A Ferenczvárosi Torna-Club foglalja el a második helyet

Kétségkí­vül a legjobb anyaggal rendelkező csapat s bátran mondhatjuk, ha formában van, a legjobb is. Vezetősége határt nem ismerő lelkesedéssel szolgálja a csapatot s a klubszeretet átragadt a csapat minden tagjára. Nagy hibája a csapatnak a rendszeres nyári játék, mely az idén különösen megbosszulta magát. Játékmodoruk a mi fogalmaink szerint tökéletes. Gyorsaság, energia, helyesen alkalmazott elhatározó képesség jellemzik a csapatot. Összjátékuk tervszerű, kombinácziójuk éles. Küzdeni azonban nem a legjobban tudnak; ha egyik-másik játékos idő előtt letörött, vagy hasonló körülmények miatt nem fejtheti ki teljes tudását, mintha az egész csapat erezné azt. Tavaszi és őszelői képességével határozott jelöltje volt a bajnokságnak. A védelem a csapat leggyengébb része Fritz ma mar csak közepes goalkepper. Manglitz formája változó, bár erélyes és gyors mozgásával mindig megállta helyét, Lissauer jó játékos, de nem az igazi back. A fedezetsor kitűnő. Gorszky, Bródy, Takács vagy Deutsch kifogástalan munkát végeztek s formájuk mindvégig elsőrangú volt. A csatársor már inkább változott tudás dolgában. Mindvégig jól csak a fiatal gárda két képviselője, Pákay, de főleg Kórodi játszott Braun, Weisz és Kovács majd a legjobban, majd meg kritikán alul játszottak, mindhárom azonban kiváló csatár. A tartalékban Scheibel, Rumbold jeleskedtek, Pokorny és Ullerich őszszel kikerültek a csapatból, mig a legideálisabb játékost, az örök emlékezetű Berán Jóskát a kérlelhetetlen halál léptette ki a sorompóból. Mérkőzései közül tizenegyet megnyert, négyet eldöntetlenül végzett s egyet vesztett.

(Sport-Világ, 1905. december 24.)