Fradista anekdoták: Szusza Ferenc és a Fradisták

Szusza Ferenc, az Újpestiek legendás csatára ajándékozott meg bennünket a következő kis történettel:

Egy levonulás története

Engem pályafutásom során soha nem állí­tottak ki, igaz, egyszer le akartak küldeni a pályáról.

A Népstadionban mérkőztünk a Ferencváros ellen. Sérült volt a jobb térdem és térdgumival játszottam. Jött egy labda a partvonal mellett, balra dőltem, majd jobbra kifordulva el akartam vinni Szabó II mellett, mire ő hátulról elkaszált, de úgy, hogy teljesen kikészültem.

A félidőben az öltözőben jött Bukovi, a tréner:

— Ferikém, le kell cserélni téged…

— De Marci bátyám, nekem vissza kell adnom a kölcsönt. Addig nem nyugszom, amí­g nem tudok törleszteni…

í­gy aztán maradtam a csapatban.

Mentünk ki a második félidőre, ott jött mellettem Szabó II.

— Ide figyelj — mondtam neki —, minél messzebb menj el tőlem, mert a fejedet is le fogom csavarni…

Tí­z percig szaladgáltam utána, de sehogy sem sikerült utolérnem, mert neki jobbak voltak a lábai, mint az enyéim.

Egyszer azonban elfeledkezett rólam, le akarta kezelni a labdát, s én nyolctí­z méterről, úgy istenigazából belészálltam…

Szaladt hozzám a bí­ró:

— Feri, mit csináltál? — kérdezte. — Állí­tsalak ki?

— Nem kell engem kiállí­tani — válaszoltam —, lemegyek én magam is. És levonultam a pályáról.

A mór megtette a kötelességét, a mór maga döntött úgy, hogy mehet. Az eredmény már mellékes volt.

-Részlet: Kő András -Török Péter A magyar futball anekdotakincse-