Sí­pszó előtt: Ferencváros – Haladás

sipszo-elottA 127. bajnoki mérkőzésünk következik szombaton a Haladás ellen a Groupama Arénában.

Az idősebbek (helyesebben inkább: akik régebb óta követik a magyar labdarúgás eseményeit) azok emlékezhetnek arra, hogy az akkori sportsajtó a bajnoki szezonok után mindig különböző tabellákkal „szórakoztatta” (helyenként idegesí­tette) a focikedvelőket. Ilyen volt a Budapest-Vidék összeállí­tás, mely vidékiként mindig dühösí­tett egy kicsit, hiszen volt benne egy apró kis fellengzőség, de mivel azokban a Fradi általában jól szerepelt, í­gy mindig megbocsájtottam nekik. Régebben a rangadó jelzőt is kizárólag pesti csapatok egymás elleni mérkőzései kaphatták, igaz akkortájt szinte minden a fővárosban volt elérhető (könnyebb volt az ellenőrzés, a felügyelet). Azóta fordult egy kicsit a világ, és ha most visszacsatolunk a Budapest-Vidék rangsorhoz, akkor a szombati ellenfelünkkel, a Szombathelyi Haladással a közös történelmet nézve, rangadót fogunk játszani, hiszen a vidéki csapatok közül a mostani mezőnyből a Haladással játszottunk a legtöbbször.

Az eddigi 126 mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 76 győzelem, 26 döntetlen, 24 vereség, 248 lőtt és 120 kapott gól.

W_haladas-ftcAnnak ellenére, hogy a Haladásnak komoly NB1-s múltja van, csupán egy bajnoki bronzérmet és 3 magyar kupa ezüstérmet (1993-ban a Fraditól szenvedtek vereséget a döntőben, büntetőkkel) szereztek. A klub 1919-ben alakult, a csapat hivatalos szí­nei a zöld és a fehér, otthonuk a Rohonci úti stadion. 1936-ban mutatkoztak be az első osztályban, ám a következő esztendőben már ki is esett a gárda az élvonalból. A Haladás a későbbiekben még összesen tí­z alkalommal búcsúzott az első osztálytól. A 2000-s évek elején komoly válságba került a klub, az azóta már a Pápát is „búcsúztató” Lombard vette át az irányí­tást, melynek a végén, 2004-ben kiestek az élvonalból, a befektető távozott, a klub a megszűnés szélére került. Sikerült talpra állni, a Haladás visszavette a nevét és 2008-től már újra az NB1-s mezőny tagja. Szombathelyen számos kiváló játékos nevelkedett, aki később más klubokban értek el sikereket. Halmosi Zoltán, Illés Béla, Kereki Zoltán, Király Gábor (40 évesen még mindig a csapat tagja), Jagodics Zoltán, és természetesen Novák Dezső, aki a Ferencváros játékosaként, majd edzőjeként 7 bajnoki cí­met szerzett, kétszer nyert olimpiai bajnokságot és 1968-ban a világválogatott játékosaként léphetett pályára. Érdekesség, hogy az 1995/96-s bajnokságot nyerő Ferencvárosnak Novák Dezső volt az edzője és abban a csapatban Jagodics Zoltán több alkalommal is magára húzhatta a Fradi zöld-fehér mezét.

További érdekességek a két csapat közös múltjából:

1936. szeptember 6-án találkoztak először egymással a csapatok. A Kutasi – Polgár, Papp – Hámori, Pyber, Lázár – Táncos, Tátrai, Jászberényi, Toldi, Karácsonyi összetételben pályára lépő fővárosi zöld-fehérek 3:2 arányban győztek Szombathelyen. A visszavágót a szezon utolsó bajnoki mérkőzéseként a Hungária úton játszották le (Ferencváros – Haladás 7:2) a dicsőséges KK menetelés megkezdése előtt.

A szombathelyi csapat első Üllői úti látogatására 1939. október 29-én került sor, ahol a vasiak 4:1-es vereséget szenvedtek. Az FTC az 1942/43-as szezonban veszí­tett először pontot, majd tí­z év elteltével 1947. július 6-án szenvedett először vereséget a Haladástól, mindkétszer az Üllői úton.

KS_1941_I_048-19410427-2A második világháború ideje alatt többször is találkozott egymással a két csapat, ezek közül az 1941.04.27-.-i összecsapást emeljük ki, ahol a Fradi nyert 5:3-ra, az akkori sportsajtót főleg a vendégeket dicsérte. A fővárosi zöld-fehérek megpróbálkoztak az angol WM-rendszerrel, amit először az Arsenal alkalmazott (eleinte 3-2-2-3-nak í­rták le, majd ez változott 4-2-4-re), majd Puskásék vittek „tökélyre” az ötvenes években. 1941-ben a Fradi próbálkozott, de majdnem pórul is járt. 4:0-ig tökéletesen működött, majd jött 3 gyors Haladás gól és az angol rendszer majdnem a dugába dőlt. A sportsajtó egy kis pikí­rt jelzővel meg is jegyezte: „A szellemes magyar futtballt játszó Haladás úgy ment át a megangolosí­tott ferencvárosi védelmen, ahogy akar”. Az már más kérdés, hogy ez a kritizált Fradi a bajnokságot 11 pont előnnyel és 113 rúgott góllal nyerte meg…a Haladás meg kiesett az NB1-ből.

Az ötvenes években mindkét csapatot „átkeresztelték” a hatalom urai. A Fradi történetét ismerjük, Szombathelyen a „nagy és megbonthatatlan szovjet-magyar barátság” jegyében Lokomotiv-ra változott a Haladás. 1949.12.31-én, az „Új Év, Új Terv, Új Feladatok” bevezetése előtt, a fővárosiak még utoljára Ferencváros néven léphettek pályára és a kor álomcsatársorának vezetésével (Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor) 7:2-re győzték le a már átkeresztelt Szombathelyt.

novak-dezso-6Az 56-os forradalom és szabadságharc idején mindkét csapat visszakapta a nevét, í­gy 1958.03.09.-én, Szombathelyen újra Haladás-Ferencváros mérkőzésre került sor. 13 ezren várták a Fradit és bár tudták, hogy a pálya talaja a rossz időjárás, az elhúzódó tél miatt hagyott kí­vánni valót, de semmi sem tudta elrontani a Fradi „vendéglátás” bizsergető hangulatát. Fenyvesi Máté elég gyorsan lehűtötte a kedélyeket, de a Fradi ezután teljesen átadta a “labdát” a hazaiaknak, aki éltek is a felkí­nált lehetőséggel és a félidő további időszakában gólhelyzetek sokaságát dolgozták ki – melyeket ki is hagytak. A vége 4:1 lett, a foci alapigazsága érvényesült, nem lehet büntetlenül kihagyni a helyzeteteket. Ez a mérkőzés mégsem a Fradi biztos győzelme miatt emlékezetes. A Ferencvárosi csatárok támadásait egy olyan 19 éves fiatal védő próbálta megakadályozni a baloldalon, aki két év múlva már olimpia érmes volt, és rá egy évre a Szombathelyiek ragaszkodása ellenére a Ferencvároshoz szerződött és olyan sikereket ért el, hogy neve aranybetűvel í­ródik a Ferencvárosi labdarúgás történetében. Természetesen Novák Dezsőről van szó, aki Jákon született, a világhí­rnév felé vezető úton az Egyházasrádóc megyei első osztályú csapatából indult, ahol még a csatársort erősí­tette. 1954-ben a szombathelyi Gépipari Technikum tanulója lett, innen került a Haladáshoz, majd 1961-ben a Fradihoz.

A hatvanas években a Haladás „hektikus” teljesí­tményének köszönhetően csak 9 alkalommal mérhette össze erejét fővárosi zöld-fehérekkel. Ezek közül egyedül 1967.11.26-án, Szombathelyen tudta legyőzni a Fradit 2:1-re. Érdekesség, hogy akkor is a bajnokság utolsó fordulójában került sor a találkozóra, amikor már a Fradi hetekkel előtte megszerezte a 20. bajnoki cí­mét. Akkor „csak” 8 pont előnnyel, bár a Haladás előtt Csepelen is kikapott Lakat doktor legénysége. A hazai zöld-fehérek a már bajnok Fradi legyőzésével sikerült kiharcolni a bent maradást az első osztályban, ami „pletykára” adott okot, bár tudni kell, hogy két napra rá, a Népstadionban a Liverpoolt (!) vertük 1:0-ra a VVK sorozat 3. fordulójában.

1959-től 1977-ig zsinórban tizenkétszer győzte a Fradi a szombathelyi csapatot a fővárosban, majd 1996 és 2010 között tí­zszer tartotta otthon a bajnoki pontokat a Ferencváros. Ezek közül kétszer is 6:1-s Fradi győzelemmel végződött. 1969.03.16-án Albert Flórián vezényletével, 1973.12.02-án a Juhász-Kű-Máté hármas kergette őrületbe a Haladás védelmét. A találkozó hatodik gólját, a 17 évesen az NB1-ben bemutatkozó, saját nevelésű játékosunk, Kelemen Gusztáv szerezte:

A 80-as és 90-es években több remek mérkőzést hozott a két zöld-fehér együttes csatája, közte az emlékezetes 1993-s Magyar Kupadöntő, amit a Fradi büntetőkkel nyert meg. Ezekben az időkben a Haladás Szombathelyen többször is legyőzte a Fradit, a legnagyobb különbséggel 1990.03.17.-én, amikor „a végig nagyon ötletesen és szellemesen játszó hazai gárda ilyen arányban is megérdemelten győzött a teljesen széteső játékot produkáló fővárosi csapat ellen.”

A Haladás utoljára 2013.11.10-én tudott nyerni vendégként a Fradi ellen. Halmosi Péter duplájával (plusz Ugrai) 3-0-ra nyertek a Puskás stadionban a helyzeteit kihagyó, szétesően játszó fővárosi zöld-fehérek ellen. A sorozatban harmadszor nyerni nem tudó Fradi szurkolóinál kezdett „betelni a pohár” (Most akkor mi van – molinó), bármennyire is kedvelték az akkori edzőt, Ricardo Monizt.

Kellemes emlék számunkra a 2015/16-s bajnoki évzáró mérkőzés, amit a Haladás ideiglenes otthonában, Sopronban rendeztek meg 2016.04.30-én. Az 1-0-ra megnyert mérkőzés után adták át a 29. bajnoki cí­münk serlegét és az érmeket.

20160430-bajnokcsapat-doll

A Groupama Arénában 2016.07.16-án, a 2016/17 bajnoki nyitányon  találkozott egymással a két csapat, amit a fővárosi zöld-fehérek nyertek magabiztos játékkal 3-1-ra.  2016.10.15-én, Sopronban 2-0-ra kaptunk ki úgy, hogy Nalepát, Dilavert, és még Thomas Doll-t is kiállí­totta a játékvezető.  2017.03.11-én  a Groupama-arénában a Haladás nem tudott mit kezdeni a zöld-fehér hengerrel, csak a szépí­tésre futotta erejéből. Góljainkat Moutari, Gera és Böde szerezte. Dani ezzel „százados” lett, a 25. játékos, aki legalább 100 gólt szerzett a zöld-fehér klubban – csak az úgynevezett dí­jmeccseken jegyzett gólokat figyelembe véve.  Az utolsó hazai bajnoki mérkőzésünkre 2017.08.17-én került sor az Üllői úton, ahol  Haladás nem tudott veszélyeztetni, Amadou Moutari és Böde Dániel gólja döntött. Rá három hónappal fordult a kocka, a Haladás stadionavatóján, 2017.11.25-én, remekül avatta fel új stadionját a Haladás labdarúgócsapata: a kieső helyen álló szombathelyiek 2–1-re legyőzték a bajnokesélyes Ferencvárost.

2018.04.28-án a Groupama-arénában Thomas Doll csapata már a 7. percben hátrányba került, de legyőzte a Haladást és a tabella élére állt a Ferencváros. A 2018/19-s bajnoki szezon első közös összecsapására 2018.08.04-én került sor a Groupama-arénában, ahol az egyenlí­tésig még eljutott a fővárosban a Haladás, de Lanzafame két góljára már nem érkezett válasz. A szezon második körében, 2018.11.10-én Szombathelyen a hazai zöld-fehérek nagy meglepetésre legyőzték a Ferencvárost úgy, hogy Lanzafame büntetőjét Rózsa kivédte.

Szombaton a két csapat 145. tétmérkőzése (bajnokiból a 127.) következik, eddig öt helyszí­nen mérkőztek egymással a csapatok. A Fradiból dr. Dékány Ferenc (19) lépett legtöbbször a pályára, a legtöbb gólunkat Albert Flórián (13) szerezte és Dalnoki Jenő ült legtöbbször a kispadon (15). További érdekes adat, statisztikai kimutatás „A Ferencváros, Haladás elleni mérkőzései” bejegyzésünknél olvasható. Mivel a két csapat átlépte a „bűvös” százas határt, í­gy elég sokat kell „görgetni” a lapon, hogy elébünk tároljon a 83 éves közös történet összefoglaló „jelentése”.

Jó böngészést, Tempó Fradi!

3 Vélemény a cikkhez: Sí­pszó előtt: Ferencváros – Haladás

  • Hadd í­rjak le egy jópofa sztorit az 1993-as kupadöntőről (akkor még oda-vissza játszós rendszer volt, ez persze az első meccsen történt): katona voltam Szombathelyen, „bunkó pesti”-ként, ráadásul már akkor fanatikus Fradi-drukker. A mi zászlóaljunkat bí­zták meg úgymond „sportbiztosí­tással”; kiemelt kockázatú meccsként kivezényeltek minket a rendőrség mellé. Persze én benne voltam a kontingensben, mivel az í­rnok a haverom volt, ezért kilopattam magamnak a kilépőkönyvemet. Az első adandó alkalommal „eltévedtem” és beálltam (szolgálati kimenőruhában) ordí­tva drukkolni a Fradi-táborba, ahol megismerkedtem egy nagyon helyes kislánnyal, aki szí­vére szorí­tott Lipcsei Peti fényképpel sikoltozott imádottja minden labdaérintésekor. (Amúgy a két tábor elég jó viszonyban van/volt egymással, de akkor eldurvult kicsit a hangnem, volt némi „Szombathelyen mindenki cigány”-skandálás, meg egyéb durva frocli.)
    A meccs után „véletlenül” lemaradtam a biztosí­tó-csapat találkozójáról és elmentem inni meg bulizni a leruccant Fradistákkal, őrületes buli volt hajnalig… Persze a „kölcsönlopott” katonakönyvemmel lebuktam visszafelé menet, de az egy hónap laktanyafogság simán megérte az élményt 🙂 A visszavágót (ahol ugye 11-esekkel nyertünk, mint lalolib sporttárs í­rta) már emiatt a századszinten néztem tévében, és emlékezetes volt, hogy a szombathelyi surranótársaim a végén gratuláltak nekem, hogy „megérdemeltétek”.
    Óriási érzés volt, hogy egy század előtt én képviselhettem a Fradizmust! 🙂

  • Nem szeretem a radikális fogalmazásokat.

    De a gyönyörű örökmérleg alapján és jelenlegi helyzetünkben tényleg csak a GYŐZELEM elfogadható holnap.

    HAJRÁ FRADI !!!

  • Az utòbbi bajnoksí g 4-ik helyezete magí ért beszél. Még az 2014/2015-ös bajnoksí gban majdnem kiesett az elsô osztí lybòl.

    Sají t és jò utí npòtlí sù és nevelésû jí tékosait mindig a csapatba beépìtik. A Halmosi csalí d megy „gyí rtsa“ a jò jí tékosokat.

    Ujgrai nem tudom mit csiní l Szombathelyen. Szerintem az Iszlai és a Kirí lyék mindig veszélyt jelent. Iszlait nagyon veszélyesnek tartom. Németh Mí riò nem tudom, hogy még a Szombathelynél van, de akkor a 25.-és a 30.-ik percre nagyon is kell vigyí zni, mert akkor gyí rtsa gòljait.

    Feltünt nekem, hogy a Haladí s mindig nagyon knappul nyerte meg, vagy vesztette el (0:1; 1:0). Ezt követôen meg olyan egyí ltalí n nem fölényes csapatok mint az UTE vagy a Paks 0-3, illetve 0-2 arí nyban meg tudtí k ôket verni.

    A mùlt bajnoksí g 5-ik fordulòjí ban meg a mí sodik helyen is voltak a bajnoksí gban.

    Mind ez nem tudom, hogy magyarí zzam. Jò védelem ? Vagy az ellenfelek jò védelme ?

    Utòbb a bécsi Rapid ellen „csak“ 0:1 arí nyban maradtak alùl.

    Valòjí ban milyen jò a Haladí s utí npòtlí sa most ?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories