LABORCZFALVI-tól – RUTTKAY-ig
Papp Lajos László
Kétlábas, jó fizikumú, gyors, könnyed mozgású hátvéd volt. Nagy tehetségként tűnt fel. A Fradiban egy évtizeden át játszott, egy időben csapatkapitány is volt! Eljutott a dél-amerikai túrákra (1929, 1931), tagja volt a 100%-os bajnokcsapatnak és résztvevője volt legendás KK-meccseknek is.
Mindezt egy 1927-ben történő súlyos lábtörésének köszönhette az egy évvel korábban a válogatottban is bemutatkozó hátvéd. A furcsa tény magyarázata: az FTC helyette Kalmár Jenőt adta kölcsönbe az ETC-nek, és az erzsébetiek éppen a lábtörés miatt nem adták vissza a Fradinak Kalmár Jenőt, aki a Hungáriában folytatta nagyszerű pályafutását. Pedig igazi Fradi nevelés volt… Papp tehát a Fradiban maradt és állandó, megbízható hátvédet nyert vele a Ferencváros. Tovább olvasom
Mucha József: 70
Az NB II-es Dorogból érkezett. 18 évesen mutatkozott be a Ferencváros első csapatában egy SBTC elleni idegenbeli győztes mérkőzésen. Az 1970-es tavaszi bajnokágban már stabil kezdőjátékos Kalocsay Géza csapatában (a szezon végén a bajnoki döntőben az Ú. Dózsával szemben maradtak alul az oda-, visszavágós párharcban).
A következő, már újra őszi-tavaszi rendszerben lebonyolított bajnokságban az összes mérkőzésen pályára lépett Csanádi Ferenc ezüstérmes együttesében.
1970-ben a Videoton ellen szerezte első élvonalbeli találatát. A Népstadionban 1-0-s FTC vezetésnél történt a 83. percben: Tovább olvasom
Pesti György
1924-ben született Kárpátalján a Munkács melletti Kisannán. Gyerekkorát Szolyván és Munkácson töltötte, itt kezdett el ismerkedni a labdarúgással. A Ferencvárosban debütált az élvonalban, 1944-ben.
Első bajnoki mérkőzésén Salgótarjánban két góllal mutatkozott be! A vidéki csapatok ellen szeretett gólt lőni – középcsatárunk a DVSC elleni Magyar Kupa meccsen is kétszer a kapuba talált… Pár hónapos ferencvárosi pályafutása alatt Magyar Kupa győztes gárda tagja lehetett! Tovább olvasom
Onhausz Tibor
Az 1974-ben a Rákosi Gyula edzette ifi bajnoki címet nyert csapat tagja, olyan játékostársakkal szerepelt egy csapatban, mint Rab, Takács, Giron, Kelemen, Magyar, Csider, Mészöly, Ebedli vagy Nyilasi.
Az ifi csapatban remek teljesítményt nyújtó Onhausz már a 19. születésnapja előtt bemutatkozott a nagycsapatban, 1974. május 25-én élete első NB I-es mérkőzésén a kezdőcsapatban kapott helyett. Tovább olvasom
Major Ferenc: 65
Szülővárosában, a MOTIM TE színeiben kezdte pályafutását, innen került Dorogra, ahol az NB I-ben is bemutatkozott 1976 augusztusában a ZTE elleni mérkőzésen.
1977 nyarán igazolt a Fradiba a bányászvárosból. A védő a Bp. Honvéd ellen debütált tétmérkőzésen a csapatban, majd egy hónappal később első zöld-fehér gólját is megszerezte: a magyar kupában az alacsonyabb osztályú Szabadegyházi Kinizsi ellen talált a kapuba. A következő szezonban a KEK sorozatban is mattolta az ellenfél kapusát a svéd FF Kalmar elleni 2-0-s mérkőzésen. Tovább olvasom
Magda Béla
Ügyesen szerelő, kitűnőn passzoló, megbízható, taktikailag is képzett, fegyelmezett labdarúgónak bizonyult. A védelemben és a támadásban azonos értékű játékot nyújtott. Különösen pontos, ötletes átadásaival tűnt ki. Tovább olvasom
Ormai Ferenc: 85
A Kőbányai Drasche csapatában kezdte pályafutását. Innen a Debreceni Honvédhoz, Palotás István edző csapatába került, aki megtalálta a számára legmegfelelőbb posztot, a védelem közepén. Ezután a Budai Spartacusba igazolt, ahonnan az NB II-es válogatott tagja lett. Ekkor figyelt fel játékára Mészáros József, aki 1962-ben leigazolta a Fradiba. Tovább olvasom
Pintér Attila: 55
Salgótarjánban kezdett futballozni, serdülő évei alatt rövid időt töltött az FTC-nél. Tizenhat évesen már az Üveggyár felnőtt csapatában játszott, aztán másfél évet töltött el Balassagyarmaton a területi bajnokságban. Még ifistaként volt a Bp. Honvéd játékosa, majd visszatért szülővárosába.
A Síküveg csapatából válogatta be Bicskei Bertalan, az 1984-es EB-győztes ifi-válogatottba. ’85-ben ugyancsak meghatározó tagja volt az U20-as világbajnokságról veretlenül kieső magyar válogatottnak illetve az egy évvel későbbi kontinenstornán bronzéremig jutó U21-es válogatottnak is.
1984 nyarán igazolta le a Ferencváros, azonnal a megfiatalított csapat alapembere lett. Tovább olvasom
Igor Nicsenko: 50
Szovjet, majd ukrán élvonalbeli csapatok után került Magyarországra. 1995 nyarán igazolta le a Stadler gárdája. Hamar igazolta, hogy jó választás volt, hiszen az akasztói gárdában sorra rugdosta a gólokat, majdnem egygólos átlagot tudott felmutatni az élvonalban.
Ez is illetve Stadler József zöld-fehér szimpátiája is kellett ahhoz, hogy a csatár a főváros IX. kerületébe szerződjön 1996 telén.
A Fradiban is igazolta, hogy mestere a góllövésnek. A bajnokcsapatban 10 gólt (háromszor duplázni is tudott: Békéscsaba, Győri ETO, PMFC) szerzett, 14 tavaszi találkozón. A szezont az NB I-es góllövőlistájának élén zárta, ezzel az FTC utolsó gólkirályának mondhatja magát.
A következő idényben 24 bajnoki találkozón 15 gólt szerzett. Ismét három NB I-es találkozón ért el két gólt: (Kispest, Újpest, ZTE). Tovább olvasom
Németh Miklós: 75
Ifi-válogatott csatárunk 1962 nyarán a Transvill csapatától még ifjúsági játékosként került az Üllői útra és gólerejével hívta fel magára a figyelmet.
A Fradi felnőtt csapatában is sikerrel debütált, a szurkolók is nagyon szerették. 1965-ben, a VVK győztes Fradiban (!) élete első három bajnoki meccsén két gólt is szerzett! Az ellenfelek az MTK, Újpest és a Vasas voltak …
Pályafutásának ebben a szakaszában 33 gólt szerzett 47 pályára lépése alkalmával, mégse tudott gyökeret ereszteni a csapatban, így két évre Salgótarjánba került.
1969-került visszatért és, hogy nem felejtette el góllövő tudományát azonnal igazolta, hiszen a Haladás ellen két gólt is rúgott. Sőt 1969. április 30-án a Népstadionban az Eger elleni találkozón (a Fradi 6:2-re győzött) mesternégyest is szerzett bajnoki mérkőzésen.