Az otthon zöld füvén XVI.

Cí­mlapHé, ’68!

„1968 fényes éve volt a Ferencvárosnak.” – ezzel a tömör és mindent kifejező mondattal indul „Az Otthon zöld füvén” újabb fejezete. Ezzel akár le is lehetne zárni a bevezetőt, hiszen kevés olyan zöld-fehér rajongó van, aki nem ismerné labdarúgásunk történetének kultikus évét. De ahogy a fejezet cí­me is utal rá, 1968 nem csak emiatt emlékezetes. „A világ végérvényesen megváltozott” – fogalmazta meg Robert Merle a kiváló francia í­ró „Üvegfal mögött” cí­mű regényben. A sokaságból nehéz kiragadni azokat az eseményeket melyek alátámasztják az előbbi mondatot. A prágai tavasz, az európai diáklázadások, Robert F. Kenedy meggyilkolása, az új gazdasági mechanizmus bevezetése hazánkban – mind-mind olyan események melyek lezárták a hidegháborús hatvanas éveket és egy új világ kialakulásának a reményét vetí­tették elő.  1968 azonban nem csak a politikának egy sötétebb részét próbálta lezárni. A Ferencvárosi labdarúgás egyik legdicsőségesebb korszaka is véget ért… egy újabb bajnoki cí­mmel, a VVK döntővel, Aranylabdával, három világválogatottal és a mexikói olimpia győzteseivel (Novák, Szűcs, Páncsics, Juhász „+” Varga Zoltán).

Ennek a sikerszériának volt a „lezárása”, 1968. december 15-én, a Győri ETO elleni utolsó forduló, mely a bajnoki cí­mről is döntött. Nyernünk kellett Győrött, hiszen csak egy ponttal vezettünk a mögöttünk álló Újpest előtt, melynek sokkal jobb volt a gólkülönbsége (102 gólt termeltek a legendás Fazekas, Göröcs, Bene, Duna II, Zámbó csatársor vezetésével). A Fradi háta mögött fantasztikus ősz állt. Tavasszal 5 döntetlen mellé 2 vereség is becsúszott mellyel a harmadik helyen álltunk, de ősszel 15 mérkőzésből csak 2 döntetlenünk volt, a többit megnyertük. Ebből már az is következik, hogy Lakat Károly doktor szülővárosában is nyertünk, begyűjtve ezzel a  21. bajnoki cí­münket. „Végtelenül örülök a bajnokságnak, s annak, hogy ezt a szülővárosomban értük el” – nyilatkozta boldogan a mester a mérkőzés után.

Ahogy Robert Merle í­rta, ezután a „világ végérvényesen megváltozott„, de a „Hé, ’68” cí­mű fejezet még a győri sikerről mesél, bár megemlí­ti azokat a sötét felhőket is, melyek nem csak a Ferencváros, de az egész magyar labdarúgás felett kezdett el gyülekezni és egy év múlva, 1969. december 3-án le is csapott ránk.

 

OZF_160_19681215_196199_Győr-FTC

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories