Pályaavató az Üllői úton

Nyitókérdés: Hogyan lehetséges, hogy az ősfradista Novák Dezső rúgta az első gólt a Ferencvárosi Torna Club új stadionjában, pedig az 1974. május 19-i avatónapon a Vasas 1–0-ra győzött, és az angyalföldi csapat győztes gólját a második félidőben Müller Sándor szerezte?

Az FTC első pályáját az Üllői úton 1911-ben avatták föl, és 1963-ban játszották benne az utolsó mérkőzést (FTC-Diósgyőr 3-0). 1968-ban lebontották, és 1971-ben kezdték épí­teni helyére az új stadiont. Ezt avatták föl 1974. május 19-én a Vasas elleni meccsel. De az NBI-es bajnoki előtt volt egy Fradi-Vasas öregfiúk találkozó is, amelyen Novák lőtte az első gólt, majd 4-4 lett a végeredmény. A „Fradi-történészek” ezt tartják a nyitómeccsnek, nem az ezt követő rangadót, amelyen Bánhalmi János felvétele készült.

Néhány hete a jegypénztár előtti sort bemutató Képmentőt nézve-olvasva, már felidézhették olvasóink, mekkora érdeklődés övezte a hetvenes évek közepén a magyar futballt. Azért ezen a fotón is rácsodálkozhatunk arra, milyen lehetett hétről hétre telt ház előtt játszani a Nemzeti Bajnokság meccseit.

A pályára annak idején harmincezren fértek be: egy-egy nézőnek kevesebb hely kellett, és volt állórész is. 1981-ben a Honvéd ellen 4-2-re elvesztett meccsen 32 ezren zsúfolódtak be bosszankodni, ekkor volt a legtöbb néző itt. Ma már csak ülni lehet, és a telt házat 18 100 néző jelentené. Az Üllői úti létesí­tmény 2007. december 21-én pontban délben felvette a Fradi 1967-ben aranylabdát nyert futballistájának, Albert Flóriánnak a nevét.

És most még egy pillantás a képre: a háttérben látszik a daru, amely egy épí­tkezés fölé nyúlik. Ekkoriban már befejezés előtt állt a Gerlóczy Gedeon, Südi Ernő és Wagner László által tervezett 23 emeletes torony, amely 88 méter magasságával Magyarország negyedik legmagasabb épülete. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának ad helyet, a hallgatók Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET) néven ismerik. 1976-ban adták át.

Mindjárt ideí­rom, de érdemes előbb megpróbálni kitalálni, melyik három épület magasabb nála az országban.

Tehát?

A legmagasabb hazai épület az esztergomi Szent Adalbert-főszékesegyház. A kripta aljától a kereszt csúcsáig számí­tva éppen 100 méter.

A budapesti Országház kupolájának csúcsa 96 méterre nyúlik, éppen olyan magas, mint a Szent István-bazilika.

(Kelen Károly, Népszabadság)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories