A tegnapi napig úgy gondoltam, hogy Freddy Kruger már soha nem fog feltámadni és eltorzult arcával és vaskarmaival nem fogja az álmainkat rémképekké változtatni. A tegnapi napig úgy gondoltam, hogy még ötven évesen is hihetek az álmaimban, hiszen legyen bármilyen zaklatott a világ körülöttünk, kell lenni egy menedékháznak, ahol Freddy Kruger soha nem találhat meg. Megtalált, és nem csak álmaimba rondí­tott bele, hanem egy kellemesen simogató reménysugarait is kemény faggyá változtatott az arcomon.

Közel negyven éve tudom, hogy az előbb emlí­tett menedékház nem az Elm utcában van, hanem az Üllöi út 129 alatt. A zöld-fehér szí­vünk úgy zarándokol a Szentély felé mintha ott a teljes megtisztulás várna, mintha a körbe zárt katlan között megtalálnánk a lelki békénket és nyugalmunkat. Ezt a békét és nyugalmat már száz éve féltik és óvják a szurkolók és mindazok a játékosok, akik valaha is magukra húzták a Ferencváros cí­meres mezét. 2011. március 12-én ide rondí­tott bele Freddy Kruger és olyan mészárlást végzett, hogy sokan már a vége előtt kimenekültek a Való világba, ahol éppenséggel Béci verte Szandikát, vagy éppen fordí­tva. Tovább olvasom →