Fradi foci fecnik…


+ Az 1937-es Ferencváros-Újpest rangadón Toldi látványos gólt szerzett. Egy virágos kedvű szurkoló a ferencvárosi gól után berohant a pályára és meg akarta csókolni Toldit. Nem jutott azonban odáig, azonnal kifelé tuszkolták. Egy pillanatra kiszakí­totta magát kí­sérői karjai közül és megcsókolta – Keményt.

– Mit akart Keménytől? – kérdezték tőle. – Hiszen nem ő lőtte a gólt? A szurkoló legyintett: – De közelebb volt hozzám!

*

+ Az egyik Ferencváros-Újpest mérkőzés előtt megkérdezték Zsengellér Gyulát, hogy nagy hátrányt jelent-e a lila-fehéreknek az Üllői úti pálya?

– Maga a pálya nem jelent hátrányt, hiszen nem egyszer játszottunk már rajta. Csak az a fránya B-közép jelent hátrányt. Az Üllői úton mindig több Fradi szurkoló van, mintha Újpesten volna a meccs. Bizony a B-középpel sokszor nehezebb volt megbirkóznunk, mint magával a Ferencvárossal. Sokszor nem a Fradi verte meg az Újpestet – hanem a B-közép! Bárcsak nekünk volna ilyen nagyszámú és ilyen fanatikus szurkológárdánk…

*

+ Az 1937-es örökrangadón Kemény Tibor egyik lövése a kapufa melletti hálórésen keresztül jutott a kapuba.  A fradisták örültek a „gólnak”, de amikor a bí­ró természetesen nem adta meg, akkor sem estek kétségbe.

– Még a mellélövéseink is a hálóba mennek! – hangzott az egyik Fradista büszke megállapí­tása.

*

+ 1933 novemberében történt. Salamon Béla, a kék-fehérek bő humorú vezérszurkolója a Fradi felett aratott 1-0-ás kék-fehér siker után este a szí­npadon is „áradozott”…

Cseng a telefon a szí­npadon. Salamon Béla felveszi, hallgat egy kicsit a kagylóba, aztán ezt mondja:

– Igen, egy-null a Hungária javára.
– Igen, a Titkos… -Nehezen…
– Nem érek rá! A többit olvassa el holnap a Nemzeti Sportban! Óriási sikere volt a rögtönzésnek. Még a fradisták is tapsoltak…

*

+ Az 1934-es Ferencváros-Újpest rangadó előtt az újpestiek abban a józsefvárosi kiskocsmában rendeltek a mérkőzés utánra 60 terí­tékes vacsorát, ahová a Fradi járt rendszeresen. Erre mondták a Fradiban:

– Csak hadd rendeljék meg ők, megenni majd mi esszük meg azt a győzelmi vacsorát. Aztán ők kifizethetik…

A találkozót Újpesten játszották és 1-1 -es döntetlennel zárult. Jó hangulatban töltötték el a két csapat játékosai az estét – de arról nem szól a hí­radás, hogy a számlát ki fizette?…

*

+ Egy hirdetés 1927. szeptemberéből:

Figyelem! Figyelem! A Ferencváros új dresszét Tóth Potya István edző tervei szerint Kertész II cég szállí­totta! VI. Andrássy út 36. Az ország legnagyobb futballszaküzlete.

A Ferenváros keresztcsí­kos mezét, tehát az edző „tervezte”, az MTK-ás Kertész II csinálta – és a kispestiek ellen avatták. Az új mez premierje jól sikerült: Ferencváros-Kispest 4-2

*

+ Az MTK 40 éves jubileumára rendezett dí­szvacsorára Salamon Béla a következő szövegű dí­sztáviratot küldte: Brüll elnök úrnak stop csapat fiatal stop kí­vánom elnök úrnak, nekem és az összes drukkernek jó idegeket a következő negyven évre stop Salamon
A Ferencváros egyébként hí­mzett klubzászlóját küldte az örök riválisnak a jubileum alkalmából.

*

+ 1929 novemberében ferencvárosiak az őszi idény nagy rangadójára készültek. Nem csak a pályán.

„A tréning után a játékosok a klubházban gyülekeztek. Minden szerde este együtt vacsorázik a zöld- fehér társaság. Bécsi zene szórakoztatja őket. Nyolclámpás rádió hozza a bécsi melódiát, hangszóró erősí­ti. A rádiót az egyik lelkes ferencvárosi hí­vő szállí­tja ide a lakásáról minden szerdán. Mert itt aztán van lelkesedés minden vonalon. Vasárnap sem lesz benne hiány.”

Így is történt: a Fradisták vert helyzetből 2-1 -re legyőzték a lila-fehéreket – Újpesten!

*

+ A profizmus bevezetése idején elhatározták, hogy nagyon leszűkí­tik a tiszteletjegyek kiadását, „száműzik a potyajegyeseket”.

Eldöntötték, hogy három nagy pályán – az Üllői úton, a Hungária körúton és a Megyeri úton – a bejáratoknál számológépeket helyeznek el, amelyeket Bécsből hozatnak.

Ami a tiszteletjegyek számát illeti bizonyára csökkentették, de a bejáratoknál a forgóajtós számológépeket csak a Hungária tudta ekkor megvásárolni. Aztán a harmincas években a Fradi is…

*

+ „Már napok óta suttognak valami szenzációról, amely a Ferencváros berkeiben történik, és amit hét lakat alatt őriz a Ferencváros vezetősége. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a Ferencváros vezetősége az egyik II. osztályú amatőr csapatban fölfedezett valami csatárjátékost, aki állí­tólag nagyobb képességekkel rendelkezik, mint Orth, s akiből feltétlen egészen rövid idő alatt Potya mester a magyar játékosok büszkeségét fogja nevelni.”

Ezúttal az újságok nem túloztak, Turay József évekig a magyar labdarúgás nagy értékei közé tartozott.

*

+ Ritka kuriózum: a két örök rivális futballcsapat (Ferencváros, Hungária) együtt nyaralt 1928. júliusában. Mindez Vaskutacskán történt, ahol ideális környezetben pihentek és készültek a KK következő küzdelmeire. Időnként egy-egy meccset lejátszottak Pozsonyban, Zsolnán, Kassán, hogy a költségek megtérüljenek…

*

+ „FTC-MTK ez a neve annak az ügyes gyermekjátéknak, amely piacra került. A régi lóversenyjátékhoz hasonló, eredeti magyar játék. A Nemzeti Sport kiadóhivatalában megtekinthető és megvásárolható. Ára: 140 korona.” A Nemzeti Sport akkori –1921-es – számai 5 koronába kerültek, í­gy ez a játék nem tűnt ki olcsóságával…

*

+ Az 1925-ös FTC-UTE rangadón tizenegyeshez jutottak az újpestiek. Amikor Priboj készülődött a 11-est rúgni Tóth Potya odaszólt Foglnak:

– Karcsi, fogadjunk, hogy nem lövi be.
– Fogadjunk.

A kézfogást Potya szí­vesen mellőzte volna (Foglnak vasmarka volt…. A szerk.) de a fogadást megkötötték. Fogl vesztett.

Szerencséd van – szólt Potyának.
– Neked is, hogy csak ilyen kevésbe fogadtam veled…

*

+ Az UTE-TTC amatőr mérkőzésnek a TTC lett volna a pályaválasztója. Az UTE vezetősége azonban azt akarta, hogy a játékosok megnézhessék a Ferencváros-Újpest rangadót, éppen ezért 120 pengőért megvették az amatőr meccs pályaválasztói jogát!

Nagy bosszúságukra a TTC nemcsak a 120 pengőt, hanem a 2 pontot is elvitte Újpestről. Ami pedig a profik találkozóját illeti: Újpest-Ferencváros 1 -1, azaz a Megyeri útról a ferencvárosiak is ponttal távoztak. 0-1 után jött az egyenlí­tés: Kohut fejéről hálóba került a labda. Kohutot nem csak a játékostársai csókolták, ölelték, de néhány néző is beszaladt a pályára és majd szétszedték a népszerű Vilit. Az újpesti szurkolók bosszúsan mormolták?

– Milyen fegyelmezetlen drukkerek, berohannak a pályára!
– Óvják meg a meccset – szólt egy ferencvárosi szurkoló – és játszuk újra – az Üllői úton… (1928)

Összeállí­totta: Nagy Béla 1992

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories