A Fradi naptára, szeptember 18.

tempo-naptar

Évfordulók:

33 éve született Auzqui, Carlos
61 éve hunyt el Fehér Ferenc
139 éve született Schaschek Ödön
52 éve született Szekeres Tamás

Mérkőzéseink ezen a napon:

1904. 33 FC – FTC 2:1, NB1
1910. FTC – Wiener AC 4:2, nemzetközi barátságos
1921. FTC – UTE 3-2, NB1
1927. Attila – Ferencváros 0-3, NB1
1932. Csepel – Ferencváros 3:8, Edzőmérkőzés
1938. Ferencváros – Szolnok 4:3, Edzőmérkőzés
1949. Újpest – Ferencváros 1-4, NB1
1957. Ferencváros – Ganz TE 13:1, Edzőmérkőzés
1966. Ferencváros – Győri ETO 0:1, NB1
1968. Ferencváros – Gödöllői Vasas 7:1, Edzőmérkőzés
1974. Ferencváros – Cardiff City 2:0, KEK
1976. Csepel – Ferencváros 0-5, NB1
1979. Lokomotiv Szófia – Ferencváros 3-0, UEFA
1980. Váci Izzó MTE – Ferencváros 1-2, Edzőmérkőzés
1982. DVTK – Ferencváros 2-2, NB1
1983. Ferencváros – Rába ETO 2-2, NB1
1991. Levszki Szófia – Ferencváros 2-3, KEK
1994. Ferencváros – Kispest-Honvéd 3-2, NB1
1996. BVSC – Ferencváros 1-2, NB1
2010. Ferencváros – Siófok 1-2, NB1
2011. Győri ETO – Ferencváros 2-0, NB1
2022. Bicskei TC – Ferencváros 0-2, MK

Összes díjmérkőzés: 17 mérkőzés, 10 győzelem, 2 döntetlen, 5 vereség, 37-24 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1904. Fritz Alajos
2022. Varga Zétény

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1904. Horn K. Lajos

„Az FTC játéka nem elégí­tette ki a hozzáfűzött várakozást. Schlosser kivételével egyik játékosa sem vette komolyan ellenfelét. A játék folyásából legalább erre kell következtetnünk, mert ha a látottak mutatták volna a csapat valódi formáját, úgy az FTC későbbi szereplése iránt hí­vei nem lehetnek eltelve a legnagyobb bizalommal. A csapatban ismét beállt Koródy, a kitűnő középsőcsatázó, de nem a rendes helyén játszott, hanem mint baloldali födözet próbálkozott, mindjárt hozzá is tehetjük — siker nélkül. Gyöngén működött Szeitler a jobboldalon, a szokottnál rosszabban játszott Manglitz is. Bródi pedig még mindig nincsen régi formájában. Weisz és Veinbeer kevés figyelmet fordí­tott az egész mérkőzésre. Borbás bemutatott néhány szédületesen gyors lefutást, egyébként nem igen avatkozott a küzdelembe. Elfogadható játékot produkált Weszely és Pataki.” (1910 – Wiener AC)

„A szezon nagy meccse egyúttal a szezon első szép meccse is volt. Az FTC reneszánszának voltunk tanúi, a régi harcos, nagy küzdőképességű FTC újjáéledésének, amelynek nagy napjai a futballkönyvekben vannak bejegyezve. Kemény küzdelem után megérdemelten győztek a zöld-fehérek, bár az első gólt már az első percekben az UTE lőtte, s miután ennek ellenére mégis kiví­vták a vezetést, egy szükségtelen handsből esett tizenegyesből, újból kiütötte kezükből a második pontot. Végül mégis győzött az FTC, a régi Pataki legszebb napjaira emlékeztető formájával, a harmadik góllal végleg eldöntve a meccs sorsát. Pataki volt a mezőny legjobb játékosa, ésszerű labdaadogatásával, higgadt játékával egy ideális angol középcsatárt varázsolva elénk. Mindegyik gólja a legfinomabb labdaművészet eredménye.” (1921 – UTE)

„A bajnokcsapat miskolci meccse teljességgel megérdemelte azt a hallatlan érdeklődést, amely iránta Miskolcon és környékén megnyilvánult. Egész Észak-Magyarországot, a határokon innen és túl megmozgatta a bajnokcsapat látogatása és ez a meccs külsőségeiben is megnyilvánult. Olyan hallatlanul lelkes közönség, mint a miskolci, nincs az egész országban. A Ferencváros érkezett jó félezer főnyi közönséggel, mely tovább fokozta a hangulatot. A hazai közönség papí­rtölcsérekkel vonult fel s a meccs előtt ezeken át harsogták szét tippjeiket, amelyek általában az Attila javára szóltak. A közönségnek volt a meccs alatt oka bőven az izgalomra, mert az Attila nem az a csapat, amelyet bármelyik ellenfele – a Ferencvárost is beleértve – könnyen vehet. Ettől függetlenül a Ferencváros sikerrel oldotta meg a nehéz miskolci feladatot még akkor is, ha igazán nagyvonalú játék nem fejlődhetett ki, s hogy a Ferencváros nem futotta ki a formáját. A közönség í­gy némileg csalódott a bajnokcsapatban.” (1927 – Attila)

„Nem volt magas szí­nvonalú mérkőzés és az iram sem volt nagy. Az első félidő kiegyenlí­tett játékot hozott, szünet után azonban kétségtelenül kidomborodott a Ferencváros fölénye. Védelme jobban állt a lábán, csatársorában pedig Kocsis játéka olyan többletet jelentett, amely elég volt a mérkőzés megnyeréséhez. A Ferencváros győzelme ebben az arányban is megérdemelt. A mérkőzés végig sportszerű mederben folyt le. Henni kitűnő formában van, Kispéter biztos pont a védelem tengelyében, Kéri még mindig nehézkes, Lakat lelkesen harcolt, rengeteget dolgozott. Budai különösen a szünet után játszott jól. Kocsis volt a mezőny legjobbja. Dicséretére szolgál, hogy sérülése után, a második félidőbej élete egyik legjobb játékát mutatta. Mészáros jól dolgozott, Czibor a szünet után kitűnő támadásokat vezetett.” (1949 – Újpest)

„A Ferencváros csupán kétgólos előnnyel utazik az október 2-i visszavágóra. Pedig úgy indult a mérkőzés, hogy sokgólos győzelem születik a szerény képességű Cardiff City ellen. Egymás után alakultak ki a jobbnál jobb helyzetek a jószerével csak védekező vendégek ellen. Az első félidőben Pusztai egymaga három olyan helyzetet hagyott ki, amikor a szurkolók többsége már gólt kiáltott. A sikertelenség, a bizonytalanság érzetét kelthette a fiatalokban, mert egyre több hiba akadt. Nem vállalkoztak lövésekre a csatárok, tovább adták a labdát, mert úgy gondolták, hogy társuk jobb helyzetben van. Így azután mindig közbe tudott avatkozni egy láb és máris elhárult a veszély a kapu előtt. A Cardiff nagyon szerény képességű együttes, legalábbis most ezt mutatta. Túlzottan egyoldalú játékot nyújtottak, jórészt csak védekeztek. Kérdés, hogy mit tud Cardiffban? Véleményünk szerint nagyot változni nem tudnak, s akkor kint, a jobb összetételben játszó Ferencváros képes arra, hogy kiharcolja a második fordulóba jutást.” (1974 – Cardiff City)

„Tulajdonképpen könnyedén, félgőzzel nyert a Ferencváros a Csepel ellen, szinte akkor rúgott gólt, amikor csak akart. A Csepel elsősorban arra törekedett, hogy megőrizze kapuját a sok góltól. Ezt fejtegette a mérkőzés előtt Kóczián Antal, amikor a taktikáról érdeklődtünk. Nos, ebből nem sok valósult meg, mert a hátvédek nem fogtak szorosan embert, arra pedig már egyáltalán nem ügyeltek, hogy a Ferencváros középpályásait igyekezzenek kikapcsolni a játékból. Így aztán a zöld-fehérek könnyed, nyugodt játékkal öt gólt szereztek és még jó néhány helyzetet el is puskáztak.” (1976 – Csepel)

1980

„Várakozáson felüli szerepléssel kezdte a Kupagyőztesek Európa Kupáját a Ferencváros labdarúgó csapata: idegenben értékes győzelmet aratott bolgár ellenfelével szemben. A zöld-fehérek okos játékkal győzték le a kékeket. A magyar csapat tagjai szigorúan tartották magukat Nyilasi Tibor edző taktikai utasí­tásaihoz, aki a bolgár lapoknak nyilatkozva nem rejtette véka alá a magyar elképzelést: “A kemény futballt játszó Levszki ellen szorosra zárt védelem, gyors ellentámadások”. Nyilasi a meccs előtt a döntetlenben bí­zott, illetve abban, hogy a Levszki ha nyer, csak minimális gólkülönbséggel. A Ferencváros taktikai fegyelmét méltatták a csütörtöki bolgár napilapok, amelyek felhí­vták a figyelmet arra, hogy a zöld-fehérek semmiféle csodafegyvert nem vetettek be Szófiában a bolgár Levszki elleni 3:2-es győzelem kiví­vásában. A bolgár sportkommentátorok egyöntetű véleménye szerint a Ferencváros együttese minden tekintetben felülmúlta ellenfelét, olyan játékot mutatott, amelynek alapján a Szvoboden Narod cí­mű napilap sportriportere illúziónak nevezte a Levszki csapatának győzelmi terveit.” (1991 – Levszki Szófia)

„Már szinte talány, hogy a tapasztalt, válogatott játékosokból álló kispestiek miért mondanak rendre csődöt az Üllői úti stadionban. Illésék nemcsak a Twente elleni UEFA Kupa-játékot nem tudták megismételni, de itthoni teljesí­tményüktől is jócskán elmaradtak. A hatgólos Kovácsnak momentumai sem voltak, a Hollandiában remeklő Brockhauser is hibázott a harmadik gólnál. A Ferencváros szögletei az első félidőben életveszélyesek voltak. Lélektanilag mindig a legjobbkor szereztek gólt Alberték. Igaz, a kritikus helyzetekben a szerencsével sem álltak hadilábon. A Lisztes vezérelte Üllői útiak az első csapat az NB I-ben, amelyiknek Davidovic mester Kispestre érkezése óta bajnoki találkozón először sikerült legyőzniük a kispestieket.” (1994 – Kispest-Honvéd)

TFU_19941203_FU_Szsz - 0001-2

1994

1996

2022

1932

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories