LABORCZFALVI-tól – RUTTKAY-ig
Rácz László: 60
A kárpátaljai Fancsikán látta meg a napvilágot. 1981-ben került a Dinamo Kijevhez. A szovjet élcsapattal három bajnoki aranyérmet, négy kupagyőzelmet és 1986-ban KEK trófeát szerzett. Tagja volt az 1988-ban EB döntőig menetelő szovjet válogatottnak. Kölcsönjátékosként megfordult a spanyol Espanolban is.
Régi vágya volt, hogy Magyarországra szerződjön. Korábban, amikor a Dinamo átutazott Magyarországon, rendre az Üllői úton edzettek, így Rácz már csak ezért sem volt ismeretlen a ferencvárosi vezetők előtt.
Már 1990 őszén szerették volna leigazolni a játékost, de a procedúra elhúzódott. Időközben egy megfázás után súlyos komplikációk léptek fel nála. A szovjet egészségügyi állapotokra majdnem ráment az egészsége. 1991 februárjában érkezett az Üllői útra. Ekkor úgy tűnt: meggyógyult. Aztán hamarosan kiderült, azaz, hogy nem derült ki semmi. Vizsgálat, vizsgálatot követett, közben a tavaszi idény is véget ért, a középpályás azonban nem tudott pályára lépni.
Teljes volt a bizonytalanság. Tovább olvasom
Répási László: 55
1979-ben Szigetszentmiklósról került a Fradihoz és a serdülő I-től kezdve végigjárta a szamárlétrát.
18. születésnapja után egy nappal mutatkozott be a Fradi első csapatában Vincze Géza „kezei” alatt.
Ugyan első és utolsó ferencvárosi mérkőzése között öt és fél év telt el, de elvétve szerepelt zöld-fehérben. Időközben több csapatban is megfordult, hol kölcsönbe került, hol a katonaság szólt közbe.
Az 1984/85-ös idényben játszotta mérkőzései javarészét, a hazai kupasorozatban (MNK) a csapat házi gólkirályának bizonyult.
1989-ben húzta magára utoljára a Fradi-címeres mezt, majd végleg távozott az Üllői útról. Tovább olvasom
Murai Sándor: 60
Egykori ifjúsági és utánpótlás válogatott csatárunk 16 és fél évesen az Üllői úton mutatkozott be az élvonalban a Kaposvár színeiben.
Egy élvonalbeli meccsel a háta mögött került a Fradihoz, ahol 1979 augusztusában öltötte magára először a Ferencváros zöld-fehér mezét. Dunaújvárosban bajnokin is debütált, melyet további tizenkét találkozó követett a szezonban. A bajnokság végén megszerezte első élvonalbeli találatát is. Tovább olvasom
Lyka Rezső
A „Totó” becenévre hallgató játékos (becenevét onnan kapta, hogy sokat „totojázott” a labdával) 1925 és 1926 áprilisa között szerepelt a Fradiban, az 1924/25 évi ezüstérmes gárdában játszotta mindhárom bajnoki mérkőzését.
Rudas Ferenc
A legkiválóbb magyar hátvédek közé sorolható. A zöld-fehérek nyúlánk termetű, nagyszerű alakú labdarúgójának játékát nagy gyorsaság, kitűnő technikai felkészültség és taktikai érettség jellemezte. Rendkívüli könnyedséggel, elegánsan, magabiztosan játszott. Kiváló képességei azonban olykor könnyelműségre csábították, ami főleg pontatlan helyezkedésben nyilvánult meg. Gyakran „elengedte” szélsőjét. Ilyenkor villámgyorsan eredt utána. Az esetek többségében utol is érte és látványosan szerelte ellenfelét. De — nem mindig… Éveken át Európa legjobb hátvédjei között emlegették — méltán.
Mindszenti Pál
Mindszenti (Minich) Pál két győztes meccsen védett az 1948–49-es bajnokságban, és csak egy gólt kapott (Szeged 7:0, Haladás 5:1).
A Kispestről érkező kapus 1948 nyarán Rozsnyóban mutatkozott be hivatalos meccsen új csapatában a vízilabda-eredményt (6:8) hozó Roznava–Ferencváros mérkőzésen. Ezt követően még négyszer védett a felvidéki túrán, Felvidéken pedig összesen nyolcszor. Tovább olvasom
Ordódy Béla
Az FTC-ben csak két díjmérkőzésen játszott. Ez a két Ezüstlabda-mérkőzés azonban nem mércéje Ordódy Béla FTC-ért rajongásának, pedig hosszú éveken át a BTC majd a BEAC tagja is volt, de barátai az FTC-be csábították.
A BEAC-ból volt válogatott a népszerű Dodi. Tovább olvasom
Nagy Pál
A balszélső az 1944-es naptári évben szerepelt a Ferencvárosban.
Az ezüstérmes csapatban nyolc mérkőzésen lépett pályára és egy gólt szerzett.
1944 őszén már az amatőrök között szerepelt. Tovább olvasom
Rónai Zoltán
A fürge, ügyes, szorgalmas, lelkes játékos csak rövid ideig szerepelt az élvonalban. Sikeres pályafutása tragikus véget ért. Az első világháború alatt fogságba esett és évekig távol volt hazájától. 1920-ban, útban hazafelé, súlyosan megbetegedett és a megérkezés után nyomban a járványkórházba szállították. Hiába volt minden orvosi erőfeszítés, két hét múlva meghalt. Családját egyetlen pillanatra sem láthatta viszont. Tovább olvasom
Mörtel Béla: 60
A Budafoki MTE csapatától érkezett csatár 1981 tavasza és 1983 ősze közt szerepelt a Fradiban élvonalbeli mérkőzéseken. Az 1981-es dél-amerikai túrán mutatkozott be zöld-fehérben Buenos Airesben. Meglehetősen jól kezdte Fradista pályafutását: két gólt is lőtt a távoli földrészen. Tovább olvasom