Könyv (könyvismertető)
Alberttől Zsengellérig
A magyar labdarúgó-bajnokságok gólkirályai
1901-ben a frissen alakult MLSZ „football-bajnokságot” írt ki, nem is gondoltak akkoriban arra, hogy milyen népszerű sorozatot indítanak el. 2010 júliusában már a 109. labdarúgó-bajnokság kezdődött el.
Ebben a könyvben valamennyi szezon gólkirálya kerül bemutatásra.
A hatvanhat labdarúgó között olyan fantasztikus sztárokat találunk, mint Schlosser Imre, Schaffer Alfréd, Takács József, Sárosi György, Zsengellér Gyula, Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Albert Flórián, Bene Ferenc, Tichy Lajos, Fazekas László, Nyilasi Tibor, Illés Béla. Ők valamennyien jól ismert játékosok, akik többször is első helyen végeztek a góllövőlistán. Tovább olvasom
Alberttől – Zsákig
A magyar válogatott labdarúgók rövid — kizárólag szakmai bemutatására eddig egyetlen alkalommal tettek kísérletet. Néhai Földessy János dr., a labdarúgás odaadó és szakavatott krónikása, 1926-ban kis könyvecskét tett közzé „A magyar válogatott futballisták könyve” címmel. Azóta ebben a témakörben érdemleges, összefoglaló munka nem jelent meg. Könyvünkkel ezt a hiányt igyekszünk pótolni. Tovább olvasom
Kalandozó magyar labdarúgók
Mint minden kötetnek, ennek is megvan a maga története, amelyet az Olvasó a kezében tart. Tovább olvasom
Lipcsei – A csúcstartó Fradi-ikon története
Pedró, Lipszáj, Lipták, Isteni zseni.
Cini és a többiek
Az, hogy Karinthy Ferenc, népszerűbb nevén Cini fradista volt, s a zöld-fehéreknél vízipólózott, mindenki pontosan tudta. Jópár műve tanúskodott erről, például a Ferencvárosi szív. Cini kiválóan ismerte a fradisták lelkületét. De miként vonzódott ő a klubhoz? Tovább olvasom
FRADIVAL A FÖLD KÖRÜL (359)
Azok a fradisták, akik még élőben láthatták Sárosit, Rudast, Kispétert, s a többi legendát, átszellemült arccal magyarázzák azt a csodát, amit akkor átéltek. Sokszor talán úgy érezzük, mi sosem érezhetjük át azt az összetartást Tovább olvasom
Mindhalálig a kapuban – Zsiborás Gábor
In Memoriam Zsiborás Gábor
Előszó
Élt 36 évet. Iszonyúan szűkre szabott idő. Ha még egyszer ugyanennyit lett volna köztünk, azt mondja rá a köznyelv: élhetett volna még…
Zsiborás Gábor tragédiája azért is megrázta a futballszurkolókat, a labdarúgó-társadalmat, de a sportban járatlan embereket is, mert három ikergyermeket hagyott árván, azon a pályán vesztette el az eszméletét, amelyiken tizenkét éven át oly sokszor ünnepelte őt a Fradi-közönség. Tovább olvasom
Magyarok a futball-világbajnokságokon
Albert Flórián (1941)
1962-ben három, 1966-ban négy mérkőzésen játszott.
Világviszonylatban is a legnagyobb futballisták közé tartozott. Egész pályafutása alatt a Ferencvárosban játszott. Tizenhét évesen mutatkozott be az első osztályban, s rögtön két gólt lőtt. Egy évre rá már a nagyválogatottban terelgette a labdát. Tovább olvasom
Brazil-magyar futballcsaták
A Fradi Dél-Amerikában (1929,1931)
Végigtekintettük a magyar és a brazil válogatott hivatalos mérkőzéseit, az olimpiai csapatok küzdelmeit, következzenek a felkészülési meccsek, barátságos találkozók.
Magyarországon 1926-ban bevezették – pontosabban szólva engedélyezték – a profizmust a labdarúgásban. Egyrészt a külföldi példák ösztönözték erre az MLSZ-t, másrészt a külföld felé kacsingató focisták itthon tartása volt a cél. A szervezeten belül profi és amatőr al-szövetség jött létre. Az 1926-27-es „profi” bajnokság első osztályában tíz csapat vett részt, ebből nyolc volt budapesti. Az első győztes a Ferencváros FC lett, az Újpest FC előtt.
Orth és társai – Orth – Schlosser – Zsák
Slózi a budai Fehér Sas téri polgári iskolát magánúton végezte el. Utána kinevezték segédhivatali tisztviselőnek, a városházán.
Csak a „fényes és biztos” állás után tartották meg az esküvőt, és állhatott Elza fehér fátyolban Imre mellett a Kossuth Lajos utcai Streliczky fényképész lencséje elé.
Elza és a futball töltötte be ettől kezdve az egész életét. Az ifjú Schlosserné igazi „futball-feleségként” intézte a család ügyeit. A fiatalasszony büszke volt a férjére. Fényképét barátnőinek sűrűn mutogatta :
– Ez a férjem … A Slózi. .. Tudod, milyen gyönyörű görbe lába van!
A Schlosser-féle görbe láb egyszeribe stílszerűvé vált. A gyerekek utánozták a járását. Sokszor úgy tűnt, mintha csupa angolkóros, hajlott lábú gyerek rúgná a grundokon a labdát.
Az FTC és a válogatott csapat mérkőzéseire sokan Schlosser játéka miatt mentek ki. A régi idők pesti, különösen Franzstadti -ferencvárosi – polgárai előtt valóságos nemzeti hősnek számított.