Közzétéve:2009. április 4. szombat | Szerző:K@rcsi
Minden alkalommal nagy csatát vív Szombathelyen a két zöld-fehér csapat. Ezen a találkozón is hallatlanul nagy küzdelmet produkáltak a játékosok, de színvonalban elmaradtak a korábbi találkozóktól. A Haladás megpróbált mindent annak érdekében, hogy gyarapítsa pontjainak számát, ha legalább egyet is itthon tudnak tartani, már nagy fegyverténynek tartották volna. Ez sikerült is nekik. A Ferencváros mindenképpen győzni szeretett volna, de játékosai ezen a napon nagyon nagy hibaszázalékkal játszottak. Ezért teljesen megérdemelten osztozkodtak a csapatok a pontokon.
A lényegesen jobb formában játszó, az első félidőben kifejezetten élvezetes produkciót mutató Ferencváros állva hagyta a bajnokcsapatot, amely csak a második félidőben jött rá arra, hogy ha keresni akar valamit, akkor rohamoznia is illik. A zöld-fehér gárda a tavalyi Szuper Kupa-ezüst után ezúttal teljesen megérdemelten végzett kupagyőztesként a bajnokot megelőzve, mert nem azzal törődött, hogy a hétvégén bajnoki csata elé néz (mint tette azt a Honvéd), hanem minden erejét, lendületét mozgósítva igazán emlékezetes játékkal kívánta meglepni szurkolóit. Sikerült.
A Ferencváros energiatakarékos, amolyan biztonsági játékot nyújtott, csak akkor erőltette meg magát, amikor először megszerezte a vezetést, majd a második félidő elején bebiztosította sikerét. A zöld-fehérek nem játszottak látványosan, de megszerezték a két bajnoki pontot, s számukra ez volt a lényeg. A Haladás igyekezett, de legalább két tiszta helyzetet elhibázott, és ilyesmit nem lehet büntetlenül tenni.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.