Társkereső
„…Az élet már csak ilyen. Az ember kényszerből mindenét eladná. A lelkét és a testét is. A muszáj nagy úr, erről McCabe is órákig mesélhetne, aki lassan olyan lesz, mint Guszi bá’, a vállfaügynök. Házal a portékával, kínálja itthon, ajánlgatja külföldön.
A portékát Ferencvárosnak hívják.
Kikérhetnénk magunknak az angol pénzember üzleti lépéseit, csakhogy ebben az egyre abszurdabb történetben nem ő a negatív szereplő. Sokkal inkább a magukat fradistának valló, jómódú magyar vállalkozók, akiknek eszük ágában nincs pénzt fektetni kedvenc csapatukba.
így jutottunk el a Vedomosztyi nevű orosz újsághoz.
Kevin McCabe más megoldást nem lévén, a következő hirdetést jelentette meg: „Vezető magyar futballklub finanszírozó partnert keres…”
Csak sajnálni lehet a Fradit.
S nem Kevin McCabe szerepvállalása vagy apróhirdetése miatt.
Az angol tulajdonosnak csak hálás lehet a zöld-fehér klub, vásárláskor ötmilliárd forintot áldozott az FTC-re, majd azóta évi megközelítőleg egymilliárddal biztosította a nyugodt hátteret. Ha ő nincs, a Fradi talán már csak az emlékeinkben létezne. Ami a zöld-fehér klubbal nagyjából a kilencvenes évek eleje óta történik, egyrészt felháborító, másrészt megmagyarázhatatlan. Kezdve a BL-szerepléssel keresett pénz eltűnésével, folytatva az alkalmatlan vezetők színre lépésével, az egyre nagyon szegénységgel, a csődhelyzettel, a kizárással.
Miért nem lett a legnépszerűbb magyar klubnak stabil háttere? Miért nem válhatott Kelet-Közép-Európában olyan sikeres csapattá, mint mondjuk a prágai Sparta, a Steaua Bucuresti vagy a Partizan Beograd?
A Ferencváros nimbusza nem volt kisebb az említettekénél.
Várszegi Gábor 2003-as távozása óta mégsem állt hiteles hazai pénzember a klub mögé. S úgy tűnik, a helyzet azóta sem változott, Kevin McCabe hiába árulja itthon a Fradit, senkinek sem kell. Csoda-e, ha az angol tulajdonos most Oroszországban házal a nemzeti kincsünkkel, s ha a helyzet úgy hozza, kínálja tovább albánoknak, a kirgizeknek és a hottentottáknak?
S ez nem az ő bűne.
Sokkal inkább azoké, akik ezt itthon elnézik és hagyják.”
A fenti jegyzet néhány nagyon is szubjektív megállapításával, mely a mai Nemzeti Sportban jelent meg Sinkovics Gábor tollából lehet vitába szállni, de ettől még nincs messze attól a keserű valóságtól, mely váratlanul ugyan, de nagyon is kiszámíthatóan szakadt a 110 éves Ferencvárosi labdarúgásra.
„Suttogóban” lehetett arról hallani, hogy McCabe szerepvállalása a Fradiban sem volt teljesen önzetlen, és tény, hogy a beharangozott BL szereplés és egy új és csillogó stadion sokáig elhomályosította a valóságot, de az is tény, hogy ha nem jön McCabe, ma már Fradi sincs. Az MLSZ ámokfutásának, és az előző vezetések felelőtlen gazdálkodása következtében, a megszűnés határán táncoltunk.
2010 decemberében talán nincs szó megszűnésről, de bizonytalanságról, rossz kommunikációról már igen. Tény, méltatlan a hirdetés és nem csak a tartalma miatt. Az időzítés sem volt szerencsés, hiszen néhány nappal a 110 éves születésnap után jelent meg, melyről mellesleg a klub nem nagyon akart megemlékezni. Talán úgy gondolták, ha nem vesznek tudomást a múltról, akkor az nem is létezik. Pedig nekik is tudniuk kell, a múlt megbecsülése nélkül nem képzelhető el a jövő. Mert minden új valahonnan gyökerezik, valahonnan kiindul.
A Ferencváros története meg éppen azokra az értékekre ad választ, melyeket sokak szerint az elmúlt évek politikai rendszere elvett, és az új magáénak érez. Ebből meg könnyen jönne a megoldás: Magyarországnak szüksége lenne a Fradira. Ilyenkor szoktuk széttárni a karjainkat és értetlenül az égre meredni. Vajon hol vannak azok, akik tehetnének is valamit a kiszámítható jövőért? Vajon miért kacsintanak egymásra és vajon miért nézik tétlenül azt, hogy a Ferencváros egy apróhirdetés szintjére süllyedjen? Az tény, hogy az élet néha kegyetlen és az embernek néha kényszerből olyant is kell tennie amit utólag megbán. De annyira nem lehet reménytelen a helyzet, hogy a lelkünk is eladó legyen.
Mert az bejegyzett védjegy, mert azt 110 év dicső múltunk védelmezi.
– lalolib –
Rengeteg embernek ez az utolsó még szerethetö és megtkinthetö hobija.Ne merje tölűnk elvenni egyik politikai párthatalom ezt a szerethető 110 éves csapatot.Álitolag fontos a Magyar ,dolgozó,nyugdijas,diák ,határon tűli Magyar.Akkor kedves közpénzen meggazdagodó újgazdag honfitársaim most itt a lehetőség nem csak szóban bizonyitani hogy fontosak vagyunk.
Elképesztő ami mostanság történik! csak kapkodom a fejem az olvasott hírek után. Oroszoknak akarják eladni a Fradit? Jobbikos tüntetés? Hová fajult ez a csodálatos klub? Lassan már egyetlen Fradival kapcsolatos hírt sem szabad olvasni.
Miért kell ismét a megszűnés határára sodorni a Fradit? Agyrém, hogy senkinek sem kellünk. Amikor megvásárolt minket McCabe azt hittem, hogy végre lesz igazi tulajdonos. Sejtettem, hogy számára is az ingatlan a fontos, de úgy gondoltam az üzlet és a foci jól megfér majd egymással.
Most inkább kioltották egymást.
A skót menekül, de vajon miért is ne menekülne? Kapott bármilyen támogatást és segítőkezet? Amior a Fidesz nyert azt hittem, hogy ők is beszállnak. De hát ebbe is csalódnom kellett.
Fontosabb a Videoton és a Kósa aréna mint a Fradi.
Most mi lesz velünk? Gondolom annyi becsület van bennük,hogy nem lépnek le egyiknapról a másikra.
Sajnos van egy rossz sejtésem is. Mintha a jelenlegi kormány ki akarná véreztetni a skótot és akkor ingyen lesz az ővék minden. Ha a magánnyugdijpénztárakkal sikerült, akkor a Fradival miért ne sikerülne.
Remélem nem kell fejfát készíteni, élt 110 évet felirattal.
Ebben az országban azt hiszik, hogy nem emlékeznek az emberek. Sinkovics a BL pénzek eltapsolása idején éppen azzal volt elfoglalva, hogy Varga Zoltán ellen uszítson. Akkortájt nem arról írt, hogy mi lesz a Fradival, ha elfogy a pénz.
Érdekes, hogy pont Ő aggódik. Az már más kérdés, pillanatnyilag a legnagyobb, hogy ki sem látszunk a fekáliából. Már megint.