Nem tartozott a kiváló képességű labdarúgók közé. Szorgalma és megbí­zhatósága révén azonban derék mestere lett a kapus szakmának.

A Rumbold-Payer Európa hí­rű hátvédpár alaposan megkönnyí­tette kapusteljesí­tményét. Két dolog volt, amit senki sem tudott utána csinálni, igaz, hogy azokat a bravúrokat a pályán kí­vül produkálta. A labdát olyan ügyesen forgatta az ujján, mint egy cirkuszi bűvész, a palacsintát, meg ha két méterről dobták a szájába, akkor is elkapta. Ilyen zsonglőr volt ez a „Bunkó”. A kapuhoz pályafutása vége felé hűtlen lett: a fogtechnikusoknál már jobbhalfot játszott.

(Nemzeti Sport)

Élete legnagyobb védéseit az 1910-es FTC – Barnsley mérkőzésen produkálta. Tovább olvasom →