EBEDLI-től – KVASZTA-ig
Kékesi (Friesz) Rezső
Egykori jobbszélsőnk 1922 februárjában a IX. ker. Törekvésből igazolt át az FTC-be.
Friesz illetve Földessy néven szerepelt a csapatban. 1925 tavaszán két bajnoki mérkőzéssel járult hozzá a zöld-fehérek ezüstérméhez. Tovább olvasom
Hlavács Győző
1947-ben nyolc-nyolc bajnoki mérkőzésen lépett pályára tavasszal és ősszel egyaránt. Hol a jobb-, hol balszélsőt játszott. Tovább olvasom
Kiss Gyula
Az alacsony termetű összekötő a korszerű játékra törekvő csatárok közé tartozott. Nagy területen mozgott, fáradhatatlanul szerezte meg és vitte fel a labdát. Okosan osztogatott. Kitűnő lapos átadásaiért, a „fű alatti passzok mestere” címmel tüntették ki társai. A hatalmas mezőnymunka mellett kevesebb ereje maradt a befejezésre, a góllövésre.
A Hunyadi téren focizott Koszta és Barna társaságában, innen igazolták le az FTC-be. Előbb ifi-, majd amatőr válogatott is lett. Az FTC amatőr csapatából került a profik közé és 1934 novemberében a Soroksár elleni bajnoki mérkőzésen mutatkozott be az első csapatban. Játékostársaitól már korán megkapta a Pepecs becenevet, ugyanis nagyon szeretett cselezni.
Egyházi Ferenc
A Droguisták csapatától érkezett csatárunk 1915 novemberében két győztes Hadikupa mérkőzésen lépett pályára az FTC-ben és egy gólt is szerzett.
1916 tavaszán kikerült a harctérre és hamarosan hadifogságba esett, ahonnan hosszú idő után tért haza. Tovább olvasom
Hajdú Attila: 50
Hajdú Attila mindössze öt éves volt, amikor édesapja, Hajdú József első bajnoki aranyérmét nyerte a Fradival. Húsz év múlva Ő is bajnoki címet ünnepelhetett az Üllői úton.
Mezőnyjátékosként kezdte a Népligeti pályákon, aztán hamarosan bekerült a kapuba. Eleinte fizikai adottságai miatt (édesapja is csak 176 cm volt) nem tartozott a legjobb kapusok közé. 17 éves korában „hirtelen” nőtt 15 centit. Tehetsége és szorgalma révén az ifiválogatottba is bekerült.
A Ferencváros első csapatába azonban nem tudta magát beverekedni. Zsiborás, Józsa, Szeiler és Balogh személyében bőven akadt vetélytársa, ezért Vácra igazolt Koszta János mögé, második számú kapusnak. Tovább olvasom
Esterházy Márton: 65
Esterházy Márton (1956. április 9., Budapest) a KSI (1966-72), a Csillaghegyi MTE (1974), a III. ker TVE (1975), a Budafoki MTE (1976-77), a Ferencváros (1977-79: 21 bajnoki / 2 gól; egy kupagyőztes csapat tagja), a Vasas Izzó (1979-80), a Bp. Honvéd (1980-84: 152 banoki / 59 gól három bajnokcsapat tagja), az AEK Athén (1984-87), a Panathinaikosz (1987), a Casino Salzburg (1988), a CS Chenois (1989-91), az FC Bulle (1991-92), a Bag (1992) és az FC Weissenbach (1993) csatára. 1980 és 1988 között 29 válogatott találkozón 11 gólt szerzett. Tovább olvasom
Hajdú József: 75
Tornászként kezdte, majd 17 évesen sportágat váltott és a labdarúgást választotta.
Futballista-pályafutása a Magyar Kábel csapatának kapujában indult, majd az MTK-hoz igazolt 1964-ben. A Lakat-csapatba ugyan nem fért be, de többször is őrizte az ifiválogatott hálóját.
Az 1966-os idénytől két éven át kölcsönjátékosként a Fővárosi Autóbusz csapatában védett. 1968-ban visszatért a Hungária körútra, ahol egy gólnélküli, Fradi elleni mérkőzésen mutatkozott be az élvonalban. Tovább olvasom
Haaz Ferenc: 55
Patonyi László (tanár, a labdarúgó-szakosztály vezetésének tagja) 1982-ben az I. István közgazdasági szakközépiskola csapatából irányította a Fradihoz.
1984 tavaszán -még az érettségije előtt- debütált az első csapatban, szinte az egész tavaszi idényt végigjátszotta, majd tagja volt az EB-győztes ifi-válogatottnak is. Ősszel újabb négy bajnokin kapott lehetőséget, ekkor szerepelt utoljára tétmérkőzésen zöld-fehérben.
’85 nyarán még tagja volt az U20-as világbajnokságot veretlenül záró magyar válogatott keretének, a klubcsapatában viszont már csak három felkészülési találkozón lépett pályára.
A Fradi első csapatából végleg kiszorult, időközben bevonult katonának, végül Újpestre szerződött. Tovább olvasom
Galambos Antal: 80
1953-ban a Honvéd kölyökcsapatában kezdte pályafutását, majd 1959-ben a piros-fehérek színeiben mutatkozott be az NB I-ben.
Az 1961/62-es idényben a tartaléksorba száműzték, így végül Oroszlányba távozott.
A fedezet utánpótlás válogatottként került az FTC-hez ’63 nyarán. Tovább olvasom
Fischer Pál: 55
Pályafutását az Építőkben kezdi, a serdülő évek után a Bp. Honvédhoz kerül, majd hazatér a megyei első osztályban szereplő pilisszántói csapathoz, innen hozza az Üllői útra Vincze Géza 1983 őszén.
1984 tavaszán a Haladás ellen mutatkozik be az élvonalban, majd Sárosi László érkezésével folyamatos játéklehetőséget kap. Az új edzőnél rögtön az első mérkőzésén, pár percnyi játék után eldönti a két bajnoki pont sorsát.
1985 nyarán tagja az U20-as világbajnokságról veretlenül kieső magyar korosztályos-válogatottnak, két meccsen kétszer iratkozik fel a góllövők (a bolgárok elleni góljával pontot ment, Tunézia ellen győztes gólt szerez) közé.
1985 novemberéig hol a kezdőcsapat tagja, hol a kispadról száll be a játékba, de a gólokkal ekkor még adós marad klubcsapatában. Tovább olvasom