Csanádi Árpád dr.
A Fradi Ausztráliában IX. – Indonéziában
Indonézia földjén
Augusztus 7-én hajnalban érkeztünk még Djakartába, Indonézia legnagyobb városába, a jelenlegi fővárosba.
A repülőtéren a magyar követség szinte teljes személyzete, valamint az indonéz labdarúgó-szövetség elnöksége várt bennünket. Virágcsokor, ünnepi szónoklat, barátkozás, fényképezés, interjú stb. Szóval a szokásos program. Tovább olvasom
A Fradi Ausztráliában VIII. – Ausztrália válogatottja ellen
Kétszer Ausztrália válogatottja ellen
Ausztrál vendéglátóink nagyszerűen szervezték a túrát. A nagy attrakciót, az Ausztrália válogatottja elleni összecsapást, a túra végére állították be. Jó szándékukban egy percig sem kételkedünk. Kétségtelen, hogy az akklimatizálódás érdekében, helyes volt a gyengébb csapatokkal kezdeni. Azonban, mint ahogy azt később tapasztaltuk; számunkra nem volt előnyös, hogy a legerősebb találkozók a végén következtek. Tovább olvasom
A Fradi Ausztráliában VII. – A queenslandi „aranylábú” kezdőrúgása
Megtudjuk, hogy külön biztosítást lehet kötni részegség esetére is.
— A Lloyds még erre az esetre is biztosít — világosít fel egyik ausztrál barátunk.
— És Ombódi hazaadásai ellen nem lehetne valamit csinálni? — ugratja Imrét Gulyás.
— Hát azért olyan kockázatot még a Lloyds sem vállalhat — replikázik Dalnoki Jenci. S Imre mosolyog a „húzáson”. Áldott jó természete van. Érti a tréfát.
A Fradi Ausztráliában VI. – Magical Magyars & Wiener Wizards II.
A következő állomás: Sydney
Mottó: ha rövid a lábad, toldd meg egy balegyenessel…
Július 16-án délután „átugrunk” Sydneybe. A közel 900 km-es utat 2 és negyed óra alatt repüljük be. Az ilyen rövid kis kirándulások szinte már nem is számítanak. A fiúk úgy szállnak be a gépbe, mintha Pesten a csepeli gyorsvasútra szállnának fel.
Nincs is sok időnk az elmélkedésre a repülőgépen. Éppenhogy elfogyasztjuk a délutáni kávét, máris jelzi gépünk a leszállást: Sydneybe érkeztünk. Ausztrália egyik legszebb, legérdekesebb és főleg legnagyobb városába. Tovább olvasom
A Fradi Ausztráliában V. – Magical Magyars & Wiener Wizards I.
Egy hét Melbourne-ben
Az ausztrál B válogatott elleni mérkőzés után azonnal a repülőtérre siettünk, ahol már várt bennünket az a gép, amely pontosan két óra alatt Melbourne-ben volt velünk.
A repülőgép menetrendjét kissé megváltoztatták miattunk. Az utasok nem haragudtak érte, sőt megértően mosolyogtak. Itt is érvényes a „keep smiling”. Mi persze visszamosolyogtunk. Mibe kerül ez? — Erre már mi is rájöttünk.
Alig, hogy elfogyasztjuk a vacsorát, mind sűrűbb csillag-folyam rohan gépünk alá. Melbourne villanylámpái. Jó negyedórát repülünk ebben a fénybölcsőben.
Hiába ez már nem amolyan „vidéki”, 3— 400 000 lakosú város. Melbourne világváros!
A Cityben, a Collins Streeten levő Federal Hotelben lakunk. Nem olyan elegáns hely, mint a Hotel Grossvenor Adelaide-ben, de előnye, hogy a város közepén van és mégis csendes. Tovább olvasom
A Fradi Ausztráliában IV. – 13:4
Egy házzal odébb
Július 1-én éjszaka összepakolt a társaság és a Transaustralia Airlines Viscount-típusú turbopropelleres gépe alig 6 óra alatt legközelebbi állomáshelyünkre, Adelaide-be repítette a csapatot.
A repülőtéren kellemetlen meglepetés fogadott bennünket: jó hazai, november végi ködös, harmatos, hideg reggel. Dideregve siettünk a repülőtér várócsarnokába. Az elmaradhatatlan fényképezés után a repülőtársaság autóbusza „repít” a városba szálláshelyünkre, a Hotel Grossvenorba.
Ragyogó egyszemélyes, elő- és fürdőszobás, ultramodern berendezésű, állandó hőmérsékletű szobákat kapunk. Szinte kínálja magát a kényelmes fekhely. Nincs is szükség nagy csábításra. Hideg is van, keveset is aludtak éjjel a fiúk, így a délelőttöt ágyban tölti a társaság.
A perthi mérkőzéseredmények híre nagyon megemelte ázsiónkat Adelaide-ben. Hatalmas érdeklődés előzi meg a július 4-i mérkőzést a Dél-Ausztrál válogatott ellen. Tovább olvasom
A Fradi Ausztráliában III. – Fenyvesi, az „atomszélső”
Első napunk a Hotel Savoyban
Mire megérkeznek a fiúk, kész a szobabeosztás. Mindenki azonnal indulhat lepihenni. Nem kell nagyon biztatgatni senkit a lefekvésre.
Mi ezalatt a csapat programját, étkezését tárgyaljuk meg. Szerencsénk van, mert két évvel ezelőtt a bécsi Rapid ugyanebben a hotelben szállt meg és így a szálló séfje már ismeri a futballista-igényeket. Igaz, hogy csak á la Wien, de ez is jobb, mint az ausztrál konyha. Tovább olvasom
A Fradi Ausztráliában II. – Úton Ausztrália felé II.
Bécs — München — Róma
Bécsbe hamarabb érkeztünk, mint ahogy Budapestről elindultunk. Ez a bűvészmutatvány azonban természetesen csak úgy sikerülhetett, hogy a bécsi és a budapesti időszámítás között egy óra differencia van; a repülőút pedig mindössze 45 percig tartott.
A Fradi Ausztráliában I. – Úton Ausztrália felé I.
A magyar futball varázsa
Első ausztráliai utam alkalmával felkeresett több futball-vezető és felkértek, hogy közvetítsek egy meghívást a világhírű magyar labdarúgók számára: ők is látni akarják a magyar ,,futball-művészeket”, az 1952-es olimpiai bajnokokat. Én ennek a félkérésnek szívesen tettem eleget. Elhoztam a meghívást egy Budapest-válogatott csapat számára, 1956 nyarára, azonban hosszas vajúdás után a túrából még sem lett semmi. Tovább olvasom
Fradi-fiúk Ausztráliában
Egy csodálatos, érdekes új világ nyílt meg szemünk előtt. A sejtelmes Távol-Kelet (vagy Távol-Nyugat?) eddig nálunk eléggé csak leírásokra, lexikonokra támaszkodó részét, Ausztráliát látogatta meg a Ferencváros labdarúgó-csapata.
A magyar sportolók Európa minden országában jártak, de nem volt a világnak olyan része Amerikától Ázsiáig és Afrikáig, ahol az utóbbi időben meg ne jelentek volna, hogy hírt adjanak egy kis nép tehetségéről.
Elsősorban talán távolsága miatt azonban egy világrész sokáig kimaradt az utazási tervekből. Ausztráliáról, annak kultúrájáról, de főként sportjáról csak az írásos anyagokból, a hírügynökségek szalagjairól merítettünk valamelyest. Ez az erőtől, duzzadó, fiatal földrész sokáig csak mini valami távoli, ködbe vesző elképzelés élt az emberek tudatában, mint a nyugalom és a korlátlan érvényesülési lehetőség paradicsoma. Tovább olvasom