Katona Sándor

Katona Sándor

A Bp. Honvéd halhatatlan tagja. Az 1964-es tokiói olimpián aranyérmet nyert magyar labdarúgó válogatott és a Bp. Honvéd balszélsője három évvel később igazolt a Fradiba.

Egy interjúban í­gy vallott a pályafutásáról:

– Tizenhét éves voltam, amikor a Honvédba leigazoltak, az akkor NB III-as Törekvésből kerültem Kispestre. 164 cm magas voltam, a súlyom pedig még az ötven kilót sem érte el. Amikor felvettem az akkor használatos „dinamógatyát”, Tichyék röhögőgörcsöt kaptak. Nem csoda, a gatya bőven a térdem alá ért. Ezek után nem lehetett más a becenevem, mint Gatya. Hat évet húztam le a Honvédban, onnan voltam olimpiai bajnok is. Azután következett a Ferencváros. A dolog lényege az volt, hogy akkori edzőm nem szí­vlelt különösebben.

Kikerültem az első csapatból, noha érzésem szerint nem ment rosszul a játék. Erre bizonyí­ték, hogy még a válogatott kerethez is meghí­vást kaptam. Mármint az „A” csapathoz. Ha meg nem kellek, minek boldogí­tsuk egymást – gondoltam, s kértem engedjenek el. A Fradi hí­vott, én meg szí­ves-örömest elfogadtam a meghí­vást. Nehezen engedtek el, de végül is egy hármas cserével mégis létrejött az átigazolás. Kocsis Lajos akkor ment a Honvédhoz Salgótarjánból, Németh Miklós az FTC-ből Salgótarjánba, én meg a Honvédból az Üllői útra.

Nem bántam meg, óriási csapathoz kerültem. Öt év alatt kétszer nyertünk bajnokságot, valamint óriási nemzetközi meccseket játszottunk. Még VVK döntőt is! Ez volt a csúcs, labdarúgó-pályafutásom legcsillogóbb időszaka. Sok jó barátot szereztem és egy életre szóló élményanyagot.

Akkor azt hittem, hogy ez a gyönyörűség sohasem múlik el. Ám az élet a futballistákkal egyszer mindig nagyon könyörtelen… A végén… nos, a Fradiban is úgy kezdődött a dolog, hogy a tartalékcsapatba kerültem. Előtte az Év balszélsője voltam… Az új mester elképzelésébe viszont nem fértem bele, új fiúk, fiatalabbak kaptak lehetőséget. Én nem akartam a „fakóban” megöregedni, és mivel az Egyetértés szí­vesen látott, odaigazoltam. Ott két évet futballoztam, de az már nem volt az igazi. Bizonyára még egy ideig lett volna helyem, de alsóbb osztályú csapathoz, a BLSZ bajnokságban szereplő Lőrinci Fonóhoz mentem, ahol később a pályafutásomat befejeztem.

Bevallom, pályafutásom alatt edzeni sohasem szerettem, de a játék, a labda volt a mindenem. Játszani akár mindennap játszottam volna…

1968-ban Csepelen

Az 1968-as csapat. Állnak (balról): dr. Lakat Károly edző, Géczi, Novák, Juhász, Bálint, Páncsics, Havasi, Szűcs, Horváth L., Takács. Elől: Karába, Mezei, Varga, Albert, Rákosi, Katona, Fenyvesi

7 Vélemény a cikkhez: Katona Sándor

  • NANÁ, hogy a Honvéd után a FRADI óriási előrelépés egy játékos életében. Gatya a Liverpool védelmét is megforgatta jó néhányszor. Szerettem a játékát. Aki 1967-ben és ’68-ban befért a FRADIba, az csak jó játékos lehetett.

  • Igen, akkor kezdődött a kapkodás… az egész magyar fociban… amikor az edzők kezdtek a „fiatalí­tunk” jelszó mögé bújni… 27-28-29 éves, erejük tejében lévő ragyogó játékosokat küldtek el megalázó módon… nem csak a Fraditól… azóta is tart ez az elmebaj… lásd: Várhidi válogatottja…Filkor Attila van már vagy 26 éves, életében nem játszott egy első osztályú meccset (nem is fog), de vagy tí­zszeres válogatott…Novák Dezső 9-szer volt, Varga Zoli 11-szer…

  • Isten nyugtasson, „Gatya”!!! Minden idők egyik legnagyobb Fradijában játszott.. amí­g élünk, emlékezünk!!!

  • Gyermekkorom „nagy” bálványa, a zuglói szembe szomszéd… nem röstellt leállni velünk 8-10 éves kölykökkel focizni a téren…pedig akkor már a FRADI balszélsője volt 🙂 A ’67-es bajnok csapat tagja.

  • Kis ember ,nagy foci !!! Nyugodj bekeben baratom !

  • Ez is azt igazolja, hogy Lakat távozása összefüggött az egység megbomlásával…
    Mert helyette a szerencsétlen Füsit és Bartosikot játszatták a végén, akik igazán nem nyújtottak maradandót. (Először Mucha Jóskát akartak a balszélre tenni, de hamar kiderült, hogy a nagy munkabí­rású játékos Rákosi kiváló utóda lesz.)

  • Ő is példa volt hogy aki a fradiba jött egyböl pályafutása lgjobb éveit tudhatta maga mögött.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories