Fradista anekdoták: Takács II. József

Takács II. József

A legszebb

(A régmúlt)


Amit a „kis Takács” ról tudni kell: „Egy-egy jó eredmény rendszerint új elméleteket szül — í­rja a Nemzeti Sport. — Most éppen a tankkorszakban vagyunk. A »kis Taki«-ra nem lehet ráfogni a tankság vádját. Álljon elő az, akit a »kis Taki« legázolt, szétspriccelt az utolsó tí­z évben.

A »kis Taki« sose mondta azt az ellenfél bekkjének, hogy »búúúú«, aztán bele, nekifeszí­teni a mellét, ki a legény a gáton. A »kis Taki« legfeljebb kí­gyózott egyet, fordult egyet, s a nagy melák bekk már mögötte volt.

Miért is nevezik »kis Taki«-nak? Ez a becenév nemcsak azt jelenti, hogy van egy nagy Takács is, a »Mari néni« (a bátyja), hanem ebben a becézésben még külön gyengédség is van.

Mára beállí­tották abba a belső trióba, amelyben két tank játszik. A »kis Taki«-tól most sokan azt várják, hogy ő lesz a harmadik tank. Pláne, hogy a szövetségi kapitány holmi oroszlánt akar faragni belőle (hová jutott szegény »kis Taki«…)

Mi meg leszünk elégedve akkor is, ha a »kis Taki« a maga gyáva, nyúlszí­vű módján belövi azt a négy-öt gólt a robusztus tankok gigászi árnyékában.

Azt olvashatjuk még róla, hogy fordulásból nagyon kevés csatár tudott úgy lőni, mint a »kis Taki«. Góljainak jó részét közelről szerezte, de távoli lövései is veszélyt jelentettek az ellenfél kapujára. Ő volt a kapu előtt a végzet! Szemfüles játékának sok gól lett az eredménye.

(A múlt)

Tizenegy gólt lőtt a Fradi a kispesti tizenegynek (1941. augusztus 24., Üllői út), de a közönség í­gy is csalódással vette tudomásul, hogy mindkét csapatból hiányzott a küzdőszellem. A Kispest — különösen az első félidőben — majdnem hagyta magát „letaglózni”. A Ferencváros pedig tulajdonképpen kényekedve szerint futballozott, s akkor ért el gólt, amikor akart.

Ha nagyon rákapcsol, tovább növelhette volna még a számszerű eredményt. A Kispest csak a második félidőben kezdett el játszani, s a ferencvárosi védelem könnyelműsködéseit kihasználva, ebben az időszakban újabb gólokkal javí­thatott volna a mérlegén.

A legendás hí­rű Rumbold Gyula, a tí­zes évek hí­res FTC-hátvédje, minden idők legjelesebb magyar védőjátékosainak egyike, értetlenül kérdezte a mérkőzés végén:

– Miért nem lőtt a Fradi még tizet? Miért kí­méli az ilyen ellenfelet?

Hazafelé — ahogy lenni szokott — a ferencvárosi szurkolók azon vitatkoztak, hogy melyik gól tetszett a legjobban. Volt, akinek Gyetvai gólja, a kilencedik, volt, aki Sárosi Béla bombájára szavazott, ismét másik a hetediket, Finta remek akciójából született gólját magasztalta.

Egy idősebb, mérges szurkoló odaszólt a vitatkozóknak:

— Tudjátok, melyik volt a legszebb? Amelyiket a »kis Taki« lőtt ezen a pályán 1929 őszén az újpestieknek…

Az eset

A derbi folyamán Takács megrúgja Titkost. Titkos csodálkozva szól oda Takácsnak:

— Mit csinálsz, Jóska?

Takács a fejéhez kap:

— Te vagy az? Azt hittem, a Szaniszló!

Sógorok vendégségben

A „kis Taki” nagy mérkőzése volt az 1928 októberi Ferencváros—Rapid KK-döntő. Takács II József feltartóztathatatlanul száguldozott, hintette a gólokat, a végén a bécsiek alig győzték összeszámolni a „bevételt”: 7:1-re kikaptak.

A szenzációs derbi után a bécsi kedélyesség inkább a franzstadtiakat jellemezte.

— Mit szól, hogy megkedvelték a Rapid játékosok Budapestet?
— Hogyhogy?
— 1:7-ig maradtak…

-Részlet: Kő András -Török Péter A magyar futball anekdotakincse-

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories