Nemes (Neufeld) Sándor

Nemes Sándor

A nagykereskedő családból származó Nemes (eredetileg és később: Neufeld) Sándor a magyar futball nagy világvándorainak egyike.

1916 júniusában egy ificsapattól, az ILK-ból érkezett az FTC-hez. Alig több mint 17 esztendősen mutatkozott be az első csapatban. A rendkí­vül gyors, gólerős csatár rövid ideig szerepelt zöld-fehérben. Többnyire jobbszélső volt, de a Fradiban több poszton is szerepelt. Az 1916/17 évi hadibajnokságban az FTC legeredményesebb góllövője 8 góljával. 1918 májusában Svájc, 1919 júniusában és 1919 októberében Ausztria ellen a magyar válogatottban is szóhoz jutott.

Ez utóbbi találkozó után egy hónappal már Bécsben rúgta a labdát, a Hakoah szí­neiben. Onnan Bázelbe került, ahol játszott Schaffer oldalán, majd visszament Bécsbe, a Rapidba, amellyel 1920 tavaszán bajnoki cí­met is szerzett.

1920 nyarán újra beállt a régi társak közé Lipcsében, az FTC németországi túrameccsén, majd tagja volt kérész életű első magyar profi csapatnak.

A nyáron ismét a Hakoah-ba szerződött, ezúttal azonban jóval tovább, csaknem öt esztendeig maradt a klubnál.

A csúcspontot kétségtelenül az 1924/25. évi bajnoki győzelem jelentette, amelyet Fábián, Guttmann, Eisenhoffer és Schwarz társaságában szerzett meg – már osztrákként. 1923-ban ugyanis kérvényezte és megkapta az osztrák állampolgárságot, í­gy aztán bekerült azon egykori magyar válogatottak sorába, akik egy másik ország szí­neiben is pályára léptek. 1925 júliusában ugyanis a svédek, novemberben pedig a svájciak ellen az osztrák nemzeti együttesbe is beválogatták, természetesen abban már Alexander Neufeldként szerepelt.

A következő esztendőben a régi cimborák – Fábián, Guttmann, Schwarz -társaságában áthajózott az óceánon és a túramérkőzések lejátszása után ő is leszerződött a Brooklyn Wanderers együtteséhez.

Csakhogy mí­g a többiek zömmel a tengerentúlon maradtak, ő az idény elteltével visszatért Európába. 1928-ban Csehszlovákiában tűnt fel: játszott a brünni Makkabiban és egyes források szerint a TS Trencinben is, edzősködött a Bata Zlinben. A nagyobb sikerek azonban elkerülték, í­gy a régi játékostársak hí­vására ismét az Újvilágba hajózott: az 1929/30-as idényben a Brooklyn Hakoah, 1930-ban a rövid ideig New York Giants mezét viselte.

Másodszor is elege lett azonban Amerikából: 1932-ben már Belgrádban tevékenykedett, a Beogradski SK játékos-edzőjeként. Az első esztendőben már bajnoki cí­met nyert csapatával, 3 pont előnnyel, s ezt – egy év kihagyás után, melyben a bajnokságot nem rendeztek meg – két í­zben megismételte. Közben szakértelmére a jugoszláv válogatottnál is igényt tartottak: pályaedzőként dolgozott a csapattal. Az 1938/39-es idényben a horvátországi Bata Borovo együttesét edzette, majd a háború után ennek jogutódját, az NK Borovót. Közben rövid ideig Törökországban is feltűnt, a Galatasaraynál, 1948-ban pedig az Izraeli Olimpiai Bizottság elnökeként tárgyalt Párizsban a londoni olimpián való indulásról …

(Dénes Tamás, Peterdi Pál, Rochy Zoltán, Selmeci József: Kalandozó magyar labdarúgók c. könyvének í­rását egészí­tettük ki)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories