2014/15
2014.XI.1. Ferencváros – Paks: 0-0
A Paks leparkolta a buszt, és pontot lopott a ködben a Fraditól
A ferencvárosiaknak nem sikerült begyötörniük a hőn áhított gólt.
A labdarúgó NB I 13. fordulójának utolsó szombati találkozóján a Ferencváros hatalmas ködben 0–0-s döntetlent játszott az MVM-Pakssal.
2014.X.29. MK, Bp. Honvéd – Ferencváros: 0-0
120 perc szenvedés után a Fradi 11-esekkel verte meg a Honvédot
0–0-s rendes játékidő és hosszabbítás után szétlövés döntött, Dibusz két 11-est is hárított.
A labdarúgó Magyar Kupa nyolcaddöntőjében a Ferencváros 0–0-s rendes játékidő és hosszabbítás után tizenegyesekkel búcsúztatta el a Budapest Honvédot.
Átigazolások – 2014/15 (nyár)
A DVTK labdarúgócsapata hivatalos honlapján jelentette be, hogy a legutóbb a Ferencvárosban szereplő, azóta szabadon igazolható Julian Jennerrel sikerült megállapodnia, a holland szélső már alá is írta a szerződését. Tovább olvasom
Feljegyzések a fotelból – Igazságos „tiki-taki”
A tegnap esti El Clásico után megnézni egy mérkőzést nem a legkönnyebb feladat. Még akkor sem, ha az egyik csapat éppenséggel a szívünk egyik fele, mely nem csak azért dobban, hogy életet leheljen belénk, hanem azért is, hogy megőrizze és tovább vigye a örökké bennünk élő 3E üzenetét. Ráadásul péntek este belenéztem a lilák meccsébe is, a nézőtéren voltak vagy ötszázan, de a tegnapi 5 mérkőzésen sem voltak 7 ezren, miközben a Bernabéu Stadionban 81 ezren szurkolták végig a spanyol „örökrangadót”. Ha ehhez hozzávesszük a mindenki által ismert spanyol-katalán ellentétet óhatatlanul is a román-magyar ugrott be először, teljesen más előjellel. Madridban nem voltak üres szektorok, nem foglalkoztak az ellentétekkel, csak a focival. Tudom, ott van pénz bőven és a spanyol fővárosban hazánk lakosságának harmada él, de akik jól ismerik labdarúgásunk történelmét azok tudják, voltak idők amikor a magyar pályákon is teltházas meccseket rendeztek… és még foci is volt javából. De most hagyjuk el Madridot, hiszen nekünk ma Debrecenbe kellett mennünk és nem azért a bizonyos pulykakasért, hanem győzelemért. Titokban reméltem, hogy csak a kocsis ketrecéből fog kiugrani a kakas és nem a mi tarisznyánkból fog kiesni a három pont. Pedig elég jól ismerem a két csapat debreceni statisztikáját, mely szerint az eddigi 40 Debrecen-Fradi mérkőzésből mi csak 10-t nyertünk meg, mely a Fradi dicsőséges múltjában is „elrettentő” példaként szerepel. Tovább olvasom
2014.X.26. DVSC – Ferencváros: 2-2
Hiába fordított a Debrecen, egyenlített a Fradi
Szakály Péter bombagólt lőtt, Lauth a 79. percben mentett pontot.
A labdarúgó NB I tizenkettedik fordulójában a Debreceni VSC fordulatos, izgalmas mérkőzésen 2–2-es döntetlent játszott a Nagyerdei Stadionban a Ferencvárossal.
Feljegyzések a fotelból – Sima győzelem, paprikás hangulat
Szombat délután a mérkőzésre igyekezvén (közel két órás autókázás) a szokásos „pletykálkodáson” túl azon elmélkedtünk Laudetur barátommal, hogy vajon ötvenen túl mi az a mágneses erő mely még mindig ilyen erővel vonz az Üllői út 129. felé. Nem kell GPS, nem kell térkép, de még sofőr sem, a jó öreg autó már magától elpüfög és talán csak akkor nézünk ki a szélvédő mögül amikor valami útakadály tornyosul előttünk. Az elmúlt hónapokban volt belőlük néhány, a magyar útépítés olyan csigalassúsággal tette a dolgát, mint a magyar válogatott legutóbb Feröer-szigeten, ahol az Atlanti-óceánból kikandikáló miniállam amatőr játékosai közel egy órán át úgy játszadoztak a mieinkkel, mint anno Lakat Karcsi bácsi legendás Fradija a Liverpool-lal. Ebben van egy kis túlzás, de mivel apámtól annyi „mesét” hallottam élete meccséről (köztük a kedvencem: Varga Zoli annyiszor fűzte be „smittet”, hogy az angol elmehetett volna a két utcával arrébb lévő kötődébe dolgozni), néha akkor is előtüremkednek apám szavai, amikor a hasonlat egy kicsit sántikál. De visszatérve a két órás zötykölődés céljára, tegnap délután főleg azon bosszankodtunk (tudjátok mindig kell egy kis energia), hogy vajon a magyar labdarúgás irányítóinak miért is fontosabb a tévé közvetítés, mint maga a szurkoló. Még a pestiek számára sem idilli szombat este 11 óra magasságában hazatalálni és akkor még nem is beszéltünk olyan „őrült” szurkolókról mint a C4-s miniszektor (szerkesztőtársam zseniális választása) tagjai, akiket az Üllői út 129. mágneses ereje kéthetente az ország különböző településeiről szippant össze. Tovább olvasom
