Ott álltam én is a B-középnél

Bárányos József

Amikor az FTC-Tatabánya mérkőzésre indult a csapat, egy ősz hajú sportbarát is felszállt az FTC autóbuszára. Novák Dezső üdvözölte Bárány Józsefet, aki nyereményként utazhatott a Fradival. Bárány József ugyanis a Fradi műsorlap tavaszi rejtvénypályázatán helyes megfejtő és mint a sorsolás után kiderült, szerencsés nyertes is volt. A busz már Budapest határában száguldott, amikor feltettem az első kérdést:

— Mióta szurkol a Fradinak?
— 7330 óta. Még kis srác koromban kezdtem meccsre járni. Mellettünk volt Lázár Gyula papájának szabó műhelye, s bizony rám is „átragadt’ a meccsrejárás.

— De hiszen Ön éppen 50 éve szurkol a Ferencvárosnak!
— Tényleg már öt évtized eltelt. Bizony szép ajándék volt a Dunaújváros elleni 8 : 0! Na meg ez az utazás. Érdemes volt annyit a megfejtéseket bogarászni. Amikor az ajándékboltban megláttam a listán a nevem, és, hogy mi a nyereményem — nem akartam hinni a szememnek. Nagyobb boldogságot nem istudnék elképzelni, mint, hogy a csapatommal együtt utazhatok egy fontos bajnoki mérkőzésre. Lehet, hogy sután hangzik amit mondok, de nem tudom szavakkal kifejezni érzéseimet.

— A mérkőzéseken, hogyan szokta „kifejezni” érzéseit?
— Hajdanában ott álltam én is a B -középnél. És szurkoltam ahogyan a torkomon kifért. Ma már csendes ember vagyok. Négyszer volt infarktusom . . . Mégis kijárok minden ferencvárosi eseményre, mert szórakozásom, szenvedélyem a Fradi. Otthon is ez a ,zöld-fehér légkör” uralkodik. Édesanyám 86 éves, de ő is, feleségem is nagy fradisták.

— Mi a véleménye — a régi vagy a mai pályán van-e nagyobb hangulat?
— A régi pálya rendkí­vül hangulatos volt — szép emlékeim fűződnek hozzá — na és a fiatalságom. A mai mindenképpen kényelmesebb, de egy dolgot szóvá tennék.Nagyon bánt, hogy a velem egykorúak, tehát a nyugdí­jasok sokszor már a mérkőzések első perceiben türelmetlen bekiabálásokkal zavarják a játékosokat, idegessé teszik az amúgysem nyugodt légkört. Kí­váncsi lennék, hogy ők a munkahelyeiken — amikor még dolgoztak — mindig „csúcsformában” voltak?Nem csak a fiatalokat kell leszólni, hanem nekünk időseknek sportszerűségből is példát kell mutatni.

Jó lenne, ha havonként egyszer valamilyen „klubfoglalkozáson” erről egymásközt, esetleg a sportolókkal is elbeszélgethetnénk. Nekem csak 2100 Ft-os nyugdí­jam van, de havi 100 Ft-ot fizetnék inkább, csak hogy közelebb kerülhetnék az egyesülethez valamilyen klubtagsági formában.

(Bárány József nyitott kapukat dönget, az új klubtagságitervezet készülőben van. A szerk.)

— Öt évtized hosszú idő. Kik voltak a kedvencei?
— Minden zöld—fehér mezben pályára lépő sportolót tisztelek, becsülök és szurkolok nekik. Régen Sárosi dr., Lázár a maiak közül Pogány, Nyilasi, és a kis Takács áll közel a szí­vemhez. Apropó! A szí­vem! Sokat rakoncátlankodik, ezért is gondoltam az év elején, hogy 1985-ig kifizetem a pártolótagsági dí­jat. Nem akarok az FTC-nek adósa maradni…

Nem, kedves Bárány József Ön nem adósa a klubnak, inkább fordí­tva. Az FTC mindenkor adósa kell hogy legyen az ilyen tiszta érzelmű szurkolóknak, akik évtizedekig ott állnak a csapat mellett a lelátókon és már jelenlétükkel is buzdí­tanak minden ferencvárosi sportolót. Ki tudja, hány ilyen „névtelen” sportbarátunk van — hiszen Bárány Józsefre is véletlenül „akadtunk” rá. Már ezért is érdemes volt egy rejtvénypályázatot kií­rni…

Nagy Béla
1980. szeptember 13.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Block

Enter Block content here...


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Etiam pharetra, tellus sit amet congue vulputate, nisi erat iaculis nibh, vitae feugiat sapien ante eget mauris.

Categories