Eisenhoffer József

Eisenhoffer József

Erősen ballábas, áttörő stí­lusú csatár volt. Nagy lendület és tekintélyes lövőerő jellemezte a játékát. Szélsőjét jól foglalkoztatta, de a mezőnyben nem találta fel magát úgy, mint a kapu előtt.

„Hosszadalmas az egész nevét kimondani, ezért röviden EIZI-nek nevezi mindenki. Az FTC jelenlegi sztárja tí­z esztendő előtt a BTC-ben kezdte pályafutását, s már akkor fő erőssége volt a piros-fehérek ifjúsági csapatának. Szüleinél, Kispesten lakott, í­gy kissé körülményes volt a Millenáris pályára bejárnia. Mi sem természetesebb, minthogy a KAC szemfüles intézője hamarosan megtudta Eizi kispesti voltát, s kivetette hálóját a sokat í­gérő futballista gyerekre. A szipkázás azonban nem ment könnyen, mert a BTC is mindent elkövetett, hogy maradásra bí­rja.”

Végül egy „szí­vügy” döntötte el további sorsát: beleszeretett egy kispesti lányba, aki KAC szimpatizáns volt… Eizi hamarosan átlépett a Kispesti AC-ba. A romantikus futballszerelemnek boldog házasság lett a vége. Eisenhoffer pedig a kispestiek legjobb játékosává nőtte ki magát. A KAC profiperének eredményeként már 1922-ben az Üllői útra járt edzeni, de csak 1923 nyarán mutatkozott be zöld-fehérben.

Csak egy idényt játszott az FTC-ben (1923 telén a Makkabi Brnoba távozott, de nem kapott játékengedélyt az olasz-spanyol túrára, í­gy visszatért), de rendkí­vül eredményes játékával emlékezetessé tette Üllői úti szereplését. Az 1924-es párizsi olimpián a magyar válogatottban ő képviselte az FTC-t és az olimpia játékok első gólszerzője is Eisenhoffer volt!

Az olimpia után a Fradiból Bécsbe szerződött, ahol az 1924-25-ös idényben bajnoki cí­met nyert a Hakoah Wien-nel, majd a tengerentúlon folytatta.

Az Egyesült Államokban (1926-29: Brooklyn Wanderers, 1929: Brooklyn Hakoah FC, 1929-31: Brooklyn Wanderers) amerikai kupagyőztes (US National Open Challenge Cup) az 1928-29-es és Lewis Cup döntős 1927-ben.

1933-tól Franciaországban, az Olympique Marseille-ben folytatta pályafutását előbb mint játékos, később mint edző. Összesen kilenc évet töltött el a kikötővárosban. Francia bajnoki ezüstérmes az 1937/38-as szezonban, francia kupagyőztes 1935-ben, kupadöntős 1934-ben és 1940-ben is, francia déli zóna bajnok 1940/41-es idényben.

1941-ben tért haza, 1945-ben perforált vakbélgyulladásban hunyt el.

(Nagy Béla, Selmeci József, Antal Zoltán és Hoffer József í­rásainak felhasználásával)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories