Elképzelhető, hogy ami felépült bennem az évtizedek során, az csak álom? Lehet, hogy tévúton járok évek óta? Vajon hol ronthattam el? Gyermeki tisztasággal fonódott lelkembe a Fradizmus, meseszerű volt egy hatalmas stadionban átélni azt, ahogy a valóság egybefonódik a képzelettel, sőt azon felülemelkedik és egy leí­rhatatlan érzéssé formálódik. Tovább olvasom →

Mérhetetlen jókedv fogott el a következő cikk olvasásakor. Amikor női Fradista szurkolókkal találkozom, rendre valamiféle elégtétel érzése kerí­t hatalmába. Úgy érzem ez egyfajta visszaigazolás valami olyasmi okán, hogy lám, nem csak kifejezetten férfiak kiváltsága lehet a lelátókon szakértelemmel szurkolni Magyarország legjobb csapatának – és nem feltétlenül nemhez kötött eme szí­vderí­tő elfoglaltság – hanem a női nem is érezheti úgy, hogy együtt lélegzik a csapattal. Tovább olvasom →