Feljegyzések a fotelból – Ennél rosszabb már nem lehet
Nem lehetett könnyű a pályára lépni. Ahogy felülni a lelátóra sem, vagy a tévé elé. Még nehezebb lehet tehetetlenül, tudat nélkül, az álmok fogságában, egy műszívvel biztosítva az életet feküdni a kórházi ágyon. Nem ott lenne a helye Akeem Adamsnak, hanem a pályán, de a sors valami megmagyarázhatatlan ok miatt másként rendelkezett. Nem értjük és nem is tudjuk elfogadni, de tenni sem tudunk ellene. Szurkolunk érte, imádkozunk érte, kérjük, hogy ne vegye el tőlünk ezt a kiváló embert. Pedig csak néhány hete ismerjük, úgy érkezett hozzánk a „világ végéről”, hogy amikor meghallottuk a szerződéskötést, kínos mosoly húzódott az arcunkra. Amikor aztán megláttuk a Győr elleni rangadón a kezdőben, félni kezdtünk. De Akeem bizonyított, mert remek játékos, aki azért jött egy új világba, aki azért fogadta el a Ferencváros ajánlatát, mert jobb akart lenni, mert tenni akart egy olyan klub-ért, melyről addig talán nem is hallott. Összesen hat meccset adott neki a sors, de ahhoz elég volt, hogy megszeressük a játékát, mely egyszerű volt, de alázatos. Mindig ott volt ahol kellett, kiváló ütemérzék, jó fejelőképesség jellemezte a játékát. Ma enélkül kellett a pályára lépni a Puskás Ferenc Akadémia ellen. Ricardo Moniz nem véletlenül nyilatkozta, hogy pályafutása egyik legnehezebb feladata lesz felkészíteni a csapatot.
Azt nem tudom, hogy mennyire hatott a játékosokra, de az sajnos tény, a felkészítés nagyon nem sikerült. Totális csőd lett a 90 perc, nem volt egyetlen értékelhető momentuma sem a csapatnak. Már az elején látszott, hogy valami nem stimmel. Álmosan, bágyadtan gurigáztunk, hiányzott a lendület és az a fajta akarat mely sikerre vitte a múltheti derbit. Tán az volt a baj, hogy elhitték a játékosok, hogy itt nem lehet gond, a Puskás az utolsó előtti helyen álló csapat, ezért elég csak felsétálni a pályára és Diallo vagy Böde úgyis betalál. Ha ez van a háttérben, akkor komoly a baj.
Más meg mi lehet? Tisztában vagyok azzal, hogy van olyan mérkőzés amikor semmi sem sikerül, de ez a 90 perc most nem erről szólt. Mert ha az elején azzal az elánnál nekiesünk a hazaiaknak, mint ahogy az Újpestnek, valószínűleg sima győzelem a vége. De várni a jószerencsét, bízni abban, hogy úgyis jobbak vagyunk, még a magyar NB I-ben sem lehet.
Ezzel a vereséggel ráadásul sokat is vesztettünk. Nem csak a három pontot, de a reményt is arra, hogy végre összeállt a csapat. Lehet, hogy azoknak van igazuk, akik az előző három győztes meccs után sem gyújtottak örömlángokat. De hát a szurkoló nem ilyen. Ha győzünk a mennybe megy, ha kikapunk, akkor a pokolba.
Főleg ha a Fradiról van szó.
Magát a játékot nem akarom értékelni, mert nem lehet. Nem volt védelmünk, nem működött a középpályánk, és tehetetlenek voltunk elől. Az már eddig is látszott, hogy igazi szélsőjáték nélkül tényleg csak abban bízhattunk, hogy elől Diallo vagy Böde „kiharcolja” a gólt. Holman tehetséges, de nem szélső. Jenner szélső, de megfelelő támogatás nélkül egyedül marad.
Furcsa és szeszélyes heten vagyunk túl. Ünnep a derbin, amit egyesek szándékosan akartak lerombolni. Súlyos, de nem „életveszélyes” büntetés az MLSZ-től, majd Adams tragédiája. Ezeket kellett volna megemészteni és jóra fordítani a sorsunkat.
Helyette kaptunk egy nap pofont.
Jöhet ennél még rosszabb?
Nagy csalódás a tegnapi mérkőzés nyugodtan kaphattunk volna egy hatost nagyon nem jó Adamsre fogni az egészet.Ha érte harcoltak így ne tegyék többször ha a családba tragédia történt ugyanannyit követeltek tőlem a munkahelyemen mint azelőtt a főnököt nem érdekelte.Remélem a Honvéd ellen már újra feltudunk pörögni és Adams állapota is javul nagyon szurkolok neki. Hajrá Fradi!
„Szerencsére” lemaradtam családi program miatt az első félidőről.
0:1 idő,amikor ezt láttam éreztem valami nem stimmel.
Aztán megnéztem a 2. at is ,de minek????
Egyszerűen néha úgy jöttek át rajtunk mint kés a vajon.Középálya nincsen ,remélem Buzsáky és Leonardo majd valami fazont ad,de tudom Józsi „kirobbanthatatlan”.
Ionescu és Tuijp is egy 0 volt.Ahogy mindenki leszeperelt tegnap.
Kivéve Adams harcol becsülettel és bízom benne,hogy Ő végérvényesen győzni fog.
Szégyen,hogy merték venni a bátorságot,hogy a neve mögé akartak bújni…
Érte is harcoltak…
Le vagyok sújtva,de szerintem nem én vagyok ezzel egyedül.
Ezzel mindannyian így vagyunk. Nehéz elvonatkoztatni Adams tragédiájától valamint az Újpest elleni derbi utolsó 5 percétől.
De ahogy Moniz is nyilatkozta a meccs után, hogy ha igazán profik vagyunk, akkor ki kell zárni az érzelmeket. Persze ilyenkor felmerül, hogy vajon lehet-e érzelmek nélkül pályára lépni?
Szerintem nem, de az érzelmeknek nem csak negatívan kéne hatniuk, hanem pozitívan is.
Történelmünk során érték már komoly traumát a csapatot, volt mikor jól kezeltük, volt mikor nem. Azt tényleg nem tudom, hogy a játékosokat mennyire fogta meg az utóbbi napok eseményei, így annyira nem is akarom hibáztatni őket.
Rosszul játszottunk, sőt az őszi szezon legrosszabb játékával szenvedtünk vereséget. Valahol ezt a helyén kell kezelni, ahogy a derbit is. Besic kiállítása túlzás volt, de akkor már veszteni látszott a meccs.
Mi lesz ezután? Ez sem egy könnyű kérdés. Helyre kell rakni a csapatot és vissza kell hozni az érzelmeket. Mert szerintem anélkül nincs Ferencváros.
Eleve tartottam ettől a mérkőzéstől. Még Adams tragédiája előtt. Azt követően viszont bíztam abban, hogy valóban mindenki győzni akar Adams miatt is. Sajnos, erre képtelenek voltak. Hogy az akarat, vagy a lelkiállapot miatt, azt nem tudom megítélni. Három kapufa??? Egy biztos, pofon volt a vereség, ami jókor is jöhetett a Honvéd meccs lőtt.
Néhány kérdésem azért lenne? Jova hogyan nézte el az első lövést? A meccs elején kapott gól sok mindent befolyásolt…
Mivel képtelen voltam végignézni a meccset, nem tudom reálisan megítélni a játékvezető ténykedését. Azt viszont még az elején láttam, hogy ugyanolyan szabálytalanságért csak a Fradi játékos kapott sárga lapot. Besic második sárgája jogos volt, vagy va Honvédnak akart a spori kedvezni? Elnézést, de én is egy kicsit indulatosabb vagyok az elmúlt hét történéseinek hatására.