK-ban. A magyar színeket a Ferencváros, az Újpest, a Hungária és a Kispest képviselte. Utóbbi három csapat sajnos nem sokáig. A Ferencváros viszont ebben a kiírásban is a döntőbe került! Tovább olvasom
A KK története – 1937: A második ferencvárosi győzelem
Útrakelt az első KK-vándor, a Ferencváros! Tovább olvasom
A KK története – 1936: Az Austria másodszor
Tizedszer indul el a nagy küzdelem Közép-Európa immár klasszikussá vált vándordíjáért, a KK-ért. Ebben az évben először kapcsolódik bele a küzdelembe Svájc négy csapattal még pedig úgy, hogy a svájci bajnokság első négy helyezettje méri össze erejét a KK szokásos rendszere szerint a másik négy ország negyedik helyezettjeivel. Tovább olvasom
A KK története – 1935: A Sparta másodszor
Ebben az évben ismét 16-os mezőny rajtolt a kupáért, országonként 4—4 csapat. Magyar részről a „három nagy” mellett a bajnokságban negyedik helyen végző Szeged FC vívta ki az indulási jogot. Tovább olvasom
A KK története – 1934: A Bologna másodszor
A KK szűkebb bizottságának nápolyi határozatait nagy felháborodás kísérte az egyes országokban. Az elnökség szükségesnek is tartotta az összes tagok megszavaztatását és mint a beérkezett táviratokból megállapították, nem hagyták jóvá a nápolyi döntéseket. Így minden egyesület visszakapta pályaválasztói jogát és nem kellett minden városban a legnagyobb pályán rendezni a meccseket.
Azt a határozatot is sikerrel vétózták, mely szerint csak az a játékos szerepelhet a kupameccseken, akinek legalább hat hónapra szóló felbonthatatlan szerződése van.
Ebben az évben nyolcról tizenhatra emelték fel a KK-ban résztvevő csapatok létszámát. Magyar szempontból ez örvendetes volt, mert mi három egyforma képességű csapattal rendelkeztünk és eddig a három közül az egyik mindig igazságtalanul kimaradt a küzdelmekből.
Ebben a kiírásban minden nemzet négy csapatot indíthatott! Tovább olvasom
A KK története – 1933: Az Austria sikere
A KK bécsi konferenciáján az első forduló programjának megállapítását háromórás vita követte a pénzügyi feltételekről. Az olaszok (akiknél mindig nagy volt a bevétel) azért kardoskodtak, hogy változtassanak az anyagi elosztáson. Végül, minden maradt a régiben, a vendégcsapatok továbbra is megkapták a bevétel 30 százalékát, de legalább 2.500 svájci frankot.
Magyar részről ebben az évben is a bajnokság első két helyezettje indult a KK-ban. (A bajnokság sorrendje ez volt: 1. Újpest 37 pont, 2. Hungária 36 p., 3. Ferencváros 35 p.) Tovább olvasom
A KK története – 1932: A Bologna sikere
A résztvevő országok bajnokságuk első és második helyezett csapataikat indították. (A magyar élmezőny ez volt: 1. Ferencváros 44 pont, 2. Újpest 36 p., 3. Hungária 35 p.). Ebben az évben a magyar szurkolóknak nem sok örömet hozott a KK. Igaz máshol is problémák voltak. Rendkívül nagy küzdelem volt, sok sportszerűtlen mérkőzéssel.
A legkirívóbb a Slavia – Juventus mérkőzés volt, ahol a botrány miatt a találkozó félbeszakadt. Mindkét csapatot vesztesnek nyilvánították, így a döntőbe csak a másik ágról került csapat! A Bologna így játék nélkül nyerte a döntőt! Az olaszok első KK győzelmükhöz tehát szokatlan módonjutottak.
Nézzük, hogy mik történtek az előcsatározások során. Tovább olvasom
A KK története – 1931: Osztrák házidöntő
A Közép-európai Kupa első fordulójának sorsolását már áprilisban megtartották. A párosítás sokak elégedetlenségét váltotta ki, hiszen az induló két magyar együttes két osztrák, míg a két csehszlovák klub két olasz ellenféllel került szembe. Tovább olvasom