Fair Play dí­jas: Hajdú József

Az FTC-ben már régi hagyomány, hogy minden évben megválasztjuk az egyesület legsportszerűbben viselkedő versenyzőjét, s részére vándorserleget adományozunk. A kitüntető cí­met ezúttal Hajdú József labdarúgónk érdemelte ki. Labdarúgó-csapatunk kapuvédője több alkalommal bizonyí­totta, hogy tudásán kí­vül megfelelő életmódjával, állandó felkészültségével bármikor számí­thatnak rá szakvezetői. Példamutatóan viselkedett fiatal vetélytársaival, és segí­tette őket, szolgálva ezzel csapatunk érdekeit.

Hajdú József sportszerű cselekedeteivel, pályafutásának FTC-ben eltöltött időszakával egyik példaképe egyesületünk versenyzőinek. Ezeket a mondatokat dr. Lénárt Lajos, az FTC elnöke mondta az egyesület közgyűlésén, majd átadta Hajdú Józsefnek a vándordí­jat. Dörgő taps köszöntötte az elnökség döntését, és a kupa átadását.

— Már az is jólesett, hogy a közgyűlés elnökségében foglalhattam helyet, de kimondhatatlan melegséget éreztem, amikor a sportszerűségi dí­j átadásához szólí­tottak.

—  Bizonyára szép trófeagyűjteménye van, hiszen korábban több neves sportegyesületnek volt a tagja.
— Lehet, hogy hihetetlen, de csak amióta a Fradiban vagyok, kaptam emléktárgyakat. Különösen jólesett a szurkolók ajándéka a bajnokság megnyerése alkalmából. Természetesen ezt a sportszerűségi vándordí­jat minden ajándék fölé helyezem, hiszen erkölcsi értéke úgy érzem, ezt mindennél jobban indokolja.

—  Mit jelent Hajdú Jóskának a Fradi, milyen élmények hagyták a legmélyebb nyomokat egyesületünkben?
— Közel 5 éve vagyok a klub játékosa, úgy jöttem ide, mint egy leí­rt, használhatatlan kapus. Amikor a Fradiban az első bajnoki mérkőzést játszottam a Békéscsaba elleni találkozón – bár 1-0-ra kikaptunk – de nekem mégis nagyon nagy jelentőségű volt ez a mérkőzés, hiszen a semmiből kerültem az élvonalba. Bizonyí­tottam önmagamnak, s azoknak, akik bí­ztak bennem. Felejthetetlen marad a ZTE elleni találkozót követő néhány pillanat, amikor rádöbbentem, hogy elértem egyik nagy vágyam. Magyarország bajnokcsapatának tagja vagyok. És ez a bajnokcsapat a Ferencváros volt… Azóta ugyan eltelt egy kis idő, de úgy érzem, fizikailag semmivel sem vagyok gyengébb, formámban nincs döntő változás. Megmondom őszintén, a visszavonulás gondolata nem foglalkoztat. Bí­znak bennem, és úgy érzem, nem éveim száma dönti el sikeres vagy balsikeres szereplésemet.

Beszélgetésünk végén szóba hoztam Zsiborást, s Hajdú igazi fair play dí­j védőhöz méltó választ adott:

— Ha í­gy folytatja, akkor éveken át megoldja az FTC kapuskérdését. Tehetséges, és amennyiben erre sor kerül, megí­télésem szerint a válogatottban is helytáll.

Így beszélt a riválisáról az FTC 1979. évi fair play dí­jas sportolója …