Siflis Géza
A kapus rövid ideig volt az Üllői úton, pedig jugoszláv válogatottként, nagy reményekkel érkezett a Fradihoz Szabadkáról.
Védőinek számtalanszor mondta, hogy „Apus”, így ez lett az egyik beceneve. A másik óriási termete miatt Gulliver volt. A Fradiból az Újpestbe lépett át.
Hungler II., Siflis, Furmann és Kohut valahol Dél-Amerikában.
(Nagy Béla írásainak felhasználásával)
Siflis Géza Szabadkán kezdte el bontogatni szárnyait. Azt mesélték róla a labdarúgás rajongói, hogy testével tulajdonképpen a kapu fél területét fedte. Igazi Herkules volt a kapufák között. Az ókori diszkoszvetőkre, nem pedig labdarúgókra hasonlított, és mégis fantasztikusan rugalmas, gyors és biztos kezű kapus volt. Érthető, hogy magasságával elriasztotta az ellenfél csatárait, különösen, ha elkiáltotta magát: A labda az enyém, apuskám! Nem is merték megközelíteni a csatárok. Siflis Géza és Miloš Belezlin érdeme, hogy Szabadka válogatottja 1927-ben bekerült a városi válogatottak döntőjébe a Jugoszláv Labdarúgó-szövetség serlegéért. Szabadka 3:0 arányban legyőzte Splitet, majd 5:4-re Zágrábot, a döntő mérkőzésen pedig Belgrád válogatottjától 3:0 arányú vereséget szenvedett, de a három kapott gól ellenére Siflis volt a mezőny legjobbja. Nem is csoda, hogy ilyen képességű labdarúgó végül a válogatott címeres mezét is 12 alkalommal magára ölthette (1927–28). Siflis Géza 1948. október 27-én halt meg Kelebián és nem Baján. Október 29-én volt temetése a kelebiai sírkertben.
Siflis Géza akkor, ha nem Amsel védi a Fradi kapuját, többször kapott volna szerepet. Amsel mai fogalmaink szerint világklasszis kapusa volt a Ferencvárosnak. Siflis Géza a Szegedi Bástya és a Fradi után igazolt az Újpest csapatába 1930-ban. Későbbi felesége Szász Magda mellúszónő iránti érzelmei okán. 1936-ban el is vette feleségül.
Szabadkaiak vagyunk. Siflis Géza unokahúga, dr. Siflis Jelisaveta gyakran büszkélkedik „hatalmas” bunyevác ősével. Méltán.
Életéről dokumentum film készül. A forgatás napjainkban zajlik.